Eger - hetilap, 1889

1889-01-08 / 2. szám

Ringelhann Imréné, Simkovics Imréné, Simkovics Istvánná, Streim- melvőger Rezsőné, Szmrecsányi Lajos, Szuhányi Jánosné, T. v., özv. Timon Bertalanná, Weisz Tivadarné, 1 — 1 írt. Sajósy Ala- josué 60 kr., Fógel Ágostonná, Farkasné, K. A., Fekete Károlyné, X. X. R. J., özv. Gulyás Gáborné, Okolicsányi Lajosné, Ketnpe- len, Posgay Antal, Cservenitz Mihályná, Eötvösiié, Kovácsné, Frantz Lajos, Rudnyánszky Pálné, Altorjay Sándorné, özv. Tar- nayné, Selmeczy Viktorné, Horváth Józsefné, özv. Pajer Jánosné, Mozer Antalné, Simaczius Gusztávné, A., Brösztel Józseí'né, Fe- keténé, Ernyey Mária, Gebhardtné, Hunyorné, König Eudréné, Lipcsey Péterné, Frank Gyuláné, Dr. Brünauer Ambró, Dr. Brünauer Bálint, Dr. Pásztor Bertalan 50—50 kr. N. N., P., X. X.. Hutter Károlyné, Kosa Györgyná, N. X., Hegedűs Jánosné,

1)., Szolesányi Hugóné. Benyóué, Vass Lajosné, X. X., 40—40 kr.

A. A.. Rosenberg Fáni, R ingei bann Rafaelné, König Betti, Kosa Kálmánná, Ötömösyné, Polonkayné, Rósáné, Grónay Sándorné, Radler Frigyesné, Kanizsay Sándorné, X. X.. 30—30 kr. X. X., X. X., N. X., X. X., X. X., Krausz, K. E. X. X.. X. X., X. X., Gallasyné, X. X., Remenyik, N. X.-né X. X.. ('s. S., X. N., Kölni Dávidné 20-20 kr; X. X. 12 kr. X. X., X. X.. X. X., Kájzer Antal, X. X., X. X., X. X., X. X., 10 — 10 kr. Fogadják a kegyes adakozók a szerencsétlen árvák nevében is az egylet köszönetét.

— Kränzchen. Az egri jogakadémia polgárainak tekintélyesebb része által folyó hó 12-én jövő szombaton az állandó színház javára rendezendő zárt-körű tánczmulatság, oly szép siikerü- nek ígérkezik, aminő még kevés volt az ó-kaszinó nagytermében, a bálok és tánczestélyek ez örökös hazájában. S e szép süker, mely bálozó hölgyeink nagy számának részvétében fogja lelni a legméltóbb megoldását, nemcsak valószínű, de bizonyos, mikor positiv tudomásunk szerint a múlt Katalin-bálon jelen volt és ezen kívüli, báljainkon szereplő vidéki s helybeli tánczkedvelő bájos hölgyközönségünk úgyszólván teljes száma készül részt venni e valóban kedves mulatságon. — Nagyot néz erre egyik-másik ragyogó szemecske, s elmosolyodik néhány piczi rózsaajak, gondolva magában: higyje aki akarja! — Hiszen mi se hittük el és ma se hinnök el, ha minden érdektelenségünk daczára, keresni kutatni vágyódás nélkül önkéntelenül is tudtunkra nem esett volna, ama nálunk kis városiaknál nagyon is ritka s valóban meglepő körülmény. hogy a Fógel Ágoston kereskedésében közel 30 — mondd liarmincz — a Hoffmann üzletében pedig már eddigelé vagy 15 —20 darab toilette és ezekhez szükséges kellék lett megrendelve, ugyanannyi megrendelő által, s hogy a varrónők aligha leszliangfllag megáilapiták, hogy a dúsgazdag asszony napjai meg- számlálvák. nincs orvosság, mely baján segíthetne, s tudtára adák környezetének, hogy legyen készen a legroszabbra.

Fülébe jutott ez az özvegyasszonynak is. Sirt. vigasztalhatatlan volt. De végre is. mit volt mit tenni. Készülnie kellett a halálra s megírta végrendeletét.

Egyik szomorú perczében inasa kezdte vigasztalni, emlegette előtte, a csodaorvost, Kelemen gazdát, ki öt a hideglelésből gyökeresen kik uralta. Az özvegyasszonynak nem kellett egyéb. Rögtön küldött értté.

Kelemen gazda, a magyar szűrszabó, nagyon megvolt akadva, midőn egyszerre ilyen előkelő nagyúri nőhöz hívták. Az élőt már okosan kell magát viselnie, töprengett magában, mialatt öltözködött. Az nem elégszik meg holmi hókusz-pókuszszal s ki találja nevetni, ha pulzusát nem jó helyen találja tapogatni. Hát, még ha reczeptet kér tőle? Akkor lesz ám még csak megakadva.

Bátorít óul megivott néhány pohár tinkturusz paprikuszt s úgy indult, neki a veszedelmes útnak. Hogy bölcsebben nézzen ki. a szemére kék pápaszemet, illesztett, az inge gallérjára, akkori divat szerint, irgalmatlan hegyes gallért kötött s a bajuszát, hogy annál tudósabbat mutasson, leborotválta.

A beteg asszony előzékenyen fogadta. Elpanaszolta baját, kezébe adta addigi reczeptje.it. hogy vizsgálja meg azokat, hátha azok is útba igazítják a baja iránt. Aztán fölkérte, hogy csak csinálja meg előtte bátran a diagnózist, ő már amúgy is el van tökélve mindenre, tudja, hogy halálos beteg.

