Eger - hetilap, 1888
1888-12-18 / 51. szám
51-ik szám. 27-ik év-folyam 1888. Deczember 18-én. tlöfizetesi dij: Egész évre . 5 frt- kt Félévre . . 2 .10 Negyed évre. 1 „ 30 „ figy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetesekeri minden 3 hasábozott jjef:í sorhely után ti, bélyegeik fejében minden hirdetésiéi 30, nvilttérbeu egy petit- sorhelvért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad : a kiadó-hivatal (lyeenmi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-ut.cza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Hevesvármegye népoktatásügye az 1887 — 88. iskolai évben. (Hevesmegye kir. tanfelügyelőjének a megyei közigazg. bizottsághoz terjesztett jelentése.) (Folytatás.) Valóban elszomorító, hogy a népokt. törvény életbeléptének 20-ik évében még mindig ily iskolázási viszonyaink vannak. A törvény az iskolai mulasztások megtorlását első sorban a községi elöljárók kötelességévé teszi, de — általános tapasztalat szerint — elöljáróink ettől irtóznak legjobban. — Az adó és katonakötelezettséget. melynél különben a felsőbb hatóságok sem értik a tréfát, — egészen meg szokták, s e körüli kötelességüket pontosan is teljesitik ; — de már a tankötelezettséggel, mely szerintök a szegény eníbernek a legnagyobb baja, s mely még némely nadrágom elöljáró előtt is veszélyes dolog, mert ,.ha minden paraszt okos lesz. ki fog majd dolgozni“, —■ bizony ezzel édes-keveset törődnek. De nagy akadály e tekintetben a megye közgazdasági viszonya, a szülék indolentiája. s a szegénység. — Egész Hevesvármegye fóldmivelésből él, melynél már a 8. éves gyermeket is fölhasználják. A szüle maga sem járván iskolába, nem érzi szükségét gyermeke nevelésének. Tagadhatlan, hogy itt-ott a nyomorral határos szegénység leküzdhetlen akadályt gördít az iskolázás elé. Mindezen nehézségek mellett teljes erélylyel és fokozott buzgalommal törekednünk kell különösen ily* tiszta magyar törvényhatóságban, — mint Hevesvármegye — a tankötelezettség minél teljesebb és sikeresebb keresztülvitelére. — Engem e részbeli törekvésemben azon meggyőződés vezérel, hogy amennyiben hazánkban a magyar az állam fenntartó elem, — ennek művelődését. ezzel kapcsolatban közgazdasági helyzete ja vitását, első sorban kell fejlesztenünk: nem szabad megengedni, hogy a nemzetiségek, — melyek egy része tagadhatlanúl kitünően munkálkodik művelődésén s e részbeli törekvése — magyar állami szempontból igen helyesen — a kormány által is támogatta tik, —1 valaha cultura- lis tekintetben a magyar fölé emelkedjék. — Pedig már most is mutatkoznak tünetek, melyek legéberebb figyelmünket hívják fel. — Lgyanis a közoktatásügyi minister úr legutóbbi jelentése szerint legkedvezőbb volt az iskolázási állapot hazánkban a németeknél, hol a tankötelesek 9G.T° 0-a. — azután a tótoknál, kiknek 84.9°/0-a járt iskolába és csak harmadik helyen következett a magyar elem. kiknek tankötelesei közül 84.a°/0 járt iskolába. Ezt nem szabad törnünk ; s e tekintetben Hevesvármegyének, mint kitünően magyar törvényhatóságnak. — melynek közgazdasági helyzete — viszonylag más törvényhatóságokéihoz — kedvezőbb. — jó példával kell eluijárnia. A tekintetes közig. Bizottság áthatva a népnevelés ügy nagy fontosságától, ti f. évi Julius havi ülésében a tankötelezettség érvényreemelése érdekében oly határozatokat hozott, melyek az eddigi állapotokon minden esetre javítani fognak, s melyeknek hatása már a most bevezetett 1888/9-ik tanévben is nyilvánul. így a f. é. 1171. számú határozatban a községi elöljárók felelősség mellett utasittattak az iskoláknak kellő időben benépesítésére, s az iskolai mulasztások törvényszevintí bírságolására; meg- állapirtattak az iskola mulasztásnál mentségül elfogadható