Eger - hetilap, 1888
1888-12-25 / 52. szám
411 A tanker illet ben alkalmazott 278 tanító közül 267 bir a lörvényszabta tan képesítéssel, tehát csupán 4 % nélkülözi azt. — A fanitók átlagos fizetése úgy a rendesek, mint a segédeknél jóval felül haladja a t örvényben megszabott minimumot, a menynyiben azoké 513 frtra, emezeké 254 írtra rúg. Látszólag tehát rendben volnánk; de a valóságban mindkét tekintetben van kívánni való. Megyénkben különösen lábra kapott azon szokás, hogy fiatal, életerős kántor-tanítók, nem igen lévén áthatva a tanitás iránti szeretet és lelkesedéstől, pusztán kényelmeskedésből, az egyházi főhatóság engedélye nélkül segédtanítót fogadtak fel. Ennek díjazását maguk állapították meg, persze szűkén, s fogadtak fel olyan segédtanítót, a minőt ily díjazásra éppen találtak. Iskolalátogatásaim alkalmával tapasztaltam, mily végtelen kárára vannak az ily képzetlen és gyakorlatlan „tanító bojtárok" az iskola fejlődésére. Az 1887/8 tanévben 25-ily segédtanító volt alkalmazva. Nem késtem ezen, főleg a kath. népiskolákra zsibbasztó körülmény felől az egri érsek úrhoz előterjesz- test tenni, ki f. év 3718. sz. a. kelt körrendeletében az egész egyházmegyére nézve elrendelte, hogy a mely népiskolánál segédtanítói állomás nincs rendszeresítve, ott az illető kántor-fanifó még ideiglenesen sem alkalmazhat segédtanítót, hanem köteles a tanítást személyesen végezni. Ha netalán körülményei, aggkora, vagy betegeskedése, a segédtanító alkalmazását a népoktatás érdekében szükségessé teszik, ezt az illető kántor-tanító jelentse be az iskolaszéknek és annak véleménye kíséretében az egyházkerületi tanfelügyelő útján kérjen engedélyt segédtanító tarthatására az egyházmegyei hatóságtól, mely méltó figyelembe veendi az előterjesztendő okokat. Az egyházhatósági engedély mellett alkalmazandó segédtanítóra nézve is irányadók a kath. rendszabályok 22 és 24-ik §§-aiban foglalt intézkedések, melyek értelmében azok választása és dijlevele egyházhatósági jóváhagyás végett mindenkor fölterjesztendő. Ezen rendelkezéssel elemi népoktatás ügyünk egyik lényeges hiánya lett orvosolva. A tanítók javadadalmazása átlagban ugyan kielégítő, de még 23 oly rendes tanítói állomás van megyénkben, melyeknek évi javadalmazása a lakás értékét is számítva 300 frt alul áll. Ezek többnyire a Mátravidék oly községeiben vannak, melyekben a nép szegénysége miatt alig lehet kedvezőbb rendszeresítésre kilátás. Mindemellett — megismerve immár tanítóink legnagyobb részét működésük közben. — azon reményt tápiá- lom. hogy iskoláink intensiv fejlődése kellő utánnézés mellett a mai tanszemélyzettel biztosítható. A 185 elemi népiskola közül 134-ban csupán egy-egy tanító van alkalmazva, ezek tehát osztatlan, vagyis olyan népiskolák, melyekben a 6 — 12 éves fiú és leány gyermekeknek a népiskolai törvényben előirt kötelezett tantárgyakat egy tanító vezetése alatt — No, apjuk, gyere, kártyázzunk a gyerekekkel! S aztán az apa leül a nagy asztal mellé a feleségével s a gyerekeivel s a ki a kaszinóban le nem ült volna fel ülihez forintos „vizi“-n alúl. most együtt játszik az asszonynéppel és a gyerekekkel huszonegyet — mogyoróra. A fiatalság egyrésze fölhasználja ezen ünnepeket is arra, hogy tánczra kerekedjék s sok ifjú lánykának az az ambitiója, hogy tánczolva menjen át az ó-évből az újba. Én azonban az ilyen majdnem mindennapinak mondható mulatságok mellett azon specialis szórakozásokat ajánlom, melyek különösen a két ünnephez vannak fűzve. Az ilyen specialis mulatság például az ólom-öntés. Az ember a boltban vesz ólmot és egy kis vas-serpenyőt vagy vas-kanalat. Izzó parazson az ólmot hamar föl lehet olvasztani s ha már egészen folyékony lett az ólom, hirtelen hideg vízbe öntjük. Az ólom ekkor a hideg vízben pillanat alatt megkeményszik s rendesen valami furcsa alakzatban, a melytől aztán az ifjú kedély phantasiája vagy az öreg ember babonája sok mindent kiolvashat: koporsót, oltárt, vőlegényt, menyasszonyt, pénzes-erszényt stb. stb. A gombócz-főzés sem utolsó mulatság s különösen fiatal eladó lányoknak való. Minden lány felírja férfi-ismerőseinek nevét, egy papirszeletre s aztán az egyes papirszeleteket friss tésztából csinált, gombóczba, jobban mondva haluskásba gyöngyöli; a kis gom- bóczokat aztán — egyszerre valamennyit! — forró vizbe teszi. A melyik gombócz legelőször feljön megfőve a viz felszínére, azt kihalássza, feltartja s a kinek a neve a gombóczban volt, az lesz az ura, — ha lesz. kell megtanulniok. Az állami és községi elemi népiskolákra nézve a miniszteri, — a rkath. népiskolákra nézve a püspöki tanterv szabja meg, hogy a kötelezett tantárgyakból mi és mennyi taníttassák. De mindkét tanterv 4—6 tanítóval biró elemi népiskola számára készült; azt falusi osztatlan népiskoláinkban az életre átvinni lehetetlen. — A hevesvármegyei osztatlan népiskolák legnagyobb része rom. kath. jellegit; az egyházmegyei tanfelügyelőség — az osztatlan népiskolák említett hiányán segítendő — a f. évben ezek számára részletes tantervet adott ki, melyben a rokon tárgyak csoportosítva és oly minimális terjedelemben vannak feldolgozandó tananyagul szakszerűen kijelölve, hogy a lelkiismeretes falusi tanitó ennek betartásával osztatlan iskolájában megfelelő tanítási sikert mutathat fel. — Ezen rom. kath. osztatlan iskolák számára közelébb oly olvasókönyvek adattak ki, melyekben a reál tantárgyak olvasmányokban vannak feldolgozva, s igy ezek mellett más tankönyvek használata felesleges. 35 oly iskolánk van, melyekben 2 tanitó, — 7 iskolában 3— 3 tanitó, 4 iskolában négy tanitó, két iskolában 5 tanitó, egy iskolában 6 tanitó, 2 iskolában 7 tanitó, végre egy oly iskolánk van, melyben 8 tanitó működik. A hevesvármegyei községi tanítók „testületé“ és a rom. kath. tanítók „egyesülete“ az önművelődés terén elismerésre méltó munkásságot fejtenek ki. — Á községi tanítók testületé ez évben Gyöngyösön tartá közgyűlését, s az iskolai élet köréből értekezéseket, gyakorlati előadásokat tartott; a rom. kath. tanítók egri közgyűlésén a beérkezett pályamunkák mennyisége (45), az egylet tagjainak munkásságáról és szorgalmáról; — a pályamunkák egyrészének absolut értéke, becse pedig szerzőinek alapos szak- képzettsége és műveltsége felől tett tanúságot. Itt említem meg a hevesmegyei bizottság azon üdvös intézkedését, mely szerint az ifjúsági és népkönyvtárak felállít hatása czéljából minden község költségvetésébe bizonyos összeget 5—20 frtot rendelt felvétetni. Ezen forrásból 131 iskolánál szer- veztetett ifjúsági könyvtár, s meggyőződtem, hogy a hol buzgó tanitó van, ott ezen könyvtár hatása örvendetes módon nyivánúl. A törvényhatóság gondot fordít a községi faiskolák ellátására s a gyümölcsfatenyésztés fellendítésére. E végből a községi költségvetésekben faiskolai czélokra bizonyos összeg (2—20 frt.) van felvéve és szakértő tanítók „faiskolai felügyelőkul“ alkalmaztatnak. 124 községben van faiskola terület, de iskolalátogatásaim alkalmával meggyőződtem, hogy ezek közül bizony nem sok van czéljára fordítva. — Igaz, hogy különösen a vármegye déli része nem igen alkalmas a gyümölcs termelésre, de azért ennek köz- gazdasági fontossága, különösen a phylloxera vész által sújtott hegyvidékeinken elvitázhatlan; méltó tehát a gyümölcsészetnek gondozása. — Legkiválóbb faiskolát találtam Tisza-füreden, hol azt a kertészeti egyesület gondozza, továbbá fejlettebb faiskola Ezen ünnepek alatt szokták különösen a papucs-dobás és álmahéj-vetés babonáját is megpróbálni. A papucs-dobás akként történik, hogy a lány háttal áll az ajtónak s aztán egy papucsot a feje fölött úgy dobjon el, hogy a háta mögé essék; ha a papucs hegygyei az ajtófelé esett, akkor a házhoz kérő jön. Különben a karácsonyi és sylvesteri ünnepek alkalmat szolgáltatnak a legkülönfélébb társas-játékok elővételére. Nagyobb társaság mulattatására nagyon ajánlható a tombola rendezése s kivált társaságokban a lutri és dominó is megjárják; de a fődolog mindenek felett a jó kedély és a fesztelenség, a mi nélkül jó mulatságot még Karácsony estéjén és Sylvester éjszakáján se lehet képzelni. Az erőd ostroma. Irta: Mérimée. Szept. 4-én estve érkeztem ezredemhez. Az ezredest a sáucz- táborban találtam. Elejéute kissé nyersen fogadott, de mikor B. tábornok levelét, melyet átnyujték, elolvasta, magaviseleté irányomban megváltozott, s a legudvariasabb szavakat intézte hozzám. Kapitányomnak mutatott be, ki épen akkor érkezett kémszemléjéről vissza. Ez a százados, kit alig vala időm megismerni, barna ember volt, merev, visszataszító külsővel. Egyszerű közkatona volt s rangját, valamint a becsületrend keresztjét a csaták mezején szerezte. Rekedt, gyönge hangja csodás ellentétben állott teste csaknem óriási mérveivel. Mint mondák, ezt a sajátságos *
