Eger - hetilap, 1888
1888-04-17 / 16. szám
16-ik szám. 27-ik év-folyam 1888. Április 17-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr Félévre . . 2 „ -30 Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasáhozoit petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől H0, nyilttérben egy petit- sorhelyért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Pllőfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lycetuni nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A népoktatás-ügy Hevesmegyében. (A hevesmegyei kir. tanfelügyelőnek a közigazgatási bizottság f. év apr. hó 9-én tartott ülésén előterjesztett jelentése.) Tekintetes közigazgatási bizottság! Hevesmegye népoktatásügyi viszonyairól szóló jelentésemet a következőkben van szerencsém előterjeszteni. A lefolyt marczius hóban a beérkezett jelentések szerint az iskolázás megyeszerte kellő szorgalommal folyt, kivéve azon helyeket, a hol az árvíz ebben akadályul szolgált, és Adácsot, a hol az iskola-épités miatt máig sem kezdetett meg az. Az iskolázás terén sem a tanítói kaiban jelentékenyebb változás nem történt. Hivatalom elfoglalása óta letelt egy hónapot főleg a tanfelügyelői irattár áttanulmányozásával töltöttem, oly czélból, hogy hivatalos működésemben a múltra tájékozottsággal bírjak. Azon nézetet vallom, hogy a tanfelügyelő csak úgy képes hivatásának kellő sikerrel megfelelni, ha minden egyes község népoktatási viszonyairól a helyszínén szerez meggyőződést; csak ezután nyerhet hű képet a megye kulturális állapota felöl s csak a személyes tapasztalatok alapján alkothat öntudatos és az életre átvihető tervet a megyei népoktatásügy kül- és beléletének fejlesztésére. Ily meggyőződésben, bármily csekély — a megye területéhez és községeinek számához viszonyítva, — azon úti átalány, melylyel rendelkezem, mégis haladéktalanul megkezdem a községek és iskolák látogatását s anyagi áldozattal is rajta leszek, hogy ez évben a inegye valamennyi községét meglátogassam. A tanfelügyelők számára kiadott miniszteri utasítás szabatosan körülírja azon teendőket, melyeket az iskolák látogatásakor szem előtt kell tartani, mégis röviden jelezni kívánom azon elveket, melyeket hivatalos működésem e részében magam elé tűztem. Közönyös előttem az, hogy valamely iskola minő jellegű, — első sorban azt tekintem, megfelel-e annak kül- és belélete a népoktatási törvény követelményeinek, tehát jó-e az iskola ? Az iskolák külső ügyeinek rendezése első sorban pénzkérdés lévén, hogy e tekintetben tájékozva legyek, a megyei számvevőségnél áttanulmányoztam a községeknek valamennyi ott feltalálható ez évi költségvetését s azokból kijegyeztem a község vagyoni helyzetére s a kulturális szükségletekre vonatkozó adatokat. Iskolalátogatásaim alkalmával még a községek elöljáróságaival és helyi iskolahatóságokkal fogok értekezni az iskolák külső hiányainak elhárítása és a fejlesztés módozatai felöl, s igyekezni fogok már első fokon odahatni, hogy a községek és felekezetek e részbeli törvényes kötelezettségüket önként elvállalva teljesítsék. Csak a hol netán azt tapasztalom, hogy a kellő anyagi erő bírása mellett is idegenkednek az említett, tényezők e részben kötelességeik teljesitésétől, — fogom kikérni a tekintetes bizottság hathatós támogatását oly irányú határozat meghozatalára, mely a lakosság anyagi helyzetének veszélyeztetése nélkül — erélylyel foganatosítható. Az iskolák beléletének fejlesztésére — sok tekintetben függetlenül a fennforgó anyagi nehézségektől, — sokat lehet tenni. Főtörekvésem leend iskolalátogatásaim alkalmával, hogy buzdítás, a hol szükséges, erélyes fellépés által is, a tanítás sikerét kitel- hetőleg biztosítsam. Eajta leszek, hogy a tankötelezettség érvényre emeltessék, a törvényben megszabott szorgalomidő betartassák, — a tanító az iskolában rendet tartson, tehetségéhez képest szorgalmasan és értelemmel tanítson, gondom lesz arra, hogy az iskolában a közegészségügyi követelményekre figyelem fordittassék, hogy a gyermekekben a munkakedv már az iskolában felébresz- tessék, —- szóval: hogy a népiskolákból egészséges, ép, erős, értelmes és ügyes, egészben vallásos és jó erkölcsű, hazafias érzelmű ifjúság kerüljön ki. — Gondoskodni fogok, hogy a népiskola hatása az ismétlő iskoláztatás minél sikeