Eger - hetilap, 1888

1888-03-27 / 13. szám

98 mondása a közgyűlésnek eleve bejelentetett, — egy felügyelő- bizottsági tag megválasztására került a sor, mi is a következő eredménynyel történt meg : Beadatott összesen 365 szavazat. Megválasztattak : elnöknek Simonyi Károly. Igazgatótanácsosok­nak (szótöbbség szerinti sorban): Greiner Arnold, dr. Akantisz Jusztin, Gáspárdy Géza, Kánitz Lipót, Mednyánszky Sándor, Polereczky Gyula, Ringelliann Imre, Hibay György, Komáromy József, Sztupka János, Martonffy László, Braun Károly. — Felügyelő bizottsági tagnak: Eingelhann Rafael. Különfélék. Felhívás előfizetésre. Tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek elő- fizetésök e f. márcz. hó végével lejár, megrendeléseik ideje­korán való megújítására, nehogy a lap elküldése akadá­lyozva legyen. Egész évre Félévre Évnegyedre Egy hóra Előfizetési dij: 5 frt. 2 „ 50 kr. 1 „ 30 „- * 45 „ Közs. jegyzők és néptanítók lapunkra fél-áron űzethetnek elő. T. gyűjtőinknek minden öt előüzető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. Az „Eger“ kiadóhivatala. UHF"“ A hivatalos hirdetések, egyszeri közlésre lé- lyegdijjal s lappéldány nyal együtt, az „Eger“ lapban ezen­túl 1 frt 30 krért vétetnek föl. Miről a hirdető t. közön­séget s különösen a t. ügyvédi kart ezennel tisztelettel értesíti az „Eger“ kiadóhivatala. — Dr. Samassa József egri érsek ő exja a múlt szombaton, f. hó 24-én székvárosába visszaérkezett. — Kanonoki installáczió. — Eperjesy Ferencz kano­nok ő nsga-, az egri mélt főkáptalan legújabban kinevezett tag­jának kanonoki székébe való ünnepélyes beigtatása a főszékesegy­házban, nagy szánni előkelő közönség részvéte mellett, a múlt szombaton, f. hó 24-én történt meg. A beigtató díszes tisztjét Pántliy Endre apát-kanonok ő nsga teljesítette, ki ez alka­lommal tartott, tények- és eszmékben gazdag, s nemes egyszerű­ségében is fenkölt beszédében először néh. Danielik püspök-, az egri mélt. főkáptalan imént elhunyt nagy tehetségű tagjának, papi, hazafiul s irodalmi érdemeiről emlékezett meg; — azután érdekes, és helyenkint sajátosan eredeti reflexióktól kisért beig­tató beszédében röviden vázolva Eperjessy Ferencz, az uj kano­nok ő nsga életrajzát, őt úgy a lelkészi, mint a tanári pályán is, mint nemcsak kötelességtudó, hanem mint kötelességét minden körülmények közt híven teljesítő egyházi férfiút, mutatta be, ki méltó példaképül áll előttünk, mint oly férfiú, ki papi s hazafiul kötelmeit mindenkor a leghelyesebben s legszebben tudta össze­egyeztetni. A beigtatás megható ünnepét a székesfóegyházi ének­és zenekar „Te Denm“-a zárta be. — A hevesmegyei kir. tanfelügyelöség hivatalos helyiségét, néhány nap előtt a minorita szerzet egri kolostor-épületébe tette át. — Polgári vagy reáliskola? Lapunk múlt számában érintet­tük a vall. és közokt. magy. kir. ministernek városunk elüljáró- ságához intézett azon leiiatát, melyben Eger városát, az ott elő­sorolt okokból, egy polgári, vagy reáliskola felállítására, s a lé­tesítendő tanintézet I. osztályának már a jövő iskolai évtől való megnyitására sürgeti. — Halász Ferencz, Hevesmegye kir. tan- felügyelője, hivatásánál, de nemes törekvéseinél fogva is élénken érdeklődvén ez ügy iránt, legutóbb Budapesten tartózkodása al­kalmával, az intéző férfiak pártoló figyelmébe s támogatásába ajánlotta városi közoktatásunk e fontos kérdését, s ugyanez al­kalommal élénken ecsetelve városunk sanyarú anyagi viszonyait, melyek egyelőre bármily áldozatot lehetetlenné tesznek, — a döntő körök előtt ama nézetének adott kifejezést, hogy e kérdés javunkra a legrövidebb, legczélszerübb s legsükeresebb módon akként volna megoldható, ha a vall. és közokt. minister ő nmlga ama polgári iskolák egyikét, melyekről évek óta bebizonyult, hogy az illető helyeken egyáltalán nem prosperálnak, s melyeknek be­szüntetését a minister úr már a budget-tárgyalás alkalmával ki­mondotta, — Eger városába helyezné át. Teljesül-é kir. tanfelü­gyelőnk ez igazán derék, és elismerésre méltó javaslata? — kérdések kérdése. Nevezett kir. tanfelügyelőnk azonban addig se pihen, hanem e napokban egy polgári iskolának Egerben való fel­állítására nézve részletes programmjavaslatot dolgozott ki, s azt városunk h. polgármesterének már be is nyújtotta, ügy vagyunk értesülve, hogy h. polgármesterünk a közelebbi napokban egy, szakférfiakból álló enquetet fog egybehivni, hogy az említett programmjavaslatot tárgyalás alá vegye, ügy e javaslatot, mint az enquete értekezletének eredményét, e nagyfontosságú ügyben, annak idején tüzetesen ismertetni fogjuk lapunkban. — Az „egri dalkör“, — Br. Chappon Samu és tanitiványai szives közreműködésével, felerészben saját, felerészben a heves­megyei jótékony nőegylet czéljaira, jövő april. hó 2-kán, liusvét A Canal grande-tól kissé balra tartva, szűk sikátorokon, át­hidalt lagúnákon és picolo canalékon keresztül, roskadozó álla­potra emlékeztető, félig, vagy itt-ott egészen hámlott házak kö­zött több, mint egy órai utat téve, egyszer csak kibukkantunk a gyönyörű Márktérre, melyen a még gyönyörűbb székesegyházat, a hires Sz.-Márk templomot, és annak közvetlen tőszomszédságá­ban a márvány Doge-palotát; ezekkel szemben pedig a különálló tornyot, — Olaszországban a torony majd mindenütt külön áll a templomtól — és a városi közhivatalok épületeit találtuk. Az egész Márk-tér nem valami óriási, körülbelül olyan, mint a lyceum-, illetőleg Eszterházy-tér Egerben, alig valamivel na­gyobb. Bármely nagyobb városnak is díszére válnék, Velenczének pedig igazán büszkesége. Szépségét és értékét tekintve, világ­városokat kereshetsz föl, mig párjára találsz, ha ugyan találsz. A szent Márk temploma már kívülről is impozáns. Óriási portaléjáról, melyet öt, byzanti stylben készült ajtó illetőleg kapu diszit, homlokzatáról, melyet négy bronz-paripa páronkint szágúl- dó szobra ékesít, sok más szoborral, könnyen azt gondolhatnád, hogy az épület-óriás nem is templom. Azoknak a szágúldó pari­páknak ott a homlokzaton egész históriájuk van. Úgy hallottam, hogy azok még Nero császár idejéből való müvek, miket N. Konstantin császár — midőn székhelyét Rómából Bizanczba, a mai Konstantinápolyba tévé át, magával vitt Rómából Konstantiná­polyiba. A keresztes hadjáratok idejében azután egyik Doge, — hogy hivták ? már nem tudom —, magával hozta mint zsákmányt azokat a paripákat, és a Sz. Márk templomának homlokzatára he­lyezte. Azóta e paripák a velenczeiek büszkeségének tárgyai. Mikor I. Napoleon el akarta tulajdonítani e becses műemlékeket és Párisba vitette volna azokat, a velenczeiek annyira feldühöd­tek, hogy készek lettek volna hadakozni a lovakért. Nem is nyu­godtak, mig vissza nem szerezték azokat és vissza nem helyez­ték oda, honnan elvitettek. Ha az ember a portale árkád-folym- sójára belép, az ott látható freskók és relief-szobor-csoportoza- tok által mindjárt figyelmeztetve van, hogy szent a hely, melyen áll. Belépvén a templomba, gyönyörű templomi zene és ének ütöt­te meg fülemet. Épen a pátriárka misézett. Mindjárt eszembe ju­tott b. e. Pyrker László, volt egri pátriárka érsek, ki annak ide­jén szintén a velenczei székesegyház főpapja volt. Miután a je­lenlegi pátriárkát jól megnéztem, minden figyelmemet a basilika bensejének szenteltem. Belső világosságával valóban meglepett, pedig már láttam életemben néhány nagyobb templomot. A ke­reszthajó fölött az óriás kupola gyönyörű mozaik-freskóival, me­lyeket itt láttam életemben először, a középső hosszhajó és a két mellékhajó nagy méreteivel, az itt-ott már besüppedt szép mozaik­talapzat, az óriási márvány-oszlopok és gyönyörű márvány-szob­rok felejthetlen benyomást tettek szemlélő lelkemre. Szinte sajnál- tam'ott hagyni a templomok e remekét, de perczeink számlálva lé­vén Velenczében, kénytelen voltam vele, mert a Doge-palotát már csak meg kellett néznem. Közvetlen a Márk-templom mellett, mi több, a templomhoz van építve a hires márvány-palota, melyet nagyságára nézve az egri lyceumhoz hasonlítok, ha jól emlékszem, szintén két emele­tes. Kiviil-belül tiszta fehér márványból készült palota, mely úgy történelmi, mint régészeti és művészeti szempontból a világ leg­érdekesebb látni-valói közé tartozik. Valóságos muzeum, s mint ilyen gondoztatik az ma az olasz király által. Több mint egy óráig barangolt benne az egész zarándokcsapat a szives szolga­személyzet kalaulozása mellett. Megnéztük a nagy tanácstermet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom