Eger - hetilap, 1888

1888-11-13 / 46. szám

365

— Katalin-bál. Az egei'vidéki jótékony nőegyesü- 1 e t, árvaháza javára, a megelőző évekhez képest, a folyó évben is megtartja régi jóhirnevü „Ka t a lin-tá ncze s t ély é t“, és pedig f. november hó 24-én, a törzs kaszinó nagy termébe n, 1 fit 50 kr. beléptidij mellett. Az egylet a bálren- ilezö bizottságot közelebbről az egri jeunesse d’orée tagjaiból a következőleg választotta meg: Békeffy Iván, Beniczky Sándor, Biró József, Bittó Gyula, Danek Leó, Dusárdy Lajos, Dusárdy István, Eötvös József, Erdélyi József, Ficzere Kálmán, Ficzere Béla, Földváry Árpád, Frantz Gyula, Fülöp József, Fiilöp Zoltán, itj. Gröber Fereucz, Helvey Adolf, Horváth Béla, Hunyor Ódon, Kelemen Ernő, Lefevre Dezső, Mészáros Kálmán, Pilepic Rudolf, Porubszky Sándor, Sándor Szilárd, ifj. Simonyi Károly. Szabó Béla. Ury Lajos. Már e tekintélyes névsor méltó garantiát nyújt — a különben mindig szép sükernek örvendett, s évről-évre láto- gatottabb — Katalin-tánczestély ez idei fényes sükerere nézve is. Ebből, valamint, az ezeken kívüliek nagy számából is látható, mily szép számmal növekedett tánczkedvelő aranyfiatalságunk gárdája az idei farsangra. Jó lesz e körülményt hálózni szerető hölgyeinknek úgy a küszöbön álló Kataliu-estélyre, mint a többi bálok és mulatságokra nézve is komolyan figyelembe venni.

— Az .,egri korcsolyázó egyesület“ f. é. nov. hó 18-án (vasárnap) d. u. 2 és V« órakor az „egri takarék-pénztár“ nagy termében közgyűlést tart, melyre az egyesület rendes tagjai tisztelettel meghivatnak. Figyelmeztetnek egyúttal a t. tagok, hogy -ezen közgyűlésnek egyik igen fontos tárgyát: az újonnan átdolgozott alapszabályok bemutatása, elfogadása és felterjesztése fogja képezni, s e végből különösen is felkéretnek, hogy e közgyűlésen minél nagyobb számmal megjelenni szíveskedjenek. Eger, 1888. nov. hó. 11-én. ifj. Simonyi Károly, k. e. elnök.

— Hymen. Szőke Sándor, egri belv. főelemi tanító, lapunk «egyik szorgalmas és szép tehetségű munkatársa, e napokban váltott jegyet Komáromy Mariska kisasszonynyal, Komáromy József polgártársunk kedves leánykájával.

— Esküvő. Nyikoda Lajos kát. s. mérnök és Csorbái Ilonka kisasszony, f. hó 5-én esküdtek egymásnak örök hűséget a novaji kath. templomban. Az esketési szertartást a menyasz- szony nagylelkű jótevője, ft. Lapsinszky János novaji plébános végezte. Nyoszolyó asszonyok: Schönner Odiloné és Kotrba Nán- dorné úrhölgyek, násznagyok: Schönner Odiló csász. és kir. százados és Kotrba Nándor egervárosi alorvos urak, nyoszolyó lányok : Gröber Anna és Irén kisaszszonyok, vőfélyek pedig Galambos János és Biró József joghallgatók voltak. Az esküvési szertartást lakoma követte, melynek végeztével az ifjú pár, a férj állomáshelyére, Egerbe utazott.

— Kinevezés. — Ligetkuty Iván, nagykikiudai kir. törvény- széki aljegyző, egri arany fiatalságunk egykori kedvelt tagja, s lapunk szorgalmas munkatársa, közelebbről kir. alügyészszé neveztetett ki.

— Kinevezés. Az egri kir. törvényszék elnöke a vezetése alatt álló kir. törvényszékhez Békeffy Iván végzett jogászt joggyakornokká nevezte ki.

Az epri szegény tanulókat segélyező egyesület f. évi nov. 10-én tartott felügyelő bizottsági üléséből. — Jelen voltak: Imre Miklósné, Ury József'né, Györgyényi Ignácz kanonok, Halász Fe- rencz kir. tanfelügyelő, Zalár József m. főjegyző, Éliásy Fereucz, Eisenmann Oszkár, Dienes József, Szőke Sándor és Dr. Molnár Rezső. — Zalár József v. tag, bemutatta özv. Majzik Viktorné levelét, mi szerint az egyesület elnöknői tisztéről lemond, okul hozván föl, hogy az egyesület ügyeit, — miután nem lakik Egerben, — nem is vezetheti sikerrel. A jelen voltak sajnálattal vették tudomásul, s az elnöknői tiszt betöltését következő alkalomra halasztották el. — Sajnálattal vették tudomásul a jelenvoltak nem különben azt is, hogy az eddig összegyűlt nemes adomány — a múlt évivel összevetve — félanuyira tehető, — összesen 64 frt. 20 kr. — Halász Ferencz indítványára a gyűjtést tovább folytatni határozták. Ezen alkalomból is újólag felkéri az egyesület Eger város nemes szivü közönségét, hogy e jótékony czélra adakozni szíveskedjék. — A gyűjtéssel Kajlinger Antal eljáró vau megbízva.

— Kápolnai honvédemlék. Szabadságharczunk elesett vitézeinek pyramisá-t ez ideig rozoga fakerítés vette körül. Az önfeláldozás bajnokai iránt az igaz hazafi kebelben honoló kegyelet és áldozatkészség, a ryenge készítményt, két méter magas kőalapon nyugvó díszes vasrácsozattal cseréié föl, melyet október végén helyreállítottak. Mindenszentek ünnepén lobogó fáklyák fénysugarai világiták be talapzatáról a magányos est-homályt s az együvé csoportosult polgárok magasztos érzelmek benyomása alatt, bús zeneszó kíséretében merengtek el a múlt dicsteljes napok jelenségein. (r. I.)

— Az „egri dalkör“ ez évi tisztújító közgyűlését f. é. november hó 18-án vasárnap délután 4 órakor tartja meg az érsek- lyceumi rendes tanuló-helyiségében, melyre az egyesület pártoló- és működő tagjait vau szerencsém az egyesület választmánya nevében és megbízásából tisztelettel meghívni. Eger. 1888. nov. 13.

Kelemen Ernő e. jegyző.

— Köszönet. Fógel Ágoston úrtól, 6 darab gyermek-inget, két pár czipőt, egy nadrágot és egy női ruhát, a szegény tanulók részére köszönettel átvettem. Eger, 1888. évi november hó 8-án.

Ziska Béla, egyesületi gazda.

— Gyászhir. — Földvári és bernátfalvi Földváry Árpád, csász. és kir. kamarás, s szab. áll. honvédtiszt, néh. Bal- dácsi Antal báró általános örököse, ki, mint az itteni Földváry- család közelrokona, városunkban is gyakran megfordult, s jó ismerősünk volt, — f. hó 4 én elhalálozott Csongrádmegyében, Tisza-Apátfalván, ahol mint dohánybeváltó hivatalnok működött.

— Gyászhir. Lukács Ödön, oki. seborvos, f. hó 11-én hosszas szenvedés után elhunyt. A boldogult hült tetemei ma délután fognak az örök nyugalom helyére tétetni.

— Gyászhir. Rónay Gusztáv, kereskedő, f. é. nov. hó

12-én, életének 50-ik évében elhunyt. A boldogult hült tetemei ma délutáni 3 órakor fognak öröknyugalomra tétetni.

— A hatvani czukorgyár építése serényen halad előre. Erről értesít bennünket a „Hatvan és vidéke“ czimü helyi lap, mely e f. é. nov. elejével indult meg.

— Sarud, a tavaszi árvíz által legjobban sújtott hevesmegyei község fölsegéllésére, a Hirsch báró, bécsi bankár által a magyarországi árvízkárosultak részére adományozott jelentékeny összegből, Bischitz Dávidné asszony, mint kire az adományösszeg felosztása bizva volt, 800 frtot küldött Újhelyi Lajos sarudi plébános kezeihez, a legjobban sújtottak közt való kiosztás végett. (T-f. é. v.)

— Beszéd és Írás. — Caldewellben (az Egyesült államokban) gyorsíró-verseny volt, melyen az tűnt ki, hogy mily gyorsaságot érhet el valamely szónok beszédének leírásában. A verseny győzője öt perez alatt 1.337 szót irt le, az accessit 1.308, a többiek pedig 1,000 szót kaptak le röptében. Ugyanazon ülésen az Írógépek versenye azt bizonyította be, hogy ezekkel perczenként 108 szót írhatni. Egy jó táviró-hivataluok rövidítések nélkül 427 szót továbbit perczenként. Látható tehát, hogy ez nem sokkal kése- delmazőbb a beszédnél, mert kísérletek igazolják, hogy telephonon perczenként 438 szót, lehet küldeni.

— Juszuf Zia szomorú sorsa. Juszuf Zia, alias Csatári, igazi nevén pedig Spitzer Szepi, nálunk is eléggé nevezetes férfiú. E nevezetessége pedig abból áll, hogy ez a jeles férfiú tette az „egri“ nevet még hiresebbé az által, hogy „törököt fogatott velünk.“ A szomorú históriát ezúttal nem akarjuk részletesen reprodukálni, csak aunyit említünk, hogy ez a Spitzer- Juszuf-Csatáry volt az, aki mint egri pinezér elvett egy feltűnő csinos zsidó lányt, azután furcsa-kalandos élete Konstantinápolyim vetette, hol a török hadseregbe került, melyből csakhamar kiakolbólitották. Ekkor visszatért Magyarországba, s úgy neki, mint különösen kedves élete párjának nagy kedvök kerekedvén vig Eger városába rándnlni, — magukkal csalták Ramis basát, egy vagyonos bosnyákországi mohamedánt, ki midőn lépre ment, — Spitzer-Juszuf-Csatáry távsürgönyben tudatta az akkori polgármesterrel, hogy: „jön a török küldöttség!“ A polgármester meg, ijedtében összeharangozta az egész egri értelmiséget. Nossza! ki a vasúthoz, a török deputáczió fogadására! Ki is ment minden honhazafi a fogadáshoz, ki kocsin, ki gyalog, — piros török fezzel a fején. S mikor meglátták Ramis basa mögött Spitzer- Juszuf-Csatárit, utána feleségét, apósával együtt biczegni, — akkor egyszerre vége volt minden illúziónak. Kalamus barátunk, ki nem adta volna egy vaklűért, hogy ö lehet a török- küldöttséget fogadó városi deputáczió franczia szónoka. — mikor nagy büszkén megállt Ramis basa előtt, és stentori hangján elkezdte dikezióját, hogy „Mossziő Pascha!“ — amint Spitzer-Csatári értésére adta, hogy a basa nem tud francziául, egyszerre torkába fagyott a szusz, — mint a báró Demanx trombitájába. Nem is azt a két kemény flórest sajnálta aztán a mi Kalamus barátunk, amibe a piros török fez került, — hanem azt, hogy belérekedt, a nagy franczia dikezió, melyre három napig