Eger - hetilap, 1888
1888-07-03 / 27. szám - 1888-07-10 / 28. szám
28-ik szám. 27-ik év-folyam 1888. Julius 10-én. Előfizetési dij: Kgész évre . 5 frt ■- kr Félévre . . 2 „ 50 , Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábozorf petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyílt térben egy petit- sorhelvért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Az iskolai év végén. (I. közlemény.) Az egri érseki joglyceumnak. az 1887—8. tanévről kiadott, s legközelébb megjelenő Évkönyvéből, a most nevezett jogakadémiának, a lefolyt iskolai évről szóló tanulmányi állapotait rövid kivonatban, a következőkben ismertetjük: Az intézetnél a jog- és államtudományi kar testületé, Babies János egri főegyházi kanonok, igazgató, vezetése alatt, tizenkét tanárból állott. Ezek közül nyilv. rendes tanár 6; nyilv. rendkívüli tanár 1 ; helyettes tanár 1; magántanár 4; jogtudor 6; kánonjogtudor 1; orvostudor 1; bölcsésztudor 1; képesített egyetemi-magántanár 4; köz- és váltóügyvéd 6; egyházi rendű 4; világi 8. A jog és államtudományi karral kapcsolatos vizsgálati bizottságok, a tanárokon kívül, 12 külső vizsgáló bizottsági tagot számlálnak. Az egri érs. joglyceumon a lefolyt tanév elején összesen 51 hallgató Íratott be. Ezek közül a II. félévre átjött s az év végéig megmaradt hallgatók száma volt 49. Vizsgatételre jelentkezett az év folytán 9 jelölt. A lefolyt évben általában igénybe vették a joglyceumot összesen 6Ö-an. Öttel több mint az előző tanévben. A bejegyzett hallgatók mind nyilvánosak voltak, vendéghallgató nem jelentkezett. Rendkívüli hallgató volt az év elején 8, az év végén 5. Az isk. év végén I. éves volt, 15; II. éves 14; III. éves 9; IV. éves 11. A beiratkozottak közül volt egri 28, hevesmegyei 6, más megyebeli 15. Vallásra nézve: rom. kath. 41; helv. hitv. 1 ; móz. vall. 7. Anyanyelvre a hallgatók mindnyájan magyarok voltak. Egy-éves önkéntes volt 1. Ösztöndijat élvezett összesen 7,—837 frtnyi összegben A Kovács János-féle alapítványból részesült, mindkét félévben 9 hallgató, összesen 472 frtnyi összegben. Ezen kivül kiosztatott még 18 db. arany szorgalmi jutalom a Rajner-féle alapból, 4 hallgató között; I. alap- vizsgálatot tett —; II. alapvizsgát — ; államtudományi államvizsgát—; jogtudományi államvizsgát —; összesen: —. Kitünően képesittetett — ; egyszerűen képesitetett — ; nem képesitte- tett — ; fölfüggesztetett —. Szorgalmi s erkölcsi viselet általában dicséretes volt. Fegyelmi eset egy merült fel, mely a panaszlott az intézetbőli elutasításával végződött. A leczkekönyvaláirás megtagadásának rendszabálya egy hallgató ellen sem alkalmaztatott. Az intézet föntartási költségelőirányzata, a lefolyt iskolai évre 14,250 frt (1Ö0 írttal több, mint az előző évben), mely összeg legnagyobb részben érsek-kegyúr dr. Samassa József önuilgának, s az egri mélt. főkáptalannak minden tiszteletre s hálára méltó nemes áldozatkészségében bírta födözetét. — E szerint az isk. évet végzett 49 hallgató közül egy-egy került az intézetet fenfartó kegyuraságnak 338 frt 20 krjába. A kari könyvtár a lefolyt tanév alatt 184 müvei gyarapodott 171 kötet és 55 füzetben. A könyvtár az év végén 1569 müvet tartalmazott 2387 kötetben s 931 füzetben. A gyarapodás részint adományozás, részint készpénzbeli vétel utján történt, mely utóbbit az intézet főkegyura dr. Samassa érsek ö exja kegyeskedett fedezni. Az egri joghallgatókat segítő egyesületnek a lefolyt iskolai évben 44 tagja volt. Segélyt kapott 55 folyamodó; a kiosztott segélypénzek összege 631 frtot tett ki. Legmagasabb összeg volt a havi segélyzésnél 26 frt, s a legkisebb 3 frt. — Az egész egyleti éven át egynek kiadott segély maximuma 146 frt, minimuma pedig 29 frt volt. Az egylet jövedelméhez járultak, az egyleti tőke kamatain kivül, a városi közönség kegyadománya 202 frt, a hevesmegyei takarékpénztár 70 frtnyi ajándéka, s a jogászbál jövedelme, mely a lady patronesse (Scheidl Ágostonná szül. Hartl Lujza úrnő ő nsga) 200 frtnyi gazdag adományával együtt 152 frt 35 krt, és egy db. cs. aranyat eredményezett, mely utóbbi fele részben a segélyző egyletet, másik fele részben az olvasókört illette. E szerint az összes jövedelem tett: 882 frt 73 krt; segélyezésekre fordittatott 636 frt. Maradvány 246 frt 73 kr. Az egylet összes vagyona az isk. év végén: 6503 frt alaptőke (a Tárkányi-féle 100 frt alapot is beleértve) és 176 frt 73 kr. forgó tőke. Az egri jogakademiai polgárok olvasóköre a lefolyt tanévben még a kezdet nehézségeivel küzdött. Az alakulási mozgalmakkal járt súrlódások az év elején, mindvégig éreztették utóhatásukat, s igy a társulat életműködése csakis csendes házi tevékenységre, szerény szárnypróbálgatás és tőke-gyűjtésre irányult. Á tagok száma 43 volt,. Járatott a kör saját költségén 5 politikai, í szépirodalmi és 2 élczlapot. Az „Eger“ lapot a szerkesztő szívességéből ingyen kapta. Több jogi folyóiratot a tanári kai' bocsátott a társulat rendelkezésére. A kör jövedelmeit, az olvasóköri tagdíjakon és magán-adományokon kivül, a február 7-én tartott jogászbál jövedelmének fele része képezték, melyek lehetővé tették, hogy a kör lefolyt, évi üzleti számadását 69 frt 83 kinyi pénzmaradványnyal zárta le. Az egri érs. lyc. jogakademiánál a lefolyt isk. évben kitűzött pályakérdésekről s azok eredményéről annak idején, részletes tudósítás volt közölve e lapok hasábjain. E helyütt csupán azt említjük még meg, hogy a pályadija- kűl szolgáló aranyakat ismét dr. Samassa József érsek- kegyúr ő exja volt kegyes a kar rendelkezésére bocsátani. A szabad ipar. „Magyarország iparügye“ czim alatt pár hét előtt egy nagy terjedelmű s gazdag tartalmú mű hagyta el a fővárosi sajtót. Á könyv (Kókai Lajos bizománya Bpest,; ára 2 frt 50 kr.) 437 lapon kiváló szakértelemmel foglalkozik hazánk iparügyi állapotaival, múltjával és jelenével, s behatólag tárgyalja hazai iparügyünk előhaladásának legfontosabb kérdéseit. A mü gazdag tanulmányra, alapos megfigyelésre, s hazafias buzgalomra vall. szerzője: Bobul a János, az ismert budapesti műépítész, és vállalkozó, ki egyszerű munkásból emelkedett, rendkívüli szorgalma, s tanulékonysága által ama szép hírnévre, mely neki nemcsak szakmakörében előkelő tekintélyt, hanem fővárosi polgártársai körében a politikai s társadalmi téren is kiváló szerepet szerzett. Derék müvét úgy ismertetjük meg legjobban t. olvasóinkká, ha abból mutatványul pár érdekesebb czikket közlünk. íme az egyik „a s z a b a d-i párról“: Á ezéhrendszer felbomlásának más következménye nem lehetett, mint a szabad ipar behozatala, mely sokak ellenére, és senkitől nem pártolva, utat tört magának észrevétlenül. Vannak még most is olyanok, kik nem látják be, hogy a szabad ipar uralja a helyzetet, akárminő akadályokat is gördítenek útjába az egyesek. Megszorítások és czéhbeli korszakra emlékeztető intézkedések kierőszakolása, senkinek nem fog imponálni — de senkinek nem fog hasznára sem válni; — mely körülményről épen azok feledkeznek meg, kik a szabad iparral megbarátkozni nem akarnak.
