Eger - hetilap, 1889

1889-01-08 / 2. szám

*** Az egri törzs-kaszinó tisztikara és választmánya f. hó

fi án. az alapszabályszerii titkos szavazással T8B9-ik évre következőleg alakíttatott meg: headatott összesen 76 szavazási-iv,

melyek közül egv, mint szabályellenesen kiállított, figyelmen kívül hagyatván, a 75, alapszabályszerüleg kiállított szavazási-íven igazgatókká választattak: Kaszap Bertalan 66, Petravieh Bertalan 64 és Szuhányi János 44 szavazattal, — választói á n y i-tag okká: Babocsay Sándor 64, Imre Miklós 56, Kapácsy Dezső 53, Kosa Kálmán 52, Id. Simonyi Károly 49,_ Petravich Ferencz 47, Hunyor Sándor 45, Beiké Aladár 44, Dr. Úry József 44, Martonffy László 43. Horváth József 42. Éliássy Ferencz 41, Mednyáiiszky Sándor 40, Halász Ferencz 38, Kemény Alajos 37, Dr. Briinnauer Atnbró 36. Völgyi Lajos 34, Hám Gyula 32. Fischer Soma 31. Babies Béla 30 szavazattal. — köuyvtár- bizottsági-tagokká: Gáspárdy Géza 50. Dr. Kölni ,1 ágó 38, Szabó lguácz 38 szavazattal, - könyvtárunkká: Bátihidy

Gyula 07, — pénztárossá: ld. Eötvös József 68. - számvevőül: Kovácli József44, — ügyészszé: Dr. Pásztor Bertalan 48. — jegyzőkké: Fülöp Zoltán 60, iíj. Simonyi Károly 47 és Dr. Frenzl dános 22 szavazattal.

Ki ,.a legöregebb kath. hírlapíró és szerkesztő ‘ Magyar- országban? Kiváncsi vagy ugy-e, t. olvasó? Nos hát megmondjuk, annál örömestekben, mert alkalmunk esik a derék férfiút, a munkás papot, a jó barátot — szivünk mélyéből üdvözölni . . . Luga László Egerben! A be egész velejéig és viszont ki egész a legutolsó szaváig magyaros zamatu ,, Népújság“-ot XX-ik évébe vezette be. ..Irodalmi Szemlé“-jével pedig 14-ik éve szolgálja már Magyarország kath. irodalmát. Isten éltesse! („Religió.“)

— Elhalasztott jubileumi ünnepély. Vértess i Arnold jeles beszélyiró földi tik. Egerben, jö\ ö szerdára, f. hó 9-ére kitűzött jubileumi ünnepeltetését, az ünnep rendezésére kiküldött kaszinói bizottság, legutóbb tartott értekezletén a farsang utáni időkre halasztotta el, s erről a t. írót távsürgöny utján értesítette.

— Köszönet. A „Korona-vendéglőben“ vasárnaponkint kedélyes szórakozásra összejönni szokott asztaltársaság a szegény iparostanulók segélyezése iránt több ízben kimutatott részvétét újonnan az által tanúsította, bogy legközelebb tíz szegény iparos- tanulót látott el lábbelivel és téli ruhával; — ezen felül az iparés kereskedelmi iskolába járó jó viseletű és szorgalmas tanulóknak a záróvizsgák alkalmával kiosztandó jutalmakra 20 irtot, és igy összesen 85 irtot ajándékozott. A ruha-kiosztás a ..Korona- vendéglőben“ Szilveszter napján tartatott meg, mely alkalommal ft. Luga László űr, az ipartanodái felügyelő bizottság elnöke,

nárt adok neked, csak menj más mecsethez.“ Az illető ráállt és elment; nem sokára azonban visszament az emirhez és monda: „Uram, igazságtalanságot tettél velem, hogy engem tiz dénárral e vidékről elűztél. A hol most valók, húsz dénárt adtak, hogy máshova menjek; de nem fogadtam el.“ Mosolygott az emir és szólt: „El ne fogadd, mert ütveuet is adnak.“

Nem riszál úgy kövekről ha vakolatot kaparnak,

Mint a milyen kellemetlen recsegése hangodnak.

Doktor Paprikusz.

Kelemen gazda, a szűrszabó, hogy meg tudjon élni az új világrészben, korcsmát nyitott Newyorkban.

Nem valami jól ment biz az neki, de azért fenn bírta magát a jövedelméből tartani.

Jött egy egészségtelen nyár. a hideglelés járványuyá fajult s kínozta az embereket. Az orvosok nem bírták eléggé gyógyítani. Az egész nagy városban mindenkit lelt a hideg, csupán Kelemen gazda állta meg törlietleu egészséggel a sarat. Rajta nem fogott a csúf nyavalya.

Es miért ?

Egyszerűen azért, mert paprikát kevert az italába. Annyira szerette a paprikát, hogy alig tudott e nélkül ellenni. Gondolta magában, ha már az amerikai czifra eledelekben nem élvezheti, legalább reggelenként egy pohárka pálinkába vegyítve csúsztatja e a torkán. Csakhamar azután észre jött. hogy miért nem kapja meg a hideglelést.

Es elkezdett spekulálni. Paprikás pálinkáját gyógyszerül méregette.

Szabadalmat eszközölt ki a hideglelés elleni italára,

Nagy falragaszokon hirdette csodahatásu „Tinkturusz papri- kusz“-át. minek ő maga nevezte el gyógyszerét.

szép beszédet intézett a tanulókhoz, különösen a jó viseletre és az iskola szorgalmas látogatására buzdítván őket. Ezen jótékony asztaltársaság elnöke városunknak egyik derék s minden szépet és jót felkarolni törekvő polgára: Sztupka János; tevékeny titkára Éliássy Ferencz, pénztárnoka Brunts András urak, kiknek, valamint a többi jótevőnek is ezen szép és nemes tettükért az iparostanulók nevében az illető igazgatóság forró köszönetét nyilvánítja. Eger, 1889. január 3-án.

Derszib Rudolf, ipartanodái igazgató.

— Kinevezés. Szilágyi Gábor egri kir. törvényszéki bíró, kit az igazságügyminiszter még a múlt év folytán a kir. táblához kisegitő birónak rendelt föl, — közelebbről rendes kir. táblai bíróvá neveztetett ki.

— Jégünnepély. Az egri korcsolyázó egylet f. hó 5-én vasárnap nyitotta meg a szokásos ünnepélylyel az érseki majorban levő pályáját, a helybeli katonai zenekar élénk játéka mellett, melyen korcsolyasport kedvelő közönségünk igen szép száma vett részt, Láttunk magánosán korcsolyázókat bravourral körözve és figurettázva, vidáman tovasikamló párokat és kedélyes társalgással elhúzódó kisebb-nagyobb colonueokat, de mindenesetre az ünnepély egyik legszebb részét az elnök által rendezett quadrille képezte, melyet mintegy 12 —14 pár lejtett végig a sima parket- teon. Este felé az ünnepélyt kivilágítás fejezte be, az egyesület petroleumos serpenyőinek diskret fénye mellett, melyek mindamellett szép világítást fejtenének ki, ha nagyobb számmal lennének, hogy a jégpályának nem csak a pavilion körüli felső, de az alsó részére is jutna belőlük néhány, s nem uralkodnék e részen oly nagy, gyanút keltő homály. Mint értesültünk, ez időtől kezdve a pályán minden vasár és ünnepnapon ünnepély fog tartatni, miről taraczklövések, a jégpálya nyitvatartásáról pedig a Krausz Lajos kereskedése fölött kitett kis nemzeti zászló által fog értesittetui a közönség.

— A hevesmegyei nöegylet árvaházában a karácsonfára adakozni szíveskedtek; Szele Gábor 5 frt. Babies János, Kozma Károly 3 — 3 frt, Begovesevics Róbert, Ladányi Antal, Dr. Párvy Sándor, Zsendovics József, Csókás Istvánné, Porubszky Istvánná, Samassa-Süteő Berta, Ury Józsefnó, Vincze Alajos 2—2 frt. Akautisz Jusztinná, Alföldi Dávidné, Babocsay Sándor, Barhetty Károlyné. Bartalos Gyula, Chalaupek Domonkos, Csiky Atilláné, E. F., Éliássy Ferenczné, G. J.. Gyulav Pálué, Hartl Edéné, Irgalmas szerzet. K. Gy., Kanizsay-Turján Feri, Kovács Kálmánná, Kürthy Margit, Luga László, Martinovichné, Mészáros Istvánná, N. Jozefina, N. N., X. N., Nánásy Gyuláué. Reitmann Győzőné,

A paprikás pálinka nem egy hideglelősön segített s italait mind jobban kezdték vásárolni. Alig győzte magát paprikával.

Mire a hideglelés megszűnt, azt vette észre, hogy meglehetősen meggazdagodott.

De volt e szerencsés gyógyításának utóhatása is: a kiken segített mint hideglelősökön, azok egyéb nyavalyákban is hozzá kezdtek folyamodni orvosi tanácsért. Hiúban szabadkozott, hogy nem orvos; a nép bizonyos babonás hittel ragaszkodott hozzá és a tudományához.

Yegre maga Kelemen gazda is neki bátorodott. Felhagyott a korcsmárossággal és ökölnyi belükkel kiíratta ajtajára: Kelemen, a hires csodaorvos. Abban az időben még senkitől sem kértek orvosi diplomát.

Eveken át azouban csakis a szegényebb osztály betegjei gyógyittatták magukat vele. Szegény pacziensektöl pedig kevés volt a jövedelme.

A véletlen szerencse azonban ismét kedvezett neki.

Élt abban az időben Newyorkban egy gazdag asszony, valami milliomosnak az özvegye, ki nagy beteg lehetett, mert a város valamennyi jóliirü orvosa járt hozzá gyógyítani. Szegény asszony nagyon ragaszkodott az életéhez, nem akart még meghalni. nem sajnálta magától a pénzt, a világ minden tájáról hozatott magának orvost, a mennyi csak kellett.

Sok orvos irt a számára reczeptet, ellátta őt mindenféle tanácscsal s biztatta, hogy jobban lesz. De bizony egyetlen egynek sem használt az orvossága. A dúsgazdag asszony nyavalyája napról-napra rosszabbodott.

Egy napon azután valamennyi orvosát összehivatta Newyork- nak, fölkérve őket, hogy tanácskozzanak együtt a baja fölött s döntsék el szavazattöbbséggel, ha vájjon lehet-e őt még megmenteni ?

Az orvosok másnap reggelig tanácskoztak s reggelre egy-