Eger - hetilap, 1889
1889-10-01 / 40. szám
321 Massage-gyógyitásmód. A „massage“ szó, mely napjainkban annyi ajkon forog, egyszerűn „gyúrást, dagasztäst“ jelent, s ugyanezt a kézi munkát jelöli, mely az újabb orvosi tudományban oly sokszerű alkalmazást nyer. A „massirozás“, vagyis gyúrása, dagasztása, gyömöszölése, nyomkodása, kopogtatása, dörgölése az izmoknak, szálagoknak és idegeknek, megszabott módok szerint és meghatározott czélokra, már a legrégibb kulturnépeknél ismeretes és használatos volt, mint különféle betegségek gyógyitásmódja, sót ez eljárás a műveletlen népeknél még ma is nagy tekintélyben részesül. Ámbátor a gyúró-gyógymód (massage) csak egy ága a melia- nikai gyógyitásmódnak, az úgynevezett gyógy-gymnastikának, s csupán a svéd gyógytornászát passiv mozgásaihoz számítható, mindazonáltal ezt tekintélyes orvosok mindinkább önálló, tudományos gyógykezelési móddá fejlesztették, még pedig az emberi szervezet mehanikai, vegyészeti, és természettani tulajdonságainak alapján. Amily téves volna bármily betegséget egy és ugyanazon szer, vagy mehanikai eljárás által leküzdeni akarni, ép oly jogosulatlan volna, az igen sok kóresetben oly könnyen alkalmazható, s a gyógyulás folyamatát lényegesen elémozditó gyúró-gyógymódtól a kedvező hatást eltagadni akarni, mint ezt, fájdalom, még ma is igen sok elfogult, vagy félrevezetett ember cselekszi. — A természetes gyógykezelés, különösen a mechanotherapia terén elért eredmények oly ellenállhatatlanok, hogy a megtérők száma naponkint szaporodik. Azonban e mehanikus gyógymód áldásos eredményeit is könnyen ellensúlyozhatják a fulosigázott élvezetek, a túlságos táplálkozás, és egyátalán a szabálytalan életmód. Valamint más egyéb gyógyfolyamatot jelentékenyen elősegít és támogat a szabályozott táplálkozási mód, épen úgy a gyúró-gyógymód is megkívánja az egyszerű, mérsékelt, szabályozott, de erőteljes táplálékot, s az eró- megfeszités és a megkívántaié nyugalom között az arányos változatosságot. Sőt bizonyos betegségeknél még a gyógymódnak is különös fogásai szükségesek, hogy a baj gyökerére biztosabban lehessen hatni; mindazonáltal még sem a legmesterségesebb eljárásmódok a legalkalmasabbak is egyszersmind, melyek aztán többnyire inkább arra szolgálnak, bogy a betegnél a massage-gyógy- möd iránti hitet növeljék, semmint, hogy a gyógyulást eszközöljék. A massirozásnál mesterséges eszközök alkalmazása teljesen czéltalan, miután maga a massirozó emberi kéz finom szövete az idegen test érintése által a káros testrészre gyakorolt nyomás enyhítése szükségességének ösztönszerü érzése, mindezek kétségtelen befolyást gyakorolnak a gyúró-gyógymód sükerére. és sötétsárga bőrszínnel. Ügyességét a lövésben rendkívülinek tartották még hazájában is, ahol a leghíresebb lövészek teremnek. Egyetlen golyóval százhúsz lépésről fején találta a vadjuhot. Éjjel ép oly biztosan lőtt, mint nappal, sőt olyasmit is meséltek felőle, ami azok előtt, kik Korzikában nem jártak, hihetetlennek látszik. Nyolczvan lépésnyi távolságra, tányérnyi nagyságú átlátszó papír elé égő gyertyát állítottak. Mateo czélzott. Ekkor hirtelen eloltották a gyertyát, s a jövő pillanatban, koromsötétségben középen lőtte keresztül a papirtáblát. E kiváló tehetségénél fogva Mateo Falcone hirhedett emberré lön. Azt. beszélték róla, hogy ép oly hű barát, mint amily veszedelmes ellenség. Egyébiránt szolgálatkész, jámbor ember vala, s Porto-Vecchioban mindenkivel barátságos lábon élt. De azt is mesélték róla Corte-ban, ahonnét feleséget vett magának, hogy ott nagyon erélyes módon szabadította meg magát egy vetélytársától, akit ép oly rettegettnek tartottak a csatában, mint a szerelemben. Legalább Mateot gyanúsították azzal a bizonyos puskalövéssel, mely ezt a vetélytársat találta, miközben épen borotválkozott egy kis tükör előtt, mely az ablaknál állott. A dolgot elsimították, s Mateo megnősült. Felesége, Guiseppa. először három lánykával ajándékozta meg, amiért az apa mód nélkül dühös lett; de aztán egy fia is született, melyet Fortunáiénak nevezett el. Ez volt a család öröme, a név örököse. A lányok jól mentek férjhez. Atyjuk szükség esetén legalább számíthatott vejeinek gyilkai- s karabélyaira. A fiú még alig volt tiz éves, már is kitűnő tulajdonokat árult el. Egy őszi napon Mateo feleségével együtt korareggel hagyta el a házat, hogy nyájait megtekintse. Fortunato el akarta kisérni, de a tisztás, hol a nyájak legeltek, kissé messze volt; aztán meg valakinek otthon is kellett maradni, hogy a házat. Amily kevéssé alkalmas a beburkolt kéz a gyúró-gyógyításnál, ép oly kevéssé ajánlható a massirozandú testrész befö- dése. Minden eddigi kísérlet, bármennyire finom szöveten által is, elevenitő ingert gyakorolni az izmokra és idegekre, sükeret- len maradt, s teljesen hatás nélkül valónak bizonyult. A gyógyítandó testrésznél többnyire tapasztalható elhájasodás, de főkép a massirozás különböző mesterfogásai, amelyek többnyire a bőr rugalmasságára vannak alapítva, szükségkép követelik, hogy a massirozandó testrész teljesen födetlen legyen. Époly szükséges az is, hogy a beteg, aki a gyúró-gyógymódnak aláveti magát, minden feszitő öltönytől szabad legyen, nehogy a testnedvek fokozott áramlásukban akadályoztassanak, s ez által még nagyobb baj származzék. Legczélszerübb a gyuró-gyógykezelés alatt a testet egyszerű finom vászon lepellel lebontani, mely aztán a massálandó testrészről könnyen eltávolítható. Nem lehet, tagadni, hogy sok egyénre, különösen a nőkre nézve, a gyuró-gyógykezelés e mellőzhetetlen követelménye oly akadályt képez, mely miatt nagyon nehezen bírják magokat elhatározni, hogy bajaikban a kétségkívül legsükeresebb gyúró-gyógykezelésnek vessék alá magukat, s inkább hajlandók más egyéb haszontalan házi gyógyszerekhez, vagy nem ritkán veszedelmes kuruzsláshoz folyamodni, sőt vannak esetek, midőn álszeméremből készebbek bajukat eltitkolni. Amily elkerülhetetlen azonban, hogy a lelkiismeretes orvos a beteg tesztrészt szorgosan átkutassa, ép oly szükséges a massirozóra nézve is, bogy a bajt s annak helyét pontosan és saját tapasztalása és közvetlen vizsgálása alapján ismerje, mert magának a betegnek egyoldalú, vagy téves bevallása könnyen bajt okozhat. Kétségtelen, hogy e bajon alkalmas és tehetséges nőknek masseusekké képzése legjobban segíthetne, de az ily kiképeztetésnek annyi akadályok és nehézségek állanak útjában, hogy az eredmény bizonyára messze elmaradna a hozzá kötött várakozástól. A gyuró-gyógykezelés alapos gyakorlásához, bidiató tanulmány melleit, nem csekély ügyesség, és fokép kitartó testi erő, és e ténykedéshez megkívánható rátermettség elengedhetetlen kellékek. * (Vége köv.) Különfélék. — Ghyczy Béla ny. altábornagy ur ö exja, az utóbbi napokban városunkban tartózkodott, s rokona, Szmrecsányi Pál apát- kanonok úr őnsga kedves vendége volt. Az altábornagy ur tiszteletére az egri érs. uradalom t. igazgatósága szept. hó 27—28őrizze. Az apa tehát visszautasította a fiú kérését, s látni fogjuk, vájjon volt-é oka rá, hogy tettét megbánja. Mateo már több órája volt távul, s a kis Fortunato gondtalanul hevert a napon sütkérezve, miközben a kék eget bámulta, s azon járt az esze, hogy a jövő vasárnap a városban fog ebédelni nagybátyjánál, a CaporálnálJ) — midőn ábrándjaiból egy lövés riasztotta fel. Gyorsan fölemelkedett s a sikság ama része felé fordította tekintetét, merről a lövés jött. Csakhamar, változó időközökben újabb puskalövések dördültek el, melyek mind közelebbről valának halhatók. Végre a Mateo háza felé vezető ösvényen egy férfi Ion látható, hegyes süvegben, minőt az ottani lakók hordanak, hosszú szakállal, rongyokba öltözve, s hosszú puskájára támaszkodva, mert már alig tudott tovavánszorogni. Egy lövést kapott a czombjába. Ez ember egyike volt a törvény üldözöttjeinek, aki éjjel a városban járt lőport venni, s útközben a korzikai csendőrök les- helye közelébe került. Vakmerő védelem után azonban sükerült menekülnie, miközben szikláról sziklára szökve lövöldözött üldözőire. Mindennek daczára csak csekély távolságot nyerhetett az üldöző katonák előtt, és sebének állapota alig engedte remélni, hogy a cserjést elérheti anélkül, hogy a katonák kezeibe kerüljön. Amint Fortunato közelébe ért, azt kérdezte tőle: — Te vagy a Mateo Falcone fia? — Én. — Én Gianetto Sanporo vagyok. Üldöznek a sárga hajtők ások. Rejts el. Nem birok tovább menekülni. ') így nevezik Korzikában azt az embert, aki ösgzekö tetései.él fogva befolyásé d bir, s egy kerület (Kanton) fölött hatóságot gyakorol, A korzikaiak, régi szokás sz. rint öt kasztra oszolnak: nemesekre, (magnifieenza, signori', caporalis-, polgárok,- népség és idegenekre. *
