Eger - hetilap, 1888
1888-06-19 / 25. szám
25-ik szám. 27-ik év-folyam 1888. Junius 19-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr Félévre . . 2 „ 50 ,, Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Hevesmegye árvízkárosultjainak! A hevesmegyei árvízkárosultak segítésére alakult bizottsághoz legközelébb a következő adakozások folytak be : VIII-ik kimutatás. Az egri jogakademia polgárai által az árvízkárosultak segélyezésére 10-én rendezett májusi mulatság tiszta jövedelme 58 frt. 60 kr., Nedeczky Olga 3 frt., Nedeczky Sarolta 2 frt. Összesen 63 frt. 60 kr. Mai napig befolyt 6484 frt. 55 kr. Bérmálási körút a várkonyi kerületben. E hó 9-én távozott kegyelmes főpásztorunk székhelyéről, hogy bérmautját a várkonyi kerületben megtartsa. Utján mindenütt a tisztelet és kegyelet iinnepies alakban tanúsított számtalan jeleivel találkozott, melyekkel a hívek főpásztoruknak, mindannyian vallás- és rangkiilömbség nélkül a közélet nagy alakjának hódoltak. Az ut egyes mozzanatait, a tudomásunkra jutott adatok alapján, halvány vonásokban bár, megkíséreljük a következőkben feltüntetni. Apátfalváról, hol ő Excellentiája a plébániai lakban, a papnövelde mint kegyuraság nevében ft. dr. Kozma Károly intézeti kormányzó által is üdvö'zöltetve, délebédre megállapodott, Párvy Sándor titkára kíséretében a fent jelzett nap délutánján indult Balaton felé. Itt a község szélén szépen ékesített díszkapu mellett a hívek kitörő lelkesedéssel fogadva őt, virággal árasztották el kocsiját; majd a lelkész oldalán a járási főszolgabíró, Osépány Ignácz üdvözölte rövid, de meleg szavakkal, melyekre ő Exja szívélyesen válaszolt. A főszolgabíró, ki egész bérmautján folyton ő Excellenciája kíséretében maradt, előre hajtatva átvette kalauz szerepét. A nádasdi regényes erdőség kígyózó utjain fel-feltünedeztek már az egyes lovas legények, mig a gyár határán egyenlőn öltözött szép csoporttá egyesülve, ereszkedtek le a gyári völgybe. Valóban megkapó, kedves látvány tárult itt fel. A gyári munkások tűzoltó csoportja díszes egyenruhában, a többi munkások is mind ünnepi öltözetükben, fehér ruhás, virágot hintő leányok sorfalat képezve, nagyszámú, ünneplő nép állt ott az „Ave Praesul“ feliratú, meglepően szép diadalív előtt, hol is a kocsijából kiszállt főpásztort Sikorszky, nádasdi jegyző, szónoki hévvel elmondott ékes és tartalmas szavakban üdvözölte, melyekre ő Exja köszönetét fejezve ki a tisztelet eme tanúságáért, biztos reményét nyilvánitá, hogy nádasdi hívei körében pár nap múlva visszatértekor a bérmálás alkalmával is a legbensőbb öröm- s megelégedésnek leend részese. Majd előállott s bemutatta magát a gyár igazgatója, Quirin Lajos, ki a Rajnavidékéről csak pár évvel ez előtt költözött honunkba s e helyre, s kit emelkedett szelleme, humánus bánásmódja, de főleg lelke egész mélyéig erős kath. érzülete miatt csak dicsérve emleget s tisztel a vidék. 0 Excellenciája kérdésére: itt vannak-e a munkások, s magyarul tudnak-e ? — az igenlő válasz elhangzása után a főpásztor ajka újabb szónoklatra nyílt, s egyenesen a munkásokhoz intézve szavait, egyikét tartotta amaz elragadó beszédeknek, melyek ékesszólását annyira hirdetik. Elmondta a munka jelentőségét, annak a kereszténység általi megszen- teltetését, mely által a munka a legnemesebb emberi kötelességgé, a legszebb, valódi istentiszteletté lett. Szólt a szellemi s anyagi munkáról; emennek egyoldalúsága veszélyességét kimutatva, hangsúlyozta a kettő közti összhang szükségét; mindenek fölött pedig mindkettőnek egy czélra, a magasabb eszményi czélra való törekvése áldásait. A gyári munkásnép köréből, a vasról vett hasonlatával buzdította aztán a munkásokat, hogy hajthatatlan, edzett legyen szivök, leikök is a jóban, mint a vas; de vegyüljön ehhez, ragyogja be azt, mint egy nemesebb fém, az arany, melyet rozsda soha nem fog: á vallás. Lelkes éljenzésben tört ki a mély hatás, melyet e beszéd a hallgatóságban tett. — Mint halljuk, a jelenvoltak egyike, Lesiczky úrnő, kitűnő emlékező tehetséggel majdnem szó szerint feljegyezvén a főpásztor beszédét, az a munkások nagyobb okulására, mintegy programmjokul a gyárihelyiségben is kifüggesztetett. — Bandérium előlovaglása mellett haladt tovább, Nádasd községe felé a főpásztor, hol szintén az egész lakosság ünnepi díszben lelkes üdvözlésekkel fogadta. Járdánháza határában uj, az arlói bandérium váltotta fel az előbbit, s ugyanott az ózdi járás intelligent iájának nevében s tagjaival Fáy Manó arlói nagybirtokos iidvözlé ő Exját. Minden közbe eső községben harangzúgás, taraczkdurrogás közt, fellobogózott utczákon, lelkesedett nép sorai előtt vonult az említett intelligentia több fogatának, csatlakozásával is növekedett menet Ózd felé, hol a gyári telepnél sürü tömegben állt már a nép. Díszben a gyári tisztikar, a tűzoltóság, a munkások. A főpapi jelvényekkel díszített hármas diadalkapu előtt a kocsijáról leszállt főpásztort a gyári és Bolyok-községi lakosság n evében Ujlaky Dezső körjegyző iidvözlé csinos beszédben, melyre ő Excellentiája többszörös éljenzéssel félbeszakított magasb röptű szónoklattal válaszolt. A megtisztelésért nyilvánított köszönet után szava ismét a munkára, a munkásokra fordult. Uj eszmékkel, uj alakban meggyőzően, lelkesítőén tudta ecsetelni a munka igazi értelmét és értékét. Kifejté annak hierarchiáját. Munkásnak, a szellem munkásának, társuknak, vallá magát. Kiemelte a munka átalános kötelezettségét az apostol szavai nyomán: ki nem dolgozik, ne egyék. A rideg anyagiság fölött az eszményi felé törekvő munka becsét és szükségét hangsúlyozva, a vallás-erkölcsi életre való buzdítással végzé szavait. — A várkonyiak róka-torkos mentében kivonult, mintegy 40—50 tagú bandériumának előllovaglása mellett érte el a főpásztor Várkonyt, mint tartózkodási helyül kiválasztott központot. Díszes diadalívnél, nép-sokaság által körtilözö- nölve üdvözölte a község érdemes jegyzője a község szélénél a főpásztort. Az ünnepi díszben ékeskedő templom előtt ő Exja le- szállva, háladó imára a templomba vonult, honnét a Legszentebbel adott áldás után a lelkészlakba térve, fogadta az ősz házi gazda dr. Epperjessy Sándor ez. k. alesp. pléb. üdvözlő szavai mellett az egybegyült kerületi papságot. Ugyanitt várt reá Zsendovics József kanonok, az egri főkáptalan, mint kegyur kiküldöttje ; ki is ő Exját szent ténykedésében minden helyen kisérte. Másnap Várkonyban, hová a sátai hívek is berendelve voltak, végezte ő Exja a bérmálást. Szentmiséje után szentbeszédet intézett a hívekhez; aztán 9 óra tájban kezdetét vette a bérmálás, melynek valóban terhes fáradalmait kiváltkép növelte azon körülmény, hogy a kora reggel beállott szakadó eső miatt a bérmálás a templomon kiviil, szabadban nem lévén végezhető, a nagyszámú bérmálandókat bent a templomban, annak sziikvolta mellett, csak lassan, kisebb szakaszokban lehetett elrendezni. Megbérmáltattak összesen 1779-en. A szentténykedés jóval d. u. 1 óra után ért véget. Kegyelmes főpásztorunk, már régebben tartó gyöngélke- dése daczára, mindannyiak örömére a lankasztó munka után teljes szellemi és testi ruganyossággal vett részt az ebédnél, melyhez egyebek közt Yeith Béla, ózdi gyári gondnok, Fáy Manó, Kiszely Sándor stb. az intel 1 igéntiáb<51 szintén hivatalosok
