Eger - hetilap, 1888
1888-12-25 / 52. szám
412 vau Váraszón, Doinoszlóu, Karácsondon, Visznaken, Tarna-Méráu, Tarna-Bodou, Fel-Németen, általábau oly községekben, hol a tanítónak a gyümölcsészet iránt érzéke van, s elég buzgó arra, hogy ez által a munkára szoktatást és tanítást a népiskola körébe bevonja, melyre egyik legjobb eszközül éppen a gyümölcsészet szolgál. Egerben a nagyméltóságu földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium a szőlészet és gyümölcsészet oktatására egy szaktanárt alkalmazott, ki az összes elemi népoktatási tanintézetekben ezen tantárgy elméleti és gyakorlati oktatását ellátja. Egerben a város nagy áldozattal éppen most rendez be a szaktanár vezetése alatt, egy nagyobb teijedelmü szőlészeti és gyümölcsészeti telepet. Az iparos tanonczok törvényszerű oktatására Egerben és Gyöngyösön már régebben, Hevesen az 1887/8-ik tanévben nyittatott. iparos tanoucz iskola. — Ezeket a lefolyt tanévben összesen 725 iparos tanoncz látogatta, fenntartásuk 4147 írtba került, melyet ' legnagyobb részben a községek viseltek. Egerben és Gyöngyösön a rajzoktatást képesített rajztanár látja el. — A kereskedő tanonczok oktatására csupán Egerben volt alsófoku kereskedelmi iskola, melyet a lefolyt tanévben 57 tanuló látogatott s fenntartása 1050 írtba került. A f. tanévben új iparos tanoncziskolát szerveztem Tisza-Fü- reden, Pásztón, és Hatvanban, alsó fokú kereskedelmi iskolát pedig Gyöngyösön, Ugyanitt, a város egy női ipar tanműhelyt tartott fenn, melynek a lefolyt tanévben 18. növendéke volt; az év végén a munkatanitónő eltávozván, a város ezen intézetet beszüntette. Országszerte s igy Hevesmegyében is tapasztalható a veszély, mely köznépünk erkölcsi és physikai életét különösen a zsenge korban fenyegeti; mely az ijesztő mérvű gyermekhalandóságban és később a közerkölcsiség lazultságában nyilvánul. Mind eme bajok ellen a szülei ház nem nyújt biztosítást., mert a gyermek testi épsége és fejlődése a szülék tudatlansága, erkölcsi élete pedig a lépteu-nyomon felburjánzó rossz példák miatt otthon meg nem óvható. Nagyszámú gyermek hal el 7 éves koron alul, mert orvosi segélyt a szülő nem vett igénybe; mindazon által a közegészség- ügyi törvénynek e mulasztásra vonatkozó szigora nálunk csak holt betű. Köznépünk müveletlensége, babonára való hajlama, s főleg a pálinka az erkölcsi érzületet már csirájában elfojtja. — Ily elszomorító életviszonyok között nagyon szükséges, hogy az itjunemzedék— még mielőtt tanköteles korába lép s midőn a külső behatások iránt legfogékonyabb — a káros behatásoktól lehetőleg megóvassék. Kiváló feladatomul tekintem tehát a kisdedóvodák és gyermek menedékhelyek minél nagyobb számban szervezését. hangját egy golyónak köszönheti, mely a jénai csatában keresztülment rajta. Mikor megtudta, hogy a fontaineblaui katona-iskolából jövök, furcsa képet vágott, s csak annyit mondott hogy: „A hadnagyom tegnap esett el.'1 — Mindjárt elértettem, mit akart mondani: „Önnek kellene a helyét elfoglalnia, de ön nem képes arra.“ — Már épen egy csípős megjegyzés akart, ajkimon kiröppenni, de jobban meggondolva a dolgot, — hallgattam. A hold épen most bujt elő a chevraiuoi erőd mögül, mely alig két ágyúlövésnyire emelkedett a mi sáncztáborunktól. A hold képe nagy volt és vörös, minő fölkeltekor rendesen lenni szokott ; de ma szokatlanul nagynak tetszett nekem. Egy pillanatig az erőd árnya sötéten rajzolódott be a hold fényes tányérjába. Hasonlított egy kitörő félben levő tűzhányó kúpjához. Egy mellettem álló vén katona azt a megjegyzést tette a hold vörös képére, hogy ez annak a jele, hogy egy kis munkába fog kerülni ennek a hírhedt erődnek a bevétele. — Részemről mindig babonás voltam, s ez a megjegyzés e pillanatban bizonjms hatással volt rám. Lefeküdtem, de nem tudtam elaludni. Csakhamar fölkeltem, s egy darabig föl s alá sétáltam, miközben a mérhetlen tüzvonal bámulatába merültem, mely az erőd mögötti halmokon húzódott végig. Amint az éji hús lég véremet kissé lehütötte, visszatértem a tűzhöz. Erősen beburkolóztam köpenyembe, s behunytam szemeimet azon reményben, hogy reggelig föl se nyitom. De álom nem jött szemeimre, s gondolatim elborultak. Azt gondoltam magamban, hogy e százezer ember közt, kik e mérhetlen síkot 1 E végből már mindazon törvényhatóságokat, hol a kisded- óvás különösen a belügyminiszter urnák e tárgyban m. év 20101/V. sz. a. kiadott buzdító körrendeleté következtében sza- bályrendeletileg szervezve van, — közvetlenül megkerestem ezen tervezetek megküldése iránt. Á tek. közig. Bizottság f. évi 477. számú határozatával a kisdedóvás terjesztése iránti szabályrendelet — tervevezet elkészítésére küldöttséget nevezett. Eddig Kaál és Csány község iskolaszéke határozott kisdedóvó intézet felálitása iránt, ez utóbbi oly módon, hogy az u. n. Hamar - féle alap felhasználásával a kisdedóvó intézetet árvaházzal hozza kapcsolatba. Az 1887/8. tanévben csupán Eger és Gyöngyös városokban volt kisdedóvó intézet. — A megye székhelyén főleg Györgyényi Ignácz kanonok úr nagylelkű áldozatkészsége folytán 3 ily intézet van; Gyöngyösön egy intézet az irgalmasnénék vezetése, alatt, l pedig magán jellegű. — Csány községben a nyári hónapokban falusi gyermekmeuhely állott fenn. Egerben a két nőegylet, Gyöngyösön a nőegylet és az özv. Fehérváry-féle alap összesen négy árvaházat tart fenn, melyekben az 1887/8 tanévben összesen 51 árva gondoztatott, s a négy intézet fenntartása 4956 frtba került. Végül tisztelettel jelentem, hogy a hevesvármegyei tanfelügyelői hivatalt f. év márcz. hó 1-én elfoglalván, a felügyeletemre iskolák látogatását azonnal megkezdtem. — Eddig 100 községet látogattam meg, s azokban összesen 190 iskolalátogatást végeztem; — hátra van még 17 község látogatása. A tekintetes közig. Bizottság f. évi rendes havi ülésein ösz- szesen 160 iskolaügy tárgyaltatott. A tekintetes közig, bizottság nagybecsű támogatását továbbra is kérve kiváló tisztelettel vagyok Egerben, 1888. év deczember 8-áu. Halász Ferencz, kir. tanfelügyelő. Különfélék. — Karácsony első ünnepén, ma decz. 25-én a főszékesegyházban, regg. 9 órakor tartandó istentiszteleten, dr. Samassa József egri érsek ő exja fog pontifikálni. — Egyházi zene. A karácsom ünnepek folyamán az egri székesfőegyházi ének- és zenekar, műkedvelők, s katonai zenekari erők által is erősbitve, az ünnepi istentiszteletek alatt a következő egyházi zenemüveket fogja előadni: Hétfő decz. 24. az éjféli misén: Horak: Missa pastoralis in G. Graduate: Diabelli: „Puer natus est.“ Offert. Führer: „Exultent.“ — Kedd, decz. 25. Fiilielfoglalják, egyetlen barátom sincs. Ha megsebesülnék, kórházba visznek, s ki leszek téve egy otromba seborvos durva bánásmódjának. Mindaz, amit e tudatlan feldserek műtétéiről mesélni hallottam, eszembe jutott most. Szivem hevesen dobogott, s gépileg szorítottam rá mintegy pánczélul zsebkendőmet és tárczámat, a belső zsebemben. Kimerült voltam, s minden pillanatban elszen- deriiltem; de ismét jött egy sötét gondolatom, mely azonnal fölébresztett. Végre a fáradtság erőt vett rajtam, s mély álomba merültem. Csatárlánczba helyezkedtünk, felolvasták neveinket, azután fegyvereinket gúlákba raktuk. Minden arra mutatott, hogy nyugodt napunk lesz. Három óra felé egy segédtiszt érkezett parancscsal. Azonnal fegyverre vezényeltek, előcsatáraink oszlaui kezdettek a sikon, mi lassan követtük őket, s mintegy busz perez múlva láttuk, hogy az oroszok előőrsei visszahúzódtak, s az erődbe menekültek. Két ágyúüteg helyezkedett el mellettünk, egyik jobbra, másik balra, de úgy, hogy jó távolságra megelőztek bennünket. Ezek aztán iszonyú tüzelést kezdettek az ellenség ellen, mely szintén hatalmasan viszonozta az üdvözletét annyira, hogy a cheverinói erőd csakhamar eltűnt a borzasztó füstfellegben. A mi ezrediink egy völgyszakadékban csaknem teljesen födve volt az oroszok golyói ellen. Egyébiránt az oroszok inkább ütegeinkre tüzeltek, s golyóik, melyek fölöttünk röpködtek el, leg- fölebb port és kavicsot szórtak szemeinkbe.