Eger - hetilap, 1889
1889-01-15 / 3. szám
19 sággal, gyakran még anyagi áldozatokkal is — „isten nevében“ végez. S a „szabad stóla“ intézménye nemcsak a katolikusoknál, hanem más hitfelekezetieknél: reformátusaknál, izraelitáknál stb. is divatban van. Mikor az öreg K . . . Illést, az e . . i izr. hit- felekezet e nagy tekintélyű s gazdag fejét temették, két rabbit, hoztak el a gyászszertartáshoz, gyászbeszédet tartani: a hevesit, meg a gyöngyösit. A hevesi magyar, a gyöngyösi német beszédet tartott az elhunyt ravatala fölött. Beszélték akkor, — nem tudom igaz-é, vagy nem, tehát nem is állítom határozottan, csak hallomás után, — hogy a gyöngyösi hírneves öreg rabbi, az ő német beszédéért száz darab aranyat kapott stóla fejében. Egy csöppet se ütköztem meg rajta. Tegyük föl tehát, hogy az állítólagos száz aranyos (akkori értékben körülbelül 585 fit) stóla igaz. Annyi bizonyos, hogy azt a család gavallér osan kifizette, s nem akadt t'ogadatlan prókátor, a ki fölszaladt volna a tekintetes vármegyére bevádolni a gyöngyösi öreg rabbinust azért a „hallatlan zsarolásért“, hogy egy -- különben jó hosszú — német gyászbeszédért száz darab sárga csikót merészelt zsebre dugni. Az is köztudomású dolog, hogy néhai tisztelet es Prágai uram, volt makiári reform, lelkész is megkövetelte a maga tisztességes stóláját, valahányszor fiókegyháza, Eger hívei közé jött papi tünetiét teljesíteni; de azért soha se akadt, delator, aki ót, gyakran ugyancsak busás stólájáért a vármegyeházán feladta volna. így állván a dolgok, a kir. főmérnöknek a megyei közigazgatási bizottság jan. 7-iki ülésében történt, s fönebb előadott föllépése — jól ismerve a kir. főmérnök urnák különben is g a- v all ér természetét. — egészen megfoghat lan volt előttünk, s akárhogyan töprenkedtünk fölötte, nem tudtuk más magyarázatát kisütni e különös „a propos“-nak, mint a következőt: „Véderő-tiirvényjavaslat“ *— Tisza K.; „német nyelv“ — Osáky; — stb. — A meglepetések korát éljük; ergo: Baross Gr á b o r, az uj közlekedésügyi miniszter, tudvalevőleg rendkívül erélyes és munkás ember. S ugyanily munkásságot követel alantas közegeitől is. Miután most minden garas hadi készületekre fordittalik, s így állami s különösen megyei építkezésekre nincs pénz. nehogy a megyei építészmérnöki hivatalok unalmukban a fogukat piszkálják, s hiába szedjék föl a busás fizetést és diurnumokat — munkáról kellett számukra gondoskodni. A hevesnmgyei kir. főmérnök stóla-föllépéséből tehát azt kell gyanítanunk, hogy a megyei mérnököknek már a zsebükben van a közlekedési miniszter titkos rendelete, melylyel telep, hol az erődített laktanyán s ennek mellék-épületin kívül más ház, s katonán kivül más ember nem létezik. A kaszárnya körülbelül ezer méter magasságban fekszik a tenger színe felett, erős védfalakkal körülvéve s lövési résekkel ellátva. Dél felől gyönyörű kilátás nyílik az adriai tengerre, különösen a Böcche di Cattaro-ra, mely Castelnuovonál kezdődik s ezüstszalagként húzódva Pattanónál végződik. Mindkét partján elszórtan hevernek a csinos s olasz stylben épült falvak s városkák, melyek fehér házaikkal élesen emelkednek ki a sötét-zöld olajfaligetek. a pirosgyümölcsű narancsfák s a pyramisalaku czipru- sok közül. A többi oldalról a magas Karsztliegyek környezik, melyek legfelsőbb csúcsain erődök vehetők ki, mind megannyi őrszemek, éjjel-nappal szemlélve a vidéket, melyen rendesen néma, siri csend uralkodik. A Krivosije lakosságának egyrésze az ellenünk folytatott makacs küzdelemben hullott el, más része a szomszéd M . . .-ban bujdosik. Csak itt-ott lehet valamely félre eső völgyben, néhány nyomorúságos kunyhót találni, melyekben piszkos, meztelen gyerekek, lesoványodott, vén arczn asszonyok laknak. Fiatal, csinos leányzó vagy mennyecske, s fegyverfogható férfi a ritkaságok közé tartozik. Néha egész üres falvakra bukkanunk. A háztetők le vannak égetve, a falak kormosak, nagy repedéseket mutatnak, melyeket a zöld folyondár sűrűén betakar, helylyel-közben rést hagyva, hol a napsugarak kíváncsian kandikálnak be s megvilágítják a romok belsejét., mit durva bozót s paréj hónalj-magasságig nőtt be. Órákig elbolyongtam legényemmel s puskámmal vállamon e vidéken, de vadászatra nem is gondoltam. A vadászat ez időben különben úgy is szigorúan meg volt tiltva, s egy lövés — mint vészjel — a közel fekvő erődöket föllármázta volna, azonkívül — mint Csáky miniszter a német nyelvre vonatkozó ukázával, — egyszerre csak meg fogják lepni a bámuló publikumot, s melyben meg lesz parancsolva, hogy ezentúl a lelkészek stóla-költségjegyzékét a megyei kir. építészmérnökük fogják „c o 11 a u d i r o z n i“, vagy, mint mostani magyarsággal mondják: „helyesbíteni.“ Az egri kir. építészmérnöki hivatal már be is osztotta a munkát a személyzet közt. Keleti Izsó, derék fiatal barátunk, mint izraelita hitfelekezetű, tehát teljesen érdektelen és pártatlan tisztviselő, a katholikus és református „s t ó 1 a-e x p e n s-n ó t á k a t“ fogja k o 11 a u d i r o z n i. Reméljük, hogy mint szakértő, különösen az „esketési stóladijakra“ fogja legfőbb figyelmét fordítani, s a fiatal párok stóláját keresztülhúzza, mig ellenben, ha gazdag vén csoroszlya fog magának fiatal férjet, vagy kiaszott, kiélt agglegény csip el magának fiatal feleséget, — a stólát megtrip- lázza.— A rabbinusok stóla-árjegyzékét nem lesz szükség col- laudirozni, mert azok a stóla iránt előre megegyeznek hit feleikkel, s a collaudirozásért járó honoráriumot inkább maguk vágják zsebre. — A b ú t e 1 k i uazarénus püspök s t ó 1 a-ár- jegyzékeinek „helyesbítését.“ azonban a hivatal-chef a maga számára tartotta fon. A" f y. J ogász-tánczestély. Eger, 1889. jan. 12. A főuteza ünnepélyes csendjét meg-megzavaró fogatok dübörgése, az ó-kaszinó fényesen kivilágított s apró zászlócskákkal diszitett. kapuzata előtt bámészkodó nagyszámú kiváncsi néptömeg — mely mohón lesi, amint egy-egy batár a kapu alatt megáll, a belőle kirepülőket, — tudatta, hogy tánczmulatság van a kaszinóban. A jogakademia polgárainak egy része által az állandó színház javára, az ó-kaszinó nagy-termében rendezett zártkörű tánczestélye (kränzchen) tartatott meg. Esti 9 óra lehetett. A főuteza alsó része felől nyitott kocsi robogott elő. A pompás két ló fényes szerszámmal, ügetés közben közben a aczéllán- ezokat. rázva, bizonyos elegantiát árult el. A kocsiból, melynek ajtaját. e közben a gyorsan ott termett rendezőség egyik tagja fölnyitotta. gyönyörű égszínkék toiletteben, mely még jobban kitüntette arcza üdeségét. és bájos alakját, egy kedves kis szőke angyal repült, ki mamájával. meg bizonyos szomorú hangulat fogott el. mint a minőt az ember temetőben érez. De nem is csuda, mert a merre tekintünk, minden pontja e vidéknek szomorú nevezetességgel bir. lm’ itt van egy jókarban tartott sirdomb egyszerű fakereszttel: pár lépésnyire tőle egy kiszáradt forrás medre. 188. * égető szomjtól kinoztatva öt katona visszamaradt a csapattól kulacsaikat megtöltendők. Éppen meríteni akartak, midőn leshelyükből orozva rájuk rohantak a bestiák s lemészárolják őket. Közöttük volt egy tiszti szolga is, ki pár lépésnyire futásnak indult, de nem tudott tovább, mert meredek sziklafalak zárták el útját, s nehogy kegyetlen halállal végezzék ki, szivén lőtte magát. A lövésre J . . . . erődből a mieink lesiettek, de már késő volt, csak megcsonkított hullákat találtak. Ott. egy főhadnagynak van szép sírkő emelve. J . . . erőd felé néz, hol hősiesen küzdve esett el. Arczképe a sírkő egy fülkéjébe üveg keretbe van fölfüggesztve. Mindjárt megösmertem, hasonlított nagyon fivérére, ki szintén főhadnagy volt s velem az y . . . ezredben szolgált; úgy hiszem, hogy ikrek voltak, özvegy anyjuknak egyedüli támaszai s reményei. De ezt ugyanezen hadjárat fáradalmai ölték meg. Herczegovina fővárosában, Mustárban typhusba esett s meghalt. „Hát a szegény özvegy, a mikor csak ráér, Bnzgón imádkozik két kedves fiáér’ Várja őket s boldog . . De térjünk vissza C ... be. Az említett januáriusi napon az idő hirtelen megváltozott. Három fok hidegből üt fok meleg lett. Megjegyzendő, hogy már november óta mély hó födte az egész vidéket le Knezlacsig. A pázna, vucsizub, az orient, a montenegrói loveen s a nagy kiterjedésű dragalj fensikság vastag fehér lepellel voltak beborítva, csak a hegyszakadékok s a meredek sziklafalak tűntek fel messziről, mint fekete foltok. A tenger felől nagy erővel s bömbüléssel kergette a Sirocco *