okok; kimondatott, hogy iskola mulasztást igazolni csak a tanítónál, illetve az iskolaszéknél lehet; a községi biró az iskolai mulasztási kimutatást átvételi elismervény mellett veszi kézhez kétszer a hónapban s a bírságolást haladéktalanul végrehajtja, vagy ha az szegénység miatt behajthatlan volna, a szülét az iskola, vagy faiskolánál teljesítendő közmunkára szorítja. — A bírságolás ellen csak birtokon kívül lehet fellebezni a közig, bizottsághoz. A birság pénzek a szegény tanulók tankönyveinek beszerzésére, vagy az iskolai könyvtár gyarapítására fordítandó s felhasználásuk felöl az iskolaszékek az év végén a kir. tanfelügyelőhöz kimutatást terjesztenek. Az iskolai rendtartási nyomtatványokat a községek a tanév elején kötelesek beszerezni. — Ezen határozat ellenőrzése szempontjából a jegyzők minden hő 15-ig kötelesek a kir. tanfelügyelőhöz beterjeszteni úgy az iskolai mulasztási kimutatásokat, mint különösen a végrehajtás igazolásaként ti bírságpénzek átvételéről szóló iskolaszéki elnöki nyugtákat. Ha a községi biró az iskolai mulasztások megbírságolását, vagy a jegyző a kimutatások beterjesztését elmulasztja vagy hanyagolja, a kir. tanfelügyelő erről a járási főszolgabírót értesíti, ki a kir. tanfelügyelő megkeresésére köteles az illető közs. elöljáró ellen az 1886. évi XXII. t. ez. értelmében megtorló intézkedést tenni és erről a kir. tanfeügyelőt értesíteni. Kimondatott továbbá, hogy ezen szabályozatot az 1876. évi XXVIII. t. ez. 13. §-a 2-ik pontja alapján a felekezeti iskolaszékek és tanítók is kötelesek pontosan betartani. A f. évi 1172. számú k.b. határozattal szabályoztatott a népokt. törvény 54. §-a alapján az egész megyére nézve az iskolai szorgalom idő úgy a mindennapi, mint az ismétlő tankötelesekre nézve és elrendeltetett a népokt. törvény 32. §-ban foglaltak szem előtt tartásával, hogy a községek az iskolaszékek által a tanév elején kimutatott legszükségesebb tankönyveket és íróeszközöket egyszerre kötelesek beszerezni s a tanítók utján felosztani. A tankönyvek árát a biró hajtja be; a szegény gyermekek ingyen kapnak könyvet az iskolától. A f. évi 1173. számú k. b, határozattal utasittattak a községi elöljárók, miszerint a liba és más házi állatok őrzésére közös libapásztor, vagy más állatőrző félfogadására kötelezzék a tulajdonosokat; kimondatott, hogy a mely szüle vagy gazda 6—12 éves iskola köteles gyermekét, a szorgalom időszak alatt liba vagy más állat őrzésére felhasználni merészkedik, — 4 frt. birsággal sújtandó, mely rajta minden fellebbezés kizárásával anvnyiszor, amennyiszer végrehajtás útján behajtandó. Mindezen határozatok érvényre emelése czéljából a f. évi 1174. k. b. határozattal az 1876. évi VI. t. ez. 30 §-a alapján a főszolgabíróknak elengedhetlen kötelességükké tétetett a járásuk területén létező összes iskolákat évenként legalább kétszer, és pedig a tanév kezdetén és közepén személyesen meglátogatni, a midőn a fennebb ismertetett határozatok végrehajtását s az iskola külső ügyeit megvizsgálják ; az észlelt hiányok elhárítása iránt nyomban intézkednek s eljárásúkról a közig, bizottsághoz évenként kétszer jelentést tesznek. Az egyházmegyei főhatóságok a tekintetes közig. Bizottság által külön átiratokban felkérettek, hogy a hatóságuk alá tartozó iskolaszékeket a fennebb ismertetett 1171. és 1172. számú határozatok betartására kötelezzék. Az egri érsek úr f. évi 3869. sz. a. kelt válasziratában kijelenté: „Mint az iskolaügy s evvel a közművelődés fejlesztése s emelésére irányuló minden czél- szerii törekvést örömmel üdvözlök s teljes készséggel támogatni hajlandó vagyok; úgy a Tekintetes közigazgatási Bizottságnak eme határozataiban kifejezésre jutott ily irányú gondoskodását
