Eger - hetilap, 1889

1889-11-12 / 46. szám

371 — Ülj zenemű. Táborszky Nándor nemzeti zenemükereskedé- sében Budapesten, váczi utcza 30. szám megjelent. Bayer F. Dallamkorona. Uj-folyam zongorára két kézre 1-ső füzet ára 80 kr. — Vasúti Kalauz czimmel uj zsebrétü menetrendkönyv került ki a Frankliu-társulat nyomdájából, mely a magyar szent korona területén létező összes vasutak téli menetrendjét tartalmazza s pedig mindazon változtatásokkal, melyek a vonatok közlekedése körül ez évi november 1-ig előfordultak. A Vasúti Kalauz való­ban hiányt pótol, mert különösen a zóna-tarifa életbeléptetése óta az utazó közönség minduntalan jut abba a helyzetbe, hogy egy könnyen kezelhető olcsó zsebrétü menetrendkönyv szükségét érezze. A vasúti kalauz össze nem tévesztendő az „Útmutató“ czimü menet­rendkönyvvel, melynek ára 50 kr. A Vasúti Kalauz csinos kiálli- tása, czélszerii beosztása s zsebben hordható voltánál fogva min­den eddigi hasontartalmu,, hazánkban nagy mérvben elterjedt külföldi vállalatot felülmúl. Ara darabonkint (16 Ívnyi tartalommal) csak 16 kr. oly hallatlan olcsó ár, melyen ily könyv eddig a magyar közönség kezébe még nem került, s valóban zónaárnak nevezhető. A fővárosi helyi érdekű vasutak forgalma a könyv elején külön csoportosittatott. A Vasúti Kalauz a szokásos összes elárusító helyeken kapható s a kiadóhivatalban (Budapesten VII. Erzsébet-körut 27. sz.) megrendelhető. — A párisi világtárlat bezárása. A párisi világkiállitást f. é. nov. 6-án zárták be. Az utolsó napon a kiállítás látogatóinak száma meghaladta a 300,000-et. A kiállítási épületekből csupán a gépcsarnok s a központi dóm két szárnyépületével fog megmaradni. A többiek lebontása már folyamatban van s a rombolás meglepő gyorsasággal történik. A kiállítás nyolcz millió frank tiszta jöve­delmet hozott. A kiállítás alatt a párisi omnibusz-társulatnak is oly rendkívüli jövedelme volt, hogy 250,000 frankot osztott szét az omnibuszokon foglalkozó személyzet jutalmazására. — A legnagyobb gazdaság a fold kerekségén. Idáig az volt a feltevés, hogy a hires Dalrymple-farm Dakotában a legnagyobb gazdaság a világon, hiszen az eke ott reggeltől délig egy irány­ban megy, hogy aztán fordulva, estére későn visszaérjen kiindu­lási pontjára. Újabban azonban össze álltak newyorki tőkepénzesek, hogy részint az Egyesült-Államoktól, részint Lousiana államtól, egy abban fekvő földbirtokot megvegyenek, mely háromszor akkora, mint a Dalrymple farmja. Hossza 160 km., szélessége 40 km. 640,000 hectárnyi területtel. Vételkor az egész birtok hasznavét- enül hevert s a szomszédos gazdák díjtalanul ott legeltették nyá­jaikat. Úgy tartották, hogy mintegy 30.000 db félvad lő, szarvas- marha és juh táplálkozott rajta. Az új társaságnak, illetőleg a társaság igazgatójának, Wattkins urnák, az volt az első gondja, hogy eztr az óriási térséget kisebb áttekinthető legelőkre osz- sza. — Állomásokat, úgynevezett ranchokat állíttattak 9 —10 km. távolságra egymástól. És a kerítéshez való oszlopok magok 100,000 Szegényül, mint mindig, de ellenállhatlan tudásvágyától űzve- hajtva Párisba ment Strakosch, hogy a franczia szinmüvészetet tanulmányozza. Itt, hogy megélhessen, német leczkéket adott, s egy alkalommal szavalati estélyt is rendezett, melyen Schiller és Laube drámáiból deklamált. Franczia színművészek azonnal fölismerték benne rendkívüli szavaló talentumát, s rábeszélték, hogy a franczia színpadra képezze ki magát. Strakosch hajlott a rábeszélésre, Martel professornál külön órákat hallgatott a szin- müvészetből, s mint rendkívüli hallgató beiratkozott a párisi Conservato're-ba. Nemsokára Strakosch ismét rendezett Párisban egy felolvasó estélyt, mely alkalommal Moliére, Racine, Musset és Coppée müveiből szavalt, még pedig oly hatással, hogy szerző­déssel kinálták meg az Odéon-szinházhoz. Ekkor jött Laube, 1867-ben Párisba, hol Strakosch szolgált neki ciceroneul. Laube csakhamar fölismerte a fiatal emberben a rendkívüli drámai sza­való tehetséget, s magával vitte Bécsbe. Innét Strakosch csak­hamar a lipcsei, később pedig a bécsi városi színházhoz szerző­dött, mint a drámai előadás oktatója, mely hivatásában a szí­nészek s színésznők előadásának kiképzésében rendkívüli sitker- rel fáradozott, miről a hires drámairó s színigazgató Laube, mü­veiben a legnagyobb elismeréssel s többek közt e szavakkal emlékezett meg: A bécsi városi színháznál elért sükereimet fele­részben Strakosch Sándor szavalat-tanár tehetségeinek s ritka buzgalmának köszönhetem. arany frtba kerültek. A talaj hözelebbi megvizsgálásánál kitűnt, hogy rajta jól megterem a rizs, pamut, czukornád, búza. Erre aztán elkezdték a földet mivelni, még pedig gőzekével; minden más gazdasági munkát is gőzerővel végeznek. Ha például egy 60 hectárnyi táblát fel kell szántani, ez 2 gőzekével történik, melyek a tábla két ellenkező oldalára állnak s az ekét ide-oda vonják. A megmunkáláshoz 3 ember szükséges, kik a gőzekével naponta 10 hectárt szántanak. Gépek vetnek, boronáinak, aratnak, hasonló módon, úgy hogy ezen az óriási gazdaságon nincs egyetlen igásló vagy igásökör. Csak a gulyásoknak van néhány lovuk, hogy a jószágon elhelyezett 16,000 db szarvasmarhát könnyebben legeltet­hessék. A gazdaságban alkalmazott nagyszámú cselédség számára berendeztek egy boltot, mindenféle árukkal, felállítottak egy jeget csináló gépet, postát, távírdát stb. A délpacifique vasút 57 km. hosszan átmetszi a gazdaságot, van neki ott két állomása, mely­hez számos lovasat épült. A társaságnak van azonkívül három saját gőzhajója, melyek a társulat birtokán levő 480 km. vizi utón járnak. — Enquete-tanulságok. Magyarország összes lakossága a kormánytól intézkedéseket vár ha nem is jólétének, legalább adózó képességének emelésére, hogy terhei alatt össze ne roskadjon és az államháztartásban nagy nehezen elért egyensúly ne legyen pün­kösdi királyság. Ezért viseltetett az ország oly páratlan érdeklő­déssel a közelebb megtartott kereskedelmi és ipari enquete iránt, ezokból fog elmérgesedni a hangulat, ha ismét szalmatüznek fog bizonyulni a nagy szabású enquete, mely külsőségei és majdnem színpadias rendezése által úgyszólván vakított. Részünkről azt hisszük, hogy a kereskedelmi minister által kezdeményezett akczió leginkább azáltal óvható meg a nálunk szokásos elposványosodás- tól, ha a sajtó nem tér felette napirendre. Pártkülönbség nélkül minden lapnak legalább hetenkint egyszer vissza kellene térnie az enquetere, hogy ébren tartassék az ország és a — minister figyelme. Mint annak idején a védegylet, most az enquete legyen az állandó jelszó és meg vagyunk győződve, hogy ez erkölcsi presszió nem fog eredmény nélkül elmúlni. A sajtó képes volt az egész országot allarmirozni a katonai törvényjavaslat^ .1, A foczél kétségtelen a kormánybuktatás volt, de mennyivel szebb ős fontosabb feladatot teljesítene ugyanez a sajtó, ha most közgazdasági érdekeinkért indítana hasonló akcziót. Még csak néhány hét múlt el az enquete óta és már is azt tapasztaljuk, hogy a saj*ó napirendre tért felette. Ha szerénytelenek akarnánk lenni, Írja a „Masryar Kereskedők Lapja“, azt mondhatnék, hogy a kereskedelmi minister progjamm- jába felvette azt a politikát, melyet lapunk régóta hirdet. Baross már korábban a kamara' küldött 'gek előtt nyilvánította, hogy a szabad forgalomnak hive és a szerződések megtartását kívánja. Ez volt programmunk egy része a múltban, ez most és lesz a jövőben is. Mindig azt hangoztattuk, hogy nem szabad és nem lehet mindent az államtól várni, hanem a feladatokat fel kell osz­Strakosch Sándor, mint deklamátor és recitátor 1879- ben indult el körútra, s folyvást emelkedő hírnév, s fokozott tetszés mellett, Berlinben, Londonban, Petersburgban, Moszkvá­ban, Odessában, Amsterdámban, Bécsben, Lembergben, Budapes­ten. Prágában, Gráczban, Konstantinápolyban, Nápolyban, Buka­restben stb. tartott szavalati estélyeket. Strakosch bámulatosan tiszta, csengő, s ritka megkapó ha­tású szavaló orgánummal bir, rendkívüli erő- s moduláló képes­séggel, melyet a legviharosabb és szenvedélyesebb kitörés har­sány szavaitól, a leggyöngédebb lyrai ömlengés lágyságáig képes mérsékelni. Egy drámai részlet elszavalásánál képes a hangszi- nezet leggyorsabb változtatásával, a legkülönbözőbb jellemeket élesen s élethiven, megható egyszerűséggel s természetességgel, s eleven üdeséggel elénk állítani. Úgy deklamál, mint egy egész csapatja kiváló színművészeknek, s oly drámai hévvel, hogy maga a szavaló művészet e sokoldalúsága teljesen elragad bennünket. Nemcsak az európai, de az amerikai lapok is, valahol csak Stra­kosch megfordult, mindenütt telve vannak páratlan művészetének dicsőítésével. Mi is méltó tisztelettel s magasztalással adózunk művészetének, óhajtjuk, hogy a külföldön, de hazánkban is, — bár idegen ajkon, — még soká hirdesse szavaló művészetével a magyar név dicsőségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom