Eger - hetilap, 1888

1888-03-27 / 13. szám

99 másodünnepén a kaszinó nagy termében disz-vivás és tánczczal egybekötött dalestélyt rendez, melyre a közönséget tisztelettel meghívja a dalkör mulatságot rendező bizottsága. Kezdete pont­ban 7 órakor. Helyávak: ülőhely 1 frt 30 kr., állóhely 1 írt. A hölgyek kéretnek a legegyszerűbben megjelenni, hogy ez estély is szokott családias színezetét megtarthassa. Az estély műsora: 1. A dalkör megnyitó dala. 2. 3. 4. Vivő leczke karddal III. rész­ben, 5. Vítőr-leczke, 6. Vítőr-vivás - nápolyi mód, — kis és nagy tőrrel. 7. Vitőr-leczke egy 6 éves gyermekkel. 8. Fegyver- táncz, 9.. Három egy ellen, 10. Párvivás egész testre karddal. 11. Párvivás egész testre vitőrrel. 12. Pár vívás egész testre egy 6 és egy 8 éves gyermek közt vitőrrel. 13. Párvivás bal kézzel egész testre, 14. Manchette-vivás kosár nélkül. 15. Kilencz egy ellen. 16. A dalkör záró dala. 17. Táncz reggelig. Különösen fel­hívjuk ez estélyre a hölgyek figyelmét, kiknek ezen férfias spor­tot megtekinthetni igen kevés alkalom nyilik, s kérjük a kettős czél iránti tekintetből a tömeges pártolást. Feliilfizetések elfogad­tatnak, és hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyeket előre válthatni Bu- záth Lajos gyógytárában, és este 6 órától a pénztárnál. A dalkör mulatságot rendező bizottsága. — Zarándok-ut Rómába. April 8-kán a harmadik zarándok­lat indul Magyarországból Kómába, melynek tagjait a pápának Schlauch Lőrincz püspök fogja bemutatni. Míg az első zarándok­latban a magyar társadalom minden rétege képviselve volt, s a másodikban kiválólag tanférfiak vettek részt, addig a harmadik az eddigi jelentkezések után Ítélve, a középosztályból szervezke­dik, abban országgy. képviselők, valamint a sz. László-társulat is résztvesznek. A közönség érdeklődése ezen utazás iránt igen nagy, mert egyrészt Olaszország tájai már a tavasz legszebb pompájá­ban diszlenek, másrészt pedig a résztvevők ez alkalommal az első­rangú műkincseket tartalmazó vatikáni kiállítást is meglátogat­hatják. A zarándoklat rendezését a Vatikánban, az igazoló belép­ti-jegyek kieszközlését báró Stockinger János ur vállalta el, ki már az első zarándokút alkalmával hasonminőségben fáradozott, s ki szívesen ad bárkinek is felvilágosítást a szertartás és öltözék­re vonatkozólag. A menettérti-jegyek árai beleértve az ötnapi el­látást Rómában, az első osztályban 145 frt, II. oszt. 115 frt, el­látás nélkül pedig: I. oszt. 98 irtot, a TI. oszt. 78 frtot tesznek. Sokoldalú kívánságra Rómából Nápolyba és Pompéjiba is rendez- tetik kirándulás különvonattal, melynél a részvételi jegy ára a háromnapi ellátással együtt Nápolyban : I. oszt. 45 frt, II. oszt. 38 frt. Előjegyzéseket a budapesti, valamint a vidéki városi me­netjegy-irodák fogadnak el, a hol részletes programmok kaphatók. — Jutalomjáték. Kovacsicsné Sarolta a jelenleg itt időző Miklósy-féle színtársulat első operette és népszimű-énekes- nőjének ma lesz a jutalomjátéka. Színre kerül „Lili és a sze­relmes trombitás“, Hervé operettszerü bohózata. A női szere­peket a társulat nő tagjai, a férfi szerepeket pedig kivétel nél­melynek gazdagon aranyozott padlásgerendázata, sok szép törté­neti emlékű nagy festett képei hosszabb ideig lekötötték figyel­münket. Majd a könyvtáron keresztülszaladva, megnéztük a ki­sebb tanácstermeket és az ezekkel összeköttetésben levő börtön­helyiségeket. a sóhajok hidját, melyen keresztül menve siettünk ki a szabadba, a tengerpartra, mert a meleg gyönyörű napfényes időt arra akartuk felhasználni, hogy egyet gondolázzunk. Amint a tengerpartra jöttünk négyen, azt sem tudtuk, me­lyikben foglaljunk helyet. Egyik gondolás a másikat tulkiabálja tolakodó szivésségében, utoljára is az lesz győztes, aki a zavarba hozott passasérhez történetesen legközelebb van. Ennek a körül­ménynek tulajdonítottam azután, hogy a mi választott gondolánk nem épen a legjobb és legszebb volt, gondolásunk is nem valami ajánló külsejű — hanem egy csúnya vörös zsidóképű olasz volt, kit jól szemügyre véve, kezdtem félve gyanakodni becsületessé­gében. No de szívesen beösmerem, hogy csalatkoztam. Nem is alkudva, mert ennél olcsóbb jármüvet kívánni sem lehet, (egy órára egy lira, akár négyen is ülnek a gondolába,) megindultunk a grand-canalén vissza a vasúti állomáshoz. Itt vettem észre, hogy Velenczében a márvány-palota nem is ritka­ság, amennyiben jobbra-balra több szép privát márvány-palotában gyöngyörködhettünk. Útközben megnéztünk még egy-két templo­mot, melyek közül a „Dei frari“ czimü elégített ki, mert megta­láltam benne azt, amit kerestem, Canova síremlékét, melyet ta­nítványai Európa közadakozásából állítottak mesterüknek. Az em­lék magától a mestertől vau lopva, vagyis egyik müvét — meg­fordított helyzetben — reprodukálták itt tanítványai. Ez a bécsi Augustinianusok templomában látható síró oroszlán, Mária-Krisz- tiua emlékére, Canovától. Az oroszlán egy sir bejárata előtt kül „műkedvelő urak“ játszák és pedig a következő szerep- osztással : Pleusar Anton tüzér trom bitás : H o r v á t Béla; Grange Battliére báró: i f j. Simony i K ár oly; Saint Hypotese vicomte nagy bátya: Wukli Bendegúz, Bouzeuourt: Kis Wukli; Bompau tanár Hérigli Kálmán; Réné ügyvéd: Frantz Gyula; Inas. Erdélyi József; Jerom komornok: Ficzere Béla urak. — Ohnet György 1 egujabb regénye, az „Akarat“ meg­jelent a Singer és Wolfnerczég kiadásában, mint az „Egye­temes Regénytár“ III. évfolyamának II. és 12-ik kötete.— A francziák manapság legnépszerűbb regényírójának e müve, ere­detiben, két hét alatt százötven kiadást ért. E Francziaország- ban is hallatlan siker legékesebben szóló dicsérete Ohnet regényé­nek s azt jelenti, hogy a kitűnő szerző e müvével önmagát múlta felül. Az „Akarat“ hősnője egy nagyszívű, nemeslelkű nő, ki jel­leme tisztasága erejével diadalmasan vívja ki az ármány és bűn ellenében családja boldogságát. A hősnő s a feszitő érclekességű mesében melléje sorakozó jóbarátok és a rátörő ellenségek, meg­annyi eleven ember; oly csodálatos közvetlenséggel festett ala­kok, hogy velünk maradnak és tovább élnek, cselekszenek kép­zeletünkben akkor is, mikor a kiolvasott regényt már rég vissza­tettük a könyvpolczra. — „Lise Fleur on“, „A Croix-Mort grófnők“ és „Sarah grófnő“ mellett az „A k a r a t“ bizony­nyal kedves és maradandó olvasmánya lesz a magyar közönségnek. A regényt Tó th Béla fordította. — A huszonkettedfél Ívre ter­jedő, díszes piros vászonkötésü két kötet ára csak 1 frt. — Az országos kér. önsegélyző és fogyasztási szövetkezet egri helyi bizottsága f. évi apr. 8-án a városháza nagytermében közgyűlést tartand, mely alkalommal az 1887. évi osztalékok ki­fizetése is megkezdetik. Mint halljuk, az osztalék 7 és V* per- czentben van megállapítva. Ez minden esetre örvendetes dolog ily fiatal, még a kezdet nehézségeivel küzdő egyesületben. — Ifj. Kovács Endre, ki, mint földink, s az egri ügyvédi kar egyik fiatal, tehetséges tagja volt müveit társas köreinkben ismeretes, de ki később, művészi hajlamainak engedve, a dalmü- vészeti pályára lépett, — legújabban e hálátlan foglalkozástól búcsút véve, — ismét előbbi pályájához — s városunkba tér vissza, ügy vagyunk értesülve, hogy Kovács Endre szintén egyike lesz azoknak, kik a Kozma E. lemondása által megürült városi árvaszéki ülnöki állásra pályázni fognak, — s mint remél­jük és óhajtjuk, sükerrel, mert mai viszonyaink közt valódi nyereségnek tartjuk, ha ez állásra szakképzett, megbízható, ismert becsületességű, munkabíró, szorgalmas ifjú erőt várhatunk. — Kiállítás Miskolczon. — A miskolczi kereskedelmi és ipar­kamra Miskolczon, 1888. évi szept. hó első felében borvásárral egybekötött bor, szőlő, borászati és szőlészeti eszközökből kiállí­tást rendez. E kiállítás programmja következő : 1. §. K iá 11 i t h a t[ó: könyezik. Előtte a különféle korú és rangú szegények imádkozva vonulnak be a sirbejáraton. A sirbejárat fölött pedig egy angyal a kezében levő szövétneket kioltandó, égő részével a földhöz szo­rítja azt. Fölösleges talán e poezist magyaráznom. Mindenki gon­dolhatja, hogy ezzel a mester egy királyné kialudt életét akarta megörökíteni, ki minden szegénynek gyámolitója, pártfogója volt. És mert a hires mester maga is mindenét a szegények közt osz­totta ki, megérdemelte, hogy hálás tanítványai fent leirt remek művének másolatával örökítsék meg emlékét. Canova emlékével szemben van Titián síremléke szintén tanítványaitól. A Dei Frari-ból — mely a grand Canalétől balra esett — kijővén, merő lagúnákon keresztül evezve jöttünk ki ismét a nagy csatornára, s ezen tovább haladva nem sokára a vasúti állomás; hoz, a mi nagy hotelunkhoz értünk. Útközben bámultam gondolá­sunk és a velenczei gondolások ügyességét. A szűk lagúnákon valahányszor egy másik gondolával találkoztunk, vagy egy for­dulóhoz értünk, már-már azt hittem, hogy az összeütközést ki nem kerüljük és a tenger sós vizét akarva nem akarva megiz- leljük ; de a velenczei gondolás ügyesebb a bécsi vagy a buda­pesti fiakkerosnál. Nincs rá eset, hogy ők összeütközzenek. Óva­tosan, mint a kígyók simulnak el egymás mellett. A fordulóknál meg különféle hangmodulatiókkal jeleznek egymásnak. Közel volt a délutáni egy óra, mikor visszajöttünk az állo­másra. Karácsony napján eddigelé szó sem volt az étkezésről. A bizottság legjobb akarata mellett sem tudott számunkra közös ebédet kieszközölni. Elhelyezkedvén tehát a már-már megunott kocsikba, kárpótoltuk magunkat ismét a tarisznyából, dicsértük eszünket, hogy szót fogadva a bizottságnak, hoztunk magunkkal egy kis eleséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom