Eger - hetilap, 1889

1889-11-12 / 46. szám

371

— Ülj zenemű. Táborszky Nándor nemzeti zenemükereskedé- sében Budapesten, váczi utcza 30. szám megjelent. Bayer F. Dallamkorona. Uj-folyam zongorára két kézre 1-ső füzet ára 80 kr.

— Vasúti Kalauz czimmel uj zsebrétü menetrendkönyv került ki a Frankliu-társulat nyomdájából, mely a magyar szent korona területén létező összes vasutak téli menetrendjét tartalmazza s pedig mindazon változtatásokkal, melyek a vonatok közlekedése körül ez évi november 1-ig előfordultak. A Vasúti Kalauz valóban hiányt pótol, mert különösen a zóna-tarifa életbeléptetése óta az utazó közönség minduntalan jut abba a helyzetbe, hogy egy könnyen kezelhető olcsó zsebrétü menetrendkönyv szükségét érezze. A vasúti kalauz össze nem tévesztendő az „Útmutató“ czimü menetrendkönyvvel, melynek ára 50 kr. A Vasúti Kalauz csinos kiálli- tása, czélszerii beosztása s zsebben hordható voltánál fogva minden eddigi hasontartalmu,, hazánkban nagy mérvben elterjedt külföldi vállalatot felülmúl. Ara darabonkint (16 Ívnyi tartalommal) csak 16 kr. oly hallatlan olcsó ár, melyen ily könyv eddig a magyar közönség kezébe még nem került, s valóban zónaárnak nevezhető. A fővárosi helyi érdekű vasutak forgalma a könyv elején külön csoportosittatott. A Vasúti Kalauz a szokásos összes elárusító helyeken kapható s a kiadóhivatalban (Budapesten VII. Erzsébet-körut 27. sz.) megrendelhető.

— A párisi világtárlat bezárása. A párisi világkiállitást f. é. nov. 6-án zárták be. Az utolsó napon a kiállítás látogatóinak száma meghaladta a 300,000-et. A kiállítási épületekből csupán a gépcsarnok s a központi dóm két szárnyépületével fog megmaradni. A többiek lebontása már folyamatban van s a rombolás meglepő gyorsasággal történik. A kiállítás nyolcz millió frank tiszta jövedelmet hozott. A kiállítás alatt a párisi omnibusz-társulatnak is oly rendkívüli jövedelme volt, hogy 250,000 frankot osztott szét az omnibuszokon foglalkozó személyzet jutalmazására.

— A legnagyobb gazdaság a fold kerekségén. Idáig az volt a feltevés, hogy a hires Dalrymple-farm Dakotában a legnagyobb gazdaság a világon, hiszen az eke ott reggeltől délig egy irányban megy, hogy aztán fordulva, estére későn visszaérjen kiindulási pontjára. Újabban azonban össze álltak newyorki tőkepénzesek, hogy részint az Egyesült-Államoktól, részint Lousiana államtól, egy abban fekvő földbirtokot megvegyenek, mely háromszor akkora, mint a Dalrymple farmja. Hossza 160 km., szélessége 40 km.

640,000 hectárnyi területtel. Vételkor az egész birtok hasznavét- enül hevert s a szomszédos gazdák díjtalanul ott legeltették nyájaikat. Úgy tartották, hogy mintegy 30.000 db félvad lő, szarvas- marha és juh táplálkozott rajta. Az új társaságnak, illetőleg a társaság igazgatójának, Wattkins urnák, az volt az első gondja, hogy eztr az óriási térséget kisebb áttekinthető legelőkre osz- sza. — Állomásokat, úgynevezett ranchokat állíttattak 9 —10 km. távolságra egymástól. És a kerítéshez való oszlopok magok 100,000

Szegényül, mint mindig, de ellenállhatlan tudásvágyától űzve- hajtva Párisba ment Strakosch, hogy a franczia szinmüvészetet tanulmányozza. Itt, hogy megélhessen, német leczkéket adott, s egy alkalommal szavalati estélyt is rendezett, melyen Schiller és Laube drámáiból deklamált. Franczia színművészek azonnal fölismerték benne rendkívüli szavaló talentumát, s rábeszélték, hogy a franczia színpadra képezze ki magát. Strakosch hajlott a rábeszélésre, Martel professornál külön órákat hallgatott a szin- müvészetből, s mint rendkívüli hallgató beiratkozott a párisi Conservato're-ba. Nemsokára Strakosch ismét rendezett Párisban egy felolvasó estélyt, mely alkalommal Moliére, Racine, Musset és Coppée müveiből szavalt, még pedig oly hatással, hogy szerződéssel kinálták meg az Odéon-szinházhoz. Ekkor jött Laube, 1867-ben Párisba, hol Strakosch szolgált neki ciceroneul. Laube csakhamar fölismerte a fiatal emberben a rendkívüli drámai szavaló tehetséget, s magával vitte Bécsbe. Innét Strakosch csakhamar a lipcsei, később pedig a bécsi városi színházhoz szerződött, mint a drámai előadás oktatója, mely hivatásában a színészek s színésznők előadásának kiképzésében rendkívüli sitker- rel fáradozott, miről a hires drámairó s színigazgató Laube, müveiben a legnagyobb elismeréssel s többek közt e szavakkal emlékezett meg: A bécsi városi színháznál elért sükereimet felerészben Strakosch Sándor szavalat-tanár tehetségeinek s ritka buzgalmának köszönhetem.

arany frtba kerültek. A talaj hözelebbi megvizsgálásánál kitűnt, hogy rajta jól megterem a rizs, pamut, czukornád, búza. Erre aztán elkezdték a földet mivelni, még pedig gőzekével; minden más gazdasági munkát is gőzerővel végeznek. Ha például egy 60 hectárnyi táblát fel kell szántani, ez 2 gőzekével történik, melyek a tábla két ellenkező oldalára állnak s az ekét ide-oda vonják. A megmunkáláshoz 3 ember szükséges, kik a gőzekével naponta 10 hectárt szántanak. Gépek vetnek, boronáinak, aratnak, hasonló módon, úgy hogy ezen az óriási gazdaságon nincs egyetlen igásló vagy igásökör. Csak a gulyásoknak van néhány lovuk, hogy a jószágon elhelyezett 16,000 db szarvasmarhát könnyebben legeltethessék. A gazdaságban alkalmazott nagyszámú cselédség számára berendeztek egy boltot, mindenféle árukkal, felállítottak egy jeget csináló gépet, postát, távírdát stb. A délpacifique vasút 57 km. hosszan átmetszi a gazdaságot, van neki ott két állomása, melyhez számos lovasat épült. A társaságnak van azonkívül három saját gőzhajója, melyek a társulat birtokán levő 480 km. vizi utón járnak.

— Enquete-tanulságok. Magyarország összes lakossága a kormánytól intézkedéseket vár ha nem is jólétének, legalább adózó képességének emelésére, hogy terhei alatt össze ne roskadjon és az államháztartásban nagy nehezen elért egyensúly ne legyen pünkösdi királyság. Ezért viseltetett az ország oly páratlan érdeklődéssel a közelebb megtartott kereskedelmi és ipari enquete iránt, ezokból fog elmérgesedni a hangulat, ha ismét szalmatüznek fog bizonyulni a nagy szabású enquete, mely külsőségei és majdnem színpadias rendezése által úgyszólván vakított. Részünkről azt hisszük, hogy a kereskedelmi minister által kezdeményezett akczió leginkább azáltal óvható meg a nálunk szokásos elposványosodás- tól, ha a sajtó nem tér felette napirendre. Pártkülönbség nélkül minden lapnak legalább hetenkint egyszer vissza kellene térnie az enquetere, hogy ébren tartassék az ország és a — minister figyelme. Mint annak idején a védegylet, most az enquete legyen az állandó jelszó és meg vagyunk győződve, hogy ez erkölcsi presszió nem fog eredmény nélkül elmúlni. A sajtó képes volt az egész országot allarmirozni a katonai törvényjavaslat^ .1, A foczél kétségtelen a kormánybuktatás volt, de mennyivel szebb ős fontosabb feladatot teljesítene ugyanez a sajtó, ha most közgazdasági érdekeinkért indítana hasonló akcziót. Még csak néhány hét múlt el az enquete óta és már is azt tapasztaljuk, hogy a saj*ó napirendre tért felette. Ha szerénytelenek akarnánk lenni, Írja a „Masryar Kereskedők Lapja“, azt mondhatnék, hogy a kereskedelmi minister progjamm- jába felvette azt a politikát, melyet lapunk régóta hirdet. Baross már korábban a kamara' küldött 'gek előtt nyilvánította, hogy a szabad forgalomnak hive és a szerződések megtartását kívánja. Ez volt programmunk egy része a múltban, ez most és lesz a jövőben is. Mindig azt hangoztattuk, hogy nem szabad és nem lehet mindent az államtól várni, hanem a feladatokat fel kell oszStrakosch Sándor, mint deklamátor és recitátor 1879- ben indult el körútra, s folyvást emelkedő hírnév, s fokozott tetszés mellett, Berlinben, Londonban, Petersburgban, Moszkvában, Odessában, Amsterdámban, Bécsben, Lembergben, Budapesten. Prágában, Gráczban, Konstantinápolyban, Nápolyban, Bukarestben stb. tartott szavalati estélyeket.

Strakosch bámulatosan tiszta, csengő, s ritka megkapó hatású szavaló orgánummal bir, rendkívüli erő- s moduláló képességgel, melyet a legviharosabb és szenvedélyesebb kitörés harsány szavaitól, a leggyöngédebb lyrai ömlengés lágyságáig képes mérsékelni. Egy drámai részlet elszavalásánál képes a hangszi- nezet leggyorsabb változtatásával, a legkülönbözőbb jellemeket élesen s élethiven, megható egyszerűséggel s természetességgel, s eleven üdeséggel elénk állítani. Úgy deklamál, mint egy egész csapatja kiváló színművészeknek, s oly drámai hévvel, hogy maga a szavaló művészet e sokoldalúsága teljesen elragad bennünket. Nemcsak az európai, de az amerikai lapok is, valahol csak Strakosch megfordult, mindenütt telve vannak páratlan művészetének dicsőítésével. Mi is méltó tisztelettel s magasztalással adózunk művészetének, óhajtjuk, hogy a külföldön, de hazánkban is, — bár idegen ajkon, — még soká hirdesse szavaló művészetével a magyar név dicsőségét.