Eger - hetilap, 1889
1889-10-01 / 40. szám
40-ik szám. \ 28-ik év-folyam 1889. Október 1-én. Előfizetési dij: Egész evre . Félévre . . Negyed évre. Egy hónapra, Egyes szám 5 frt — kr 2 50 „ í „ 30 „ — 45 n — n 12 Hirdetésekért minden 3 hasábom, t petit surhely után 6, i elyegadó fejében minden ii'rdetéstSl 30, nyi lt térben egy petit- sorhelyert lő kr. tizetendö. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Felhívás előfizetésre. Azon t. iigybarátainkat, kiknek előfizetésük szept. lió végével lejárt, tisztelettel kérjük előfizetésük idejekorán való megújítására, nehogy lapunk elküldése fönnakadást szenvedjen. Egész évre Előfizetési föltételek: 5 frt. Félévre 2 „ 50 kr Évnegyedre . 1 „ 30 „ Egy hóra n 45 „ Küzs. jegyzők és néptanítók lapunkra fél-áron fizethetnek elő. T gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tiszielet- példám nyal szolgálunk. Az „ígér“ kiadóhivatala. Családi könyvtárak. Nem ismerik Budapesten a vidéki életet, s épen azért nagyon sokszor elhibázzák, mikor bizonyos nemzeti ügy érdekében propagandát csinálnak. A magyar tudományosság, irodalom és művészet ügye nem országos, hanem budapesti ügy. De hogy honnan kerül az előfizetők száma s a valóságos áramlatban pénzmag, az mellékes. Van ugyan a vidéken színészet, de jobb, ha nem lenue; mert igy, a mint most működik, csak az Ízléstelenséget s a fölszi- nességet ápolja. A magyar színészet tömege a magyar vidéken működik, de a bolygó csillagok valamennyi legfenyesbbikét már elhódította a fővárosi színpad. Marad tehát a vidéknek egy óriási embertömeg, melynek minden tagja jogot formál a művészeti pályára, s szellemi munkája után méltó elismerést vár a közönségtől. A magyar színészet, ügye pedig nagyon rendezetlen. A mig kellő műveltség és vagyoni tehetség híján való ismeretlen férfiaknak meghatalmazást ad a fővárosi központ társulatok vezetésére, s a „meghatalmazottak“ előhozakodnak hazafias görögtiizekkel, a nagy dob összes dörgedelmeivel, addig a magyar színészet nem vehető komoly figyelembe. Elmúlt már, hála Istennek az az idő, hogy merő hazafiasságból járjunk a színházba s tapsoljunk a leggyarlóbb előadásoknak. Oda fejlődtünk már, hogy van jogunk némi művészeti élvezetet is követelni azoktól, a kik tőlünk művészeti adót követelnek, és legnemesebben gondolkodó vidéki színigazgatók azután ép oly nagyot buknak, mint a leggyatrább munka- programmal dolgozó directorok, a kiknek fogalmuk sincsen a fejlődésről és haladásról. Sokkal rendezetlenebb a magyar színészet ügyénél a vidéken a magyar irodalom ügye. Egyetlenegy nemzet szótárában sincsen meg az a kifejezés, mely nálunk decoratio: irodalmat pártolni! Hát pártolok én akkor valamit, mikor a magam saját érdekében néhány fillért vetek valami élelmi czikkért vagy egy új könyvért ? Pártolja a magyar ember a mészárost, a hentest, a molnárt ? Eszeágába sincsen. A mi a megélhetéshez elkerülhetetlenül szükséges, azt nem pártolja, hanem megfizeti. Csak az irodalmat és sajtót pártolja, mikor előfizet. Nem divat nálunk a könyvvásárlás. Mert a ki könyvet vesz, az már hazafiui erényt csinál belőle, s nem akarja megérteni, hogy nemcsak a jó úri asztalnak, de a művelődésnek is ára van, s nemcsak az étel-ital különféle nemei, de a szellemi táplálkozás tényezői is rendes kiadást követelnek. A farsangoknak, a fürdőzésnek s a vendéglátásnak meg van a maga rendes évi költségvetése a vidéki előkelő családoknál. Ennek a költségvetésnek a kiadásai egész rendesek, s legkevésbbé sem háborodnak fel ellene a család női tagjai. A kaszinói élet, a pinczézés, meg különféle kirándulás szintén rendes évi budgetet képez, a miért, legkevésbbé sem háborodnak fel a família férfi tagjai. De hogy éven kint 50 — 00 frtot adjon ki egy jómódú vidéki család könyvekre, az már mégis nagyon furcsa és szokatlan, mikor a magyar könyvek már évtizedek óta hozzá vannak szoktatva az utazásokhoz és a teljes bitangsághoz. Azé a magyar könyv, a kinél épen megakad. Kaszinóink a pletyka zás minőségétől kezdve a kártyázás művészetéig emelkednek. A ki ismeri György Aladár statistikai kimutatását a könyves Magyarországról, az keresse ki benne, hogy hány casinó van Magyarországon, mely évenként nemcsak a napi lapokra, de könyvtárára is száz forintot áldozna? Nézzünk meg egy casinói könyvtári katalógust, hogy milyen müvekkel fogunk találkozni benne ? A magyar kaszinók valóban eltértek ideális törekvésüktől, s az általános elfajzáson hamarosan segíteni nem is lehet. Nekünk ez alkalommal egészségesebb művelődési forrásokra kell rámutatnunk, melyek irodalmunk gyarapítására fölhasználhatók lehetnének. Es e részben a vidéki magyar családi körökbe kell lépnünk. A jobb módú régi magyar házaknál van néha fegyvergyűjtemény, de bizonyosan van pipatórium is, és bizonyosan nincsen családi könyvtár. Egy kis válogatott családi könyvtár erkölcsi értéke és hatása kiszámíthattam A család választékos és gondos felügyeletével keletkezett családi könyvtárak megóvnák szép leányainkat a selejtes és haszontalan káros regények élvezetétől, s kifejlesztenék a család minden tagjában a komoly érdeklődést irodalmunk iránt. Ha minden jobb módú s a műveltségre igényt tartó magyar vidéki család iparkodnék kezdetben csak egy-két száz kötetig is terjedő családi könyvtárat alapítani, akkor nem mennének tönkre könyvkereskedőink, s nem átkozódnának elsőrangú tehetségeink, hogy magyar Íróknak születtek. Alapítsunk tehát mielőbb magyar családi könyvtárakat s irodalmunk ügye csodásán fel fog rögtön virágozni. Dr. Körössy László. Kisdedeink pusztulása. Az országos kisdednevelési kiállításban volt egy sarok, a mely színesre rajzolt térképekkel volt beragasztva. Magyarországnak térképei azok, a melyeken a megyék hol világosabb, hol söté- tebb színűek, a szerint, a mint bennük a kisdedeknek halálozása kisebb vagy pedig nagyobb. Közelről nézve leolvashatjuk róluk, hogy akár hány megyénk van, a hol száz halott közül több mint hatvan a kisded, s a hol száz születésre ötven gyermek halál esik. De még sokkal tanulságosabb képet nyerünk, ha e térképeket néhány lépésnyi távolságból nézzük, mert akkor az egyes
