Eger - hetilap, 1889

1889-10-01 / 40. szám

320

megyék határai elmosódnak szemünk előtt, s csak az egész Magyarország képét látjuk. Ily módon ama szomorú benyomást szerezzük. hogy Magyarország szive a legsötétebb szint mutatja, hogy a Duna és Tisza között, a Tisza-Maros-szögben és a Duna mindkét partján legnagyobb a kisdedeknek pusztulása.

Mi az oka e jelenségnek, hogy épen az országot föntartó legmagyarabb vidéken hal el a legtöbb gyermek ? Weszelowszky már rég fölhívta a nemzet figyelmét arra, hogy a legáldottabb húsz magyar megyében, a melynek lakossága 45 százaléka az ország népességének, a meghalt gyermekek száma 52 százalékát teszi ki az országban összesen elhúnyt gyermekeknek! Csecsemő- halandóságunk a múlt évtizedben 9, gyermekhalandóságunk pedig 5 százalékkal volt rosszabb, mint átlag egész Európában.

Nem, azt nem lehet nyugodtan tűrni, hogy hazánkban évenként több mint negyed millió gyermek pusztul el 625,000 születéssel szemben, tehát a gyermekhalandóság 40 százalék!

S ha eme halandóságnak az okát keressük, akkor alig találjuk meg a hivatalos kimutatásokban. Hogy a difteritis, a skarlát és egyéb ragadós betegségek sok kisdedet ölnek meg, az ott van a hivatalos számok között — de a hivatalból kimutatott pár ezer ragadós bajban elhalt gyermeknek száma csekélység az */* millióhoz képest, pedig ennyi gyermek hal el évről-évre hazánkban!

Tehát nem marad más hátra, mint hogy magyarázatul az orvosok tapasztalatát hallgatjuk meg, a kik egybehangzóan azt mondják, hogy a népnek jóléte nincs olyan nagy befolyással a kisdedek halálozására — hiszen épen a leggazdagabb megyékben hal meg a legtöbb gyermek! — mint a nem czélszerű és a gondatlan kisdedápolás. S itt van a dolog bibéje. Valljuk be őszintén, hogy a magyar nép jobban törődik a szarvas marháival, mint a gyermekével, amannak ha baja van, rögtön hivatja az állatorvost, — másrészt pedig hivatalosan van konstatálva, hogy körülbelül

100,000 gyermek halt el, a nélkül, hogy orvos gyógyította volna. Szinte komikus, hogy a paraszt, haldokló gyermekéhez igen gyakran csak azért hivat orvost és irat vele reczeptet, hogy ezt a halottkémnek fölmutathassa, és ne fizessen birságot a törvény értelmében, a mely mindenkit kötelez a beteg gyermeg orvosi kezeltetésére.

A gyomornak és a bélnek bajai visznek legtöbb kisdedet a halálba, mert a szülők minden válogatás nélkül etetik a zsenge gyermekeket olyan ételekkel, a melyek nem nekik valók. Burgonyával, kásával, kenyérrel tömik meg gyenge gyomrukat, s hogy az etetési idő közben ne kiabáljanak, rongyba kötve dugják szájukba ezeket.

Szóljak-e még száz okról, a melyek a kisdedek élete ellen törnek? A túltömött, piszkos lakások, a nyirkos padló, a bűzös

Az „EGER“ tárczája.

Az akáczfa-sorok között.

Az akáczfa-sorok között Egy nyári napnak alkonyán Örök hűséget esküvénk Én, s szerelmem, a szőke lány.

Pecsétje e szent eskünek Első s utolsó csók vala;

Oly forró volt a bibor-ajk,

Megüdvöziiltem általa.

Később aztán baka lettem,

S boldogságom napja éjjé:

0, kit lángolón szerettem — Az apámnak lett — nejévé.

S. V.

Mateo Falcone.

Irta: Mérimóe.

Ha Porto-Vecchiot elhagyva, a sziget belsejébe fordulunk, a talaj mindegyre emelkedik, s kanyargós utakon, sziklaszakadékok, és barlangok közt tett három órai gyaloglás után, egy terjedelmes csalit széléhez érünk. E hely a hazája, s szülőföldje a korzikai pásztoroknak, s mindazoknak, kik az igazságszolgáltalevegő nem csak a ragadós betegségeknek legjobb terjesztői, de egyszersmind a tüdőbajoknak, a görvélyeknek okozói. Télen a hóban, nyáron a pocsolyában fetreng a gyermek teljesen magára hagyatva, s akárhány eset fordul elő, hogy gyermekeket éget meg a kemencze tüze, a száraz malom összetör, sőt disznók szertetépnek !

Mind ezeken a bajokon nem segít a törvénynek száraz betűje, pedig a mi közegészségi törvényeink kitűnőek, de 10 év óta vajmi kevés eredménynyel vannak. Mert ily hasznos intencziők elérésére olyan közegek kellenek, a kik a törvény megtartását ellenőrzik, és oly nép, a mely azokat megcselekszi. Hogy pedig ez megtörténjék csak egy mód van, s ez: a népet nevelni. Minél szélesebb körben elterjeszteni a helyes kisded-ápolásnak szabályait, megtanítani a népet arra, a mi a gyermekeknek javára válik s elszoktatni a babonától, kuruzslástól, a melyek a kisdedeknek kárára vannak. S az sem a legutolsó föladat, fölébreszteni a szülői szeretetet ott, a hol az meglazult, s beolt, .ni a népbe a tudatot, hogy a családnak legértékesebb kincse a gyermek, a kit gondozni és megóvni minden bajtól a szülőknek szent kötelessége.

Ezer módja van az e czélokért való küzdelemnek. Hírlapok, röpiratok, könyvek, kitűnő eszközök, de a legjobbak mégis azok, a melyek direkt szemléltetés és tanítás által hatnak a népre. E végett rendeztük az országos kisdednevelési kiállítást, a hol csillogó, mulattató keretben megvannak eredetiben a kisdedápolásnak minden eszköze és módja, a hol játszva lehet megtanulni a zsenge korú gyermekek nevelésének minden csinját-binját.

S ezt a hatást most még előadásokkal is fokozzuk, erre hivatott szakemberek minden oldalról megvilágítják a kisdedeknek életét, egészségét és nevelését, hogy pedig az egésznek maradandó haszna is legyen, azért e fölolvasások olcsó füzetkék alakjában fognak megjelenni. Az első már meg is vau Dr. Bókái Jánostól: „A kisded ápolása az első életévben.“ Ára 5 krajczár.

A kiállításnak már is nagy haszna mutatkozik egy másik irányban. Kisdedeinknek nyomorult állapota napirendre került, s nemcsak a közvélemény foglalkozik vele, de az intéző köreink is behatóan fanúlmányozzák, a mi sok szép reményre jogosít íöl a közét jövőben.

Gróf Teleki belügyminiszter nagy gonddal nézte át a kiállítást. S az ott tett megjegyzései annak a következtetésére jogosítanak föl, hogy ő nemcsak szivén viseli a kisdedek sorsát, de nemsokára hathatós eszközökkel lép sorompóba a gyermekek érdekében.

Bizony, bizony, már itt is az ideje, hogy hazafias kesergések helyett, komolyan cselekedjünk a kisdedeink életének, egészségének és nevelésének javára. Dr. Faragó Gyula.

fással feszült viszonyban vannak. Tudni kell ugyanis, miszerint a korzikai földmives, hogy a földtrágyázás fárasztó munkájától megkímélje magát, egy darab cseplyest fölgyujt; s bár egy kissé bajos dolog, ha a tűz kelleténél tovább terjed, de bármi történjék is, egy dolog bizonyos, az, hogy az ekként elégetett fák hamuja által megtermékenyített földben a vetés rendszerint pompás aratást igér. Ha aztán a kalászokat learatták, a szalma, melynek elbontása sok bajjal járna, ott marad, s gyökerei, melyek nem égnek el, a földben, a következő tavaszon gazdag sarjat hajtanak, melyek 6—7 lábnyi magasra is megnőnek. Az ilyen cserjések különféle fákból és bokrokból állanak összevissza kuszáltan. Csak szekerczével a kézben lehet utat törni közöttük; sőt helyen- kint oly sűrűn össze vannak nőve, hogy a vad juhok sem bírnak rajtok keresztülhatolni.

Ha embertársadat eltetted láb alul, menekülj a porto-vecchio- beli sűrű csalitokba, s jó fegyverrel, meg elegendő töltéssel ellátva, teljes biztonságban élezheted magadat. De ne feledd el egyszersmind magadat kapuczás barna köpenynyel ellátni, mert e helyütt ez az egyedüli vánkosod és takaród. A juhászoktól vásárolhatsz tejet és sajtot, s az igazság őreitől, vagy meggyilkolt embertársad rokonaitól nincs mit tartanod. De aztán jól vigyázz magadra, ha a városba mégysz töltényeket vásárolni.

Mateo Falcone háza, mikor Korzikában lakott, alig volt egy félmértföldnyire ettől a hírhedt csafitostól. Az ottani viszonyokhoz képest elég vagyonos ember volt, aki nemes ember módjára élt, ami annyit tesz, hogy semmivel sem foglalkozott, hanem nyájainak jövedelméből élt, melyet nomád-életű pásztorai itt-ott a hegyeken legeltettek. Midőn két évvel az események után, miket itt elbeszélendő vagyok, találkoztam vele, alig látszott még ötven évesnek. Képzeljünk egy kicsiny, vaskos embert, kuszáit, fekete fürtökkel, karvalyorra], finom ajkakkal, nagy, élénk szemekkel,