Eger - hetilap, 1888
1888-12-25 / 52. szám
410 Hevesvármegye népoktatásügye az 1887 — 88. iskolai évben. (Hevesmegye kir. tanfelügyelőjének a megyei közigazg. bizottsághoz terjesztett jelentése.) (Vége.) Új iskolák, illetve új tanítói állomások szerveztelek s ezek már a f. 1888/9-ik tanévben tényleg meg is nyíltak. 1. Gyöngyös város, mint iskolafenntartó a községi elemi népiskolánál 3, a rom. kath. el. népiskolánál 1. új tanítói állomást rendszeresített s alsófokú kereskedelmi iskolát állított; továbbá elhatározta, hogy a jövő évben 8 tanteremmel új községi iskolát épít. E város a nevelésügy érdekében valóban a legteljesebb elismerésre méltó áldozatkészséget tanúsítja, mert már az 1887 — 88-ik tanévben az elemi népiskolák fenntartására 10 aezer forintnál többet fordított, ezeken kívül a gymnásiumot is fenntartja. — Az itteni népiskolák mai keretükben a tankötelesek törvényszerű oktatására elegendők; most csak az a kívánatos, hogy az iskolák belélete is olyan fokra fejlesztessék, mely a város fejlettebb kulturális érdekeivel és az iskolákra fordított jelentékeny áldozattal arányban álljon. 2. Egerben a makiári második negyedben új községi iskola szerveztetett egy tanítóval; s egyik rkath. iskolánál egy újabb tanterem berendeztetek s egy tanítónő alkalmaztatott. Az 1888/9-ik tanévben a 7. községi iskolában 9 tanteremben, a 12 rkath. felekezeti iskolában 23 tanteremben s az 1. izr. nyilvános népiskolában 5 tanteremben 2927. mindennapi tanköteles közül 2559 nyer oktatást, kik a városi hatóság buzgó eljárása következtében — eddig még soha nem tapasztalt módon már szeptember első hetében be voltak Írva és azóta rendesen is járnak. Ez időszerűit nem jár s az iskolák túltömöttsége miatt nem is járhat iskolába 368 mindennapi tanköteles. Ez egyik égető hiánya megyénk székhelye népoktatás ügyének, melyen a város súlyos anyagi helyzete mellett is mulhatlanul segíteni kell. — De további lényeges hiánya, hogy az összes (15) külvárosi iskola osztatlan, tehát a legbuzgóbb tanítás mellett sem lehet jobb bármely falusi jó népiskolánál. — Megkerestem a rom. kath. iskolaszéket. hogy amennyiben a közs. és felek, népiskolák közül több igeu közel van egymáshoz, egyeznék bele, hogy a kezdők és haladók csoportja ezek közt megosztassék, s igy a tanítás sikere fokoztassék. Megkeresésemre azonban választ még nem nyertem. Ugyancsak Egerben a városi képviselőtestülettel tárgyalást indítottam egy közép kereskedelmi iskolával kapcsolatos polgári fiú iskola felállítása iránt, melyet a képviselet elvben már elfogadott, a kiviteli tárgyalások azonban nehezen mennek. Új iskolák nyittattak, illetve új tanítói állomások szervezAz „EGER“ tárczája. Árminához. Bár nem szeretsz: szemed mosolyg, S kis ajkad, a beszédes, Vigaszra nyíl. . . . Ha tőled jő, A fájdalom is édes. Merlin. Karácsonyi és sylvesteri mulatságok. Irta: Molnár Antal (Magyar mulatság. — Kártya. — Mogyorós kártyázás. — Táucz. — Ólomöntés. — Gombócz-főzés. — Ki lesz az uram ? — Papucs-dobás. — Almahéj. — Társasjátékok. — Dominó. — Lutri. — Tombola.) A kik a naptárt csinálták, már ezért az egy dologért is nagyon okos emberek lehettek, mert gondoskodtak kellő szánni ünnepekről. Igazán, az emberiség fele, sőt több annál az egész életét munkába ölné, ha nem volna ünnep, a mely egy kis pihenésre és szórakozásra figyelmeztesse. S különösen az év végén lévő ünnepek, a karácsony és a Sylvester azok, melyeken az egész keresztény világ mulat; sőt az tettek még a f. tanévben : Füzes-Abony, Mezőtárkány, Bessenyő, Adács, N.-Füged, Hatvan, Pásztó, Kerecsend és Makiár községben a l om. kath. iskolánál; továbbá pusztai iskola szerveztetett a Hatvanhoz tartozó Sashalom, s az Adácslioz tartozó Kenyérvár pusztán. Az 1888/9-ik tanévben tehát 17 új tanítói állomás lépett életbe. — Új iparos tauoncz iskola nyílt meg: Hevesen, Tisza- Füreden, Pásztói), Hatvanban. — 1889/90-ben nyittatik meg az új iskola 1 — 1 tanítói állomással: Karácsondon, Viszneken, Tárná-Őrsön, Tisza-Örsön, Hevesen, Felső-Tárkányban, Tarna-sz.-Miklóson, Kömlőn, Hatvanban, Vécsen, Sírokon, Bodonyban, Puszta-Vezekényen, Taron és Boczonádou, mindannyi rom. kath. felekezeti jelleggel és Heveshez tartozó Sárga pusztán, összesen 16- helyen. — 1890/91 nyílik új rom. kath. iskola 1 — 1 tanítói állomással: Fancsalon, Kis-Körén, Kecskén, Tisza-Nánáu, Derecskén, Sarudon és Petervásárán, összesen 7 községben; végre 1891/2-ben Verpeléten. Mind ezen iskolák szervezésére vonatkozó iskolaszéki határozatok úgy a tekintetes közig, bizottság, mint az egyházmegyei főhatóság elé beterjesztettek. Ezen uj iskolai szervezésekre vonatkozó jelentésem tartalmát a uagy.ni. vallás és közoktatási m. kir. miniszter ur f. évi november hó 12-én 43155 sz. a. kelt rendeletében elismeréssel tudomásul venni kegyeskedett. Az említett szervezéseken kivül a jövő évben nagyobb iskolai építkezés leend Horton és Saáron, 1890-ben Csányon és Do- moszlón. Három év elteltével tehát megyénkben a most létező 270. tanterem és 278 tanszemély 41-gyel fog emelkedni; elemi népoktatásunk kerete elegendő lesz arra, hogy a a népokt. törvény 34. §-a, melyszerint egy tanító 80 növendéknél többet nem taníthat, a legtöbb köszégben betartható legyen. Megszűnvén ekként az iskolák túltömöttsége, minden igyekezetünket arra kell majd fordítanunk, hogy az iskolák belélete fejlődjék; a tanítás eredménye tehát olyan legyen, hogy iskoláinkból vallásos, erkölcsös, hazafias, értelmes és egészséges nemzedék kerüljön ki; — törekednünk kell, hogy az elemi népoktatás eredménye az ismétlő iskoláztatás minél sikeresebb keresztül vitele által az életre megőriztessék. Az iskolák intensiv fejlődését azonban csak buzgó, kellően képzett s legalább is tűrhetően javadalmazott tanítói kar által lehet biztosítani; mert mit érnek a nagy költséggel felépített és berendezett iskola há.zak, ha azokból az iskola lelke: a jó tanító hiányzik. Lássuk, Hevesvármegyében az iskolák intensiv fejlődésének ezen alapfeltétele mennyiben biztosítható a mai tanerőkkel? újabb időben még a nem keresztények, a zsidók is megünnepelik igen sok helyen ezt az ünnepet. És én ezt nagyon helyesnek tartom. Karácsony ünnepe nem csupán vallási, hanem napjainkban főképeu társadalmi ünnep s a magyar zsidóság akkor, a mikor a karácsony ünnepét megüli a keresztény-világgal együtt, akkor csak a keresztény világgal való társadalmi associatióját decumentálja. Csak üljék meg bátran e napot a zsidók is, gyújtsanak karácsonyfát a gyermekeiknek, s adjanak ajándékokat szeretteiknek és a — szegényeknek; — az öröm és a boldogság teijesztéseért maga a legorthodoxabb rabbinus sem haragudhatik meg híveire. A karácsonyi és sylvesteri ünnepek mulatságai között természetesen a legfőbb szerepet játsza a specialis magyar mulatság, a lakmározás; a melynek ősapjáról, Lucullusiül is bizonyára be fogja bizonyítani még valamikor a históriai tudomány, hogy — magyar vér csörgedezett az ereiben. Az a régi hires magyar vendégszeretet még ma sem ment ki egészen a divatból, s ha az általános elszegényedés bizonyos józan korlátok közé szorította is, azért még mindig valósággal tombol ilyenkor a karácsonyi ünnepek alkalmával, mikor a diós kalácsok és mákos patkók légióihoz még a disznótor hurkái és „tüttüsei“ is csatlakoznak. A lakmározásnak természetes folytatása — a kártya, a mely különben minden nemzeti, országos, megyei, egyleti és családi ünnepélyeink kiegészítő része. De még a kártya is nagy változáson megy át karácsony ünnepén; ilyenkor ugyanis az a csuda esik meg, hogy az asszony, a ki egész éven át dugdosta az ura elől a kártyát, most ő maga keresi elő. ~i
