Eger - hetilap, 1888
1888-06-12 / 24. szám
186 Igyekezett is a közönség felhasználni a szokatlan uj helyzetet, csapongó jó kedvvel tánczolt és mulatott, mig a rózsás hajnal fel nem küldte a szürkülő mennyboltra érkezésének kirnök-csillagát. A négyeseket 26—28 pár tánczolta, a melyekben részt vett szépeink névsorát a következőkben adjuk: Drizsnyei Béláné (Ivád), Erdélyi Gizella és Marianne, Ernyei Etelka, Frantz Etelka és Piroska, Gáspárdy Anna és Coelesta, Gröber Anna és Irén, Ho- dossy Ida, Horváth Ilonka, Hubert Anna, Hunyor Anna és Margit, Imre Leona, Ivády Margit (Ivád), Janik nővérek, Kempelen Margit, Kolossy Margit (Homok-Terenne), Kolossy Gusztávné, Koll- manné, Matékovich Irénke, Mészáros Cornélia, Pátz Mariska és Szidike, Siskovich Etelka, Szabó Ella, Völgyi Ilona; s a garde damok között: özv. Erdélyi Józsefné, Fekete Ferencz drné, özv. Frantz Alajos drné, Gáspárdy Gézáné, Gröber Ferenczné, Hodos- syné, Horváth Józsefné, Hunyor Sándorné, Imre Miklósné, Ivády Miklósné Matékovich Mónié, özv. Mészáros Istvánná, özv. Okoli- csányi Ödönné, Siskovicsné, stb. stb. úrnők. Szóval: ott volt az egri bálok hölgyközönsége kevés kivétellel, s mégis . . . mikor fürkésző tekintetem végig jártattam az előttem elsuhanó párokon . . . sehol sem találtam az én kis csár- dás-tánczosnőmet, akinek rózsás piczi ujjai oly igéző mosoly kíséretében tűzték rám a legszebb virágot a jól kiérdemelt csárdás után. .............sz. Népfelkelő tisztek. (Vége) II. Népfölkelő tisztképző-tanfolyamokra és egyéb gyakorlati kiképe- zésre vonatkozó határozványok. Hogy azon pályázóknak, kik tisztek vagy altisztek nem voltak (1. I. B pont), a népfelkelő tiszti állás betöltésére megkívánt katonai ismeretek megszerzésére alkalom nyujtassék, egyszersmind hogy azon volt tisztek és altisztek is, kiknek folytatólagos kiképzésükre egyébként alkalmuk nem volna, magukat a katonai szolgálatban gyakorolhassák, jövőre minden évben 3 heti tartamú nép- fölkelő tisztképző-tanfolyamok fognak nyittatni. Ezen tanfolyamokra nézve a következők szolgáljanak tájékozásul. 1. A tanfolyamok a szükséghez képest a gyalogság számára, tekintettel a rendelkezésre álló tanerőkre és helyiségekre, a honvéd gyalog-féldandárok állomáshelyein, és pedig: Budapest, Békés-Gyula, Debreczeu, Nagy-Várad, Szeged, Szabadka, Versecz, Lugos, Kassa, Miskolcz, Munkács, Szatmár-Németi, Pozsony, Léva, Trencsén, Beszterczebánya, Székesfehérvár, Sopron, Pécs, Nagy- Kanizsa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagy-Szeben, Brassó, Zágráb, Károlyváros, Belovár és Vinkovcze városokban, a népfölkelő loAz „EGER“ tárczája. Egy ó rege . . . Inczédy Lászlótól. Egy ó rege jut eszembe. Erdő mélyén ócska vár, Bűvös sánczczal körülszegve Sárkány őr a kapunál. Benn a várban szép király-lány Megigézve fekszik ott, S várja minden hajnal nyíltan A biiv-oldó lovagot. És ,az megjő s vaskezével Áttör sánczon, szörnyeken . .. Mert ma csodát már nem mivel Maga sem a szerelem. Vágyak, álmok, reménységek Mind tehozzád szállanak, Szerelmem úgy űzi őket, Mint szellő a habokat. vassághoz pályázók számára pedig a honvéd huszárezred-parancsnokságok állomáshelyein és pedig: Budapest, Debreczen, Arad, Kecskemét, Kassa, Vácz, Pápa, Pécs, Marosvásárhely és Varasd városokban a pályázók számához és a szükséghez mérten, egy vagy több tanfolyam fog létesittetni. 2. A tanfolyamok jövőre minden év junius hó 17-én veen- dik kezdetüket. A fölvételre vonatkozó folyamodványok ugyanazon év május hó 1-ig (f. évben kivételesen május hó végéig), melyben az illetők a tanfolyamot végezni óhajtják, azon népfölkelő járásparancsnoksághoz terjesztendők be, melynek területén tartózkodnak; ezen kérvényekben mindazon adatok, melyek ezen hirdetmény 3-dik lapoldalán a népfölkelő tiszti pályázatokra nézve meghatározva vannak, a folyamadó czimének szabatos körülírása mellett felsorolandók. Azok, kik ezen tanfolyamok hallgatására kijelöltetnek, erre az illető honvéd gyalog féldandár, illetve honvéd huszárezred állomáshelyének megnevezése és az egyéb tudnivalók közlése mellett junius hó 14-ig értesítést nyerendnek. Egy tanfolyam felállítására megkivántatik, hogy legalább is 10 egyén jelentkezzék. Ha egy állomáshelyre 40 főnél több egyén jelentkeznék, akkor ott a szükséghez képest két vagy több tanfolyam állitta- tik fel. Azon állomásokon, hol a jelentkezők száma 10-nél kevesebb, tanfolyam nem állittatik fel, az illetőknek azonban szabadságukban áll a tanfolyamot egy más állomáson, — a hol ilyen felállítva leend, — végezni. Ezen körülményre való tekintettel minden folyamodó részéről a kérvényben határozottan kifejezendő, vájjon a tanfolyamot csak egy meghatározott helyen, vagy esetleg más városban is, és hol hajlandó végezni. A tanfolyamok hallgatására berendeltek az illető állomáshelyen már a tanfolyam kezdetét megelőző napon, tehát junius hó 16-án tartoznak megjelenni s további utasitásvétel végett az illető gyalog-féldandár, illetve a huszárezred-parancsnokságnál jelentkezni. 3. A hallgatóknak a tanfolyamba való jelentkezésükkor következő sajátkeziileg kiállított kötelezőt kell a tanfolyam vezetőjének személyesen átadniok: „Alulirott önként elvállalom azon kötelezettséget, miszerint a népfölkelő-tisztjelöltek számára felállított tanfolyam hallgatásának tartamára, a katonai fegyelemnek alávetem magamat.“ E katonai fegyelem nem terjed ki arra, hogy a hallgatók irányában a katonai fegyelmi fenyitő hatalom tényleg gyakoroltatni fogna, hanem az elvállalandó kötelezettség csak akként lesz értelmezendő, hogy a hallgatók minden felszólításnak, mely saját kiképeztetésiik érdekében hozzájuk intéztetik, feltétlenül s katonához illően engedelmeskedni és a mig egyenruhát viselnek, S a mikorra hozzád jutnak, A hab sorsa jut nekik, Mely élén a sziklafoknak Bús morajjal megtörik. A regény prózája. Irta: Balázs Sándor.*) Fehér Tamás negyven esztendős koráig marhakereskedő volt, és jól megszedte magát. Ekkor lebonyolította üzleteit, pénzzé tette egész vagyonát, vett magának egy két-emeletes házat a Nádor-utczában, a többi pénzét elhelyezte az első hazai takarék- pénztárban, berendezett magának saját házában egy kis gargon- lakást és — hogy saját szavait használjam, — elkezdett privatizálni. Ismerősei, kik őt mint vas-szorgalmú, fáradhatatlan üzletembert ismerték, csak bámultak, midőn látták, hogy csakugyan semmit-tevéssel tölti napjait, s még hozzá pénzzel nem törődő, gavalléros életet kezd élni. Eendes helyet bérel a színházakban, eljár a bálokra, hangversenyekre, a közvacsorákra, s mindig a legutolsó divat szerint öltözködik. Többen már azt tartották felőle, hogy negyven esztendős korában a helyett, hogy megjött volna az esze, hát elment. Hogy a mit húsz évi szorgalmatos munkássággal szerzett és gyűjtött magának, azt most könnyelműen el akarja pazarolni, hogy „v é g*) Szerencsétlenül elhunyt beszélyirónk hátrahagyott kézirataiból.