Kelemen gazda belátta, hogy veszedelmes helyzetben van. könnyen elárulhatja tudatlanságát, föltette hát magában, hogy mielőtt gyógyszert, rendelne, mókázni fog. Kikérdezi a beteget. Azzal is idő telik. Az igazi orvosok is azon kezdik.

Igen. de mit kérdezgessen tőle?

nek képesek elkészíteni akkorra a reájuk bízott munkákat. .Tó lesz tehát megsürgetni; jogászainknak pedig kellő számú tánczo- sokról gondoskodni, mert, nem válna dicsőségükre, ha netalán jól mulatós hiányábani legcsekélyebb panaszt kellene is hallanunk a mulatság után. Lelkűk rajta. De erős a meggyőződésünk, hogy tőlük telhetőleg mindent elkövetnek a mulatság minél jobb siikeré- re s a résztvevő hölgyközönség mulattatására.

— Tíizoltóbál. Az egri önkéntes tűzoltó egyesület f. évi február 2-án saját pénztára javára az ó-kaszinó nagytermében rendezendő tánczmulatságára nagyban folynak az előkészületek. A fáradhatlan rendező bizottság mindent elkövet, hogy e bál úgy fényre mint sikerre nézve a múlt évinek méltó párja legyen. A meghívók a napokban úgy helyben, mint a vidékre szétküldetnek, s az idei tánczkedv e bálon való részvételt illetőleg is szép reményekre jogosit. Mint tudjuk, a női íánczrend az idén még nagyobb mérvben fog tanúskodni tűzoltóink leleményességéről, mint a múlt évi, discrét helyzetünk azonban tiltja, hogy e meglepetéseket eleve dobra üssük.

— Az egri önkéntes tüzoltóegylet által 1889. feb. 2-án tartandó tánczestélyre a meghívók a napokban fognak szétküldetni; akik ne talán tévedésből nem kapnának, falkéretnek, szíveskedjenek itj. Siuionyi Károly, avagy Szabó Béla segédtisztekhez fordulni.

— Az első magyar általános biztositó társaság az egri önkéntes tüzoltóegylet részére 50 frtot adományozott, mely nagylelkű adományáért a parancsnokság nevében köszönetét fejezi ki

dr. Pásztor Bertalan, főparancsnok.

— Tüzesetek Egerben az 1888 ik évben. Az egri önk.

tűzoltó-egyletnek, a lefolyt 1888-ik évi működési kimutatásából közöljük a következő statistikai adatokat: A lefolyt 1888-ik évben Egerben volt összesen 27 tüzeset, és pedig: te tő tűz 10, leégett 10 ház és 1 mellék-épület; kémé, ny tűz 12; szoba- tüz 3; padlás tűz 1, kazallüz 1. A tüzek, hónapok szerint, következőleg oszlottak meg: jan. 1 szoba.- 1 kazal,- 3 kémény- tüz; feb]-. 1 kéménytüz; márcz. 1 kémény-, 1 padlástüz; apr. 1 tetötüz; máj. 1 kéménytüz; jun. 2 tetőtüz; jul. 0. — aug. 1 tetőtüz; szept. 2 tető-. 2 kémény-, I szobát űz; okt. 3 tető-, 2 kémény-, 1 szobatüz; nov. 1 tetőtüz; decz. 1 kéménytüz. Legtöbb tüzeset volt tehát, október havában; egy tüzeset sem júliusban. — Volt az egyletnek működő tagja 62 önkéntes tűzoltó, és egy orvos; fizetéses tűzoltó 5 és egy kocsis. Színházi őrszolgálatot teljesített a tűzoltóság 120-at, a casinói színházban 5—5 emberrel

Eszébe jutott, hogy egyszer, a Bach-korszak alatt, őtet is kikérdezgette egy beamtet’. Gondoló, hogy ő is úgy cselekszik.

Megkérdő hát az özvegyasszonytól, hogy hány éves, hol született, micsoda vallásit, és hogy vannak-e rajta valami különös ismertető jelek ?

Különös! elmélkedék a beteg özvegyasszony, ilyeneket csak ugyan még egyetlen orvos se kérdezett tőle. Ez valóban csoda orvos! És kezdett bizalmat érezni iránta.

Doktor Kelemen a kérdéseire nyert, feleleteket orvosi Heg- mával meghányta-vetet te szűrszabói agyában, s a tengernyi re- czepthalmaz átvizsgálása után, rendelt a beteg nőnek naponkint kétszer meleg fürdőt és minden fürdés után egy pohár tinkturusz paprikuszt.

Az asszony három hét alatt jobban lett.

Doktor Paprikusz markát tízezer dollár ütötte s olyan hírnévre tett, szert, hogy a gazdag családok is kezdték hívogatni.

Xéhány év múlván, midőn diploma nélkül már nem lehetett, többé Xewyorkbau gyógyítani, vásárolt magának diplomát s mai napig is orvos, de már nagyon változó szerencsével, nem tartja maga magát se többé csodaorvosnak.

Magyar emberek nem merik magukat vele gyógyittatni. Tudják felőle mindannyian, hogy csak szűrszabó volt.

A magyarok előtt, a kik egyébként szeretik, nem is Kelemen orvos a neve, hanem egyszerűen csak doktor Paprikusz.

Trta: Madarassy László