Eger - hetilap, 1889
1889-09-17 / 38. szám
304 Ezek szerint az első dijat (arany díszoklevelet) a mezőhegyes]' javított; a második dijat (ezüst díszoklevelet) az Um rath és társa-féle; a harmadik dijat (bronz-diszoklevél) Pracner és Becher-féle répakiszedők vitték el. A kézi kiszedő eszközök közül bírálat alá Ferenczy A n d r á s, a hatvani Deutsch-féle uradalomban alkalmazott lakatos, és Módin g kiemelő villái kerültek. Az elsőnek egészen új találmánya egy feszitő emelővel ollószerüleg szűkíthető két villával bir ; hátrányai drágasága és nagy súlya. A Möding- féle kiszedő villának kezelhetősége jobb amazénál, de a czélnak minden tekintetben megfelelőnek nem találtatott. Miután azonban mind a két eszköz könnyű szerrel tökéletesíthető, mind kettőnek elismerő oklevél adatik. A javított mezőliegyesi kiszedő ekét illetőleg — miután ezen eszközt a mezőliegyesi uradalom saját czéljaira maga készítteti, és miután nevezett uradalomnak a nyerészkedés nem czélja, felkéretett Gluzer Gyula, említett uradalom igazgatója, hogy megszerezve a kiszedő ekére a szabadalmat, a gép mielőbbi elkészíttetése czéljából szóllitsa fel Schlick, Clayton és Schuttleworth, Kühne, Gussmann és Rauschenbach, végre Umráth és társa gyárait, hogy adják be az anyag minőségére és az álakra nézve ajánlataikat, mely esetben aztán a gyártás szabadalma kizárólag azon gyárat fogja illetni, melynek aiánlata elfogadtatok ; kivéve azon eseteket, midőn egyes uradalmak a kiszedő ekét saját használatra és nem eladásra gyártják. Megyei közegészség. Buzinkay Gyula, m. kir. országos közegészségügyi felügyelő, mint a belügyminiszter kiküldötte, augusztus havának nagy részét Hevesben töltötte közegészségügyünk tanulmányozásával. Érdekesnek találjuk közölni ama hiányok leírását, melyeket Buzinkay ur a megye területén tapasztalt. Legtöbb hiány észlel- tetett — igen természetesen — Egerben, pedig valószínű, hogy éppen nálunk fordittatik legtöbb gond a közegészségi viszonyok fejlesztésére. Buzinkay ur észleleteit a következő 18 pontban foglalta össze: 1. Az Eger folyóba ömlő szennyvizek a belügymiuisterium 64282/89. évi rendeletének megfelelőleg még mindig nem zárattak el, mire nézve Eger város hatósága részéről kijelentetik, hogy a hivatott rendelet teljesítésére nézve f. é. szept. 6-a van kitűzve, ezen nap után a belügyminiszteri rendeletnek, — ahol nem teljesittetett volna, — hatósági utón fog érvényt szerezni. 2. A városból kihordott emberi trágya a város alatti helyen az Eger folyóba a jövőben nem üríthető ; hanem a helyett alkalAz „EGER“ tárczája. Egy darabka a XVIII. század magyar társadalmi életéből. (Vége.) Egy nagy család Orczy L. szemében a magyar, hol a kölcsönös hitel teszen csak boldoggá; ezért keresi fel legállandóbban kis képét, e nagy családnak, jártatváu szemeit gyakorta a család tűzhelyén. Figyel mindenre. Megromlott a család! megromlott a család szemeféuye: a mindkétuemű ifjúság! — ez vizsgálódásának eredménye. Az a szinte virtuozitás, melylyel összerakja synonymszavait az ifjú emberek kicsapongásainak megbélyegezésére, azon sértett erkölcsi érzékre vall, mely miatt nem talál a költő alkalmas szót híven, méltón jellemezni rútságukat, tőlük visszatéríteni. Páris volt az első csábitó; ő az oka minden romlásnak a két nem életében. Paris! te vagy, Paris! o'a a romlásnak, Te vagy fundálója második Trójának, Honnan eiáradott mesterség világnak, — Megtsalni a’ szépet, hódnlni sokaknak. A te nemzetséged furtsa, állhatatlan, Hitetlen, esküvő, t-all’a, hál’adatlau, Ditsekedő, hazug, kóborló, tsintalau, gyanús és szemtelen, jóra hajthatatlan. . . . inas hely jelölendő ki, hová nevezett szennyek hordatnak s földdel vagy más anyagokkal kevertetvén, fertőztelenittetnek. 3. A „Rókus“ és „Fájdalmas“ nevezetű temetők teljesen be vannak temetve, sőt egyes helyeiken többszörös tulteinetkezések történtek. Napi renden van a régi silók hatósági engedély nélkül eszközölt felbontása, mi okból uj köztemető felállítása vált szükségessé. 4. Az úgynevezett „Kis melegvíz“ csekély modellezőjében mindennemű szennyes ruhák oly nagy mennyiségben mosatnak ki, hogy ez által a víznek szenny által eszközölt telítettsége állandóan létezik, miből a ruhaneinüek fertőzése származik. Ennek megakadályozására oly intézkedés kívánatos, hogy a ruhamosók a melegvíz több más pontjain oszoljanak meg. 5. Az uszoda medenezéjének vize a medencze időnkénti kitisztítása czéljából, a viz-mennyiségnek csak egy méternyi magasságáig bocsájtható le. mely körülmény, annak kellő kitisztítását jelentékenyen akadályozza, jelzett kellemetlenségek elhárítása czéljából czélszerü intézkedéseket óhajt. 6. Bynét gyártelepe tisztaság tekintetében a közegészség- ügyi követelményeknek meg nem felel. 7. Az iskoláknál az ablakok elhelyezése a közegészségügyi czéloknak megfelelően módosítandó s figyelem fordítandó egyszersmind az árnyékszékek czélszerü elhelyezése és építésére nézve. 8. A lyeeum-épületben 3 elemi iskola, nagy számú kisdedeivel két árnyékszék s ezek közül az egyik óriási szennyfelfogó medenezéje közé van beékelve, amely nagyobb ürgödör óriási mennyiségű szenynyel folyton telítve van, s az egész épület levegőjére kiható bűzt fejt ki s ez által a gyermekek egészségét veszélyezteti. Több mint 300 gyermeknek használatára csak 4 ülőhely van berendezve. A szennygödrök kitisztítása, azok állandó fertőtlenítése s még több ülőhely berendezése kívánatos. 9. Egerben a Lusztig és Salanion-téle rongytelep kitisztítása lenne eszközlendő. 10. A tömeges sertésliizlalás a város területén szabályren- deletileg lenne rendezendő Egerben. 11. A t. füredi szegényház alapja kitudaudó, hogy nem-e egyszersmind kórházi alapítvány és az alapok megfelelően kezeltetnek-e ? 12. A gyöngyösi közkórház kibővítését, mint mellőzhet- len szükséget jelezi meg. 13. A halottkémi intézmény szigorú ellenőrzését óhajtaná. 14. A 7 éven alóli gyermekek orvosi kezelését hatályosabbá kívánja tétetni. 15. Heves város egyik ntezáján a megálló esővíz levezetése igen kívánatos. Nem tetszik ezeknek tudatlan szüzesség; .Alázatos beszéd, szemérem, kegyes--ég, Állandó pírok közt megegyező liívség, Érdem nélkül vagyon nálok ilylyeu szépség. S mintha fel akarná tartani a sülyedés felé rohanásban, neki kap a fiatalságnak: Hová rohansz részeg, déltzeg, zabolátlan, Képmutató, tsalárd, negédes, fajtalan, Kóborló, kerítő, irigy, állhatatlan, Minden munkáidban sebes, nyughatatlan? Mi ditsőséged van megtsalni gyengéket, Mi örömed búra hozni a férjekét ? .... .... Ne rontsd nyugodalmát tiszta sz retetuek, Édesebb játékát ne bántsd a hívségnek. Hagyd helyben örömét ártatlan szépeknek. (Régi és lijubb szerelem. UH. I) Bizony, ne gondoljuk, hogy csak a költő szeme látja ily sötét képben az ifjúság erkölcsi életét. Hadd beszéljen róla más hiteles iró, Mikes Kelemen is, felfedvén nekünk az alapokot is. „Leghasznosabb beszélgetése — a fiatal embernek — a vadászatról, a lovakról vagyon — ha asztalnál vagyon, nagy gyalázatnak tartaná, ha jól nem innék, és még deáknak tartanák. ha magát mentegetné; — ebéd után az asszony vagy a leányok házában bontja ki, a mit Virgiliusból, vagy Ovidiusból olvasott. De, hogy az iskoláról való emlékezetet is teljességgel elfelejtse, szükségesnek gondolja lenni, hogy a szolgálók közül kettőt vagy hármat szeretőinek fogadjon. . . . Legnagyobb gondja is az lesz, hogy az apja vendégeit megrészegítse és az apjától is azért dicséretet vegyen m ásnap. E szerint
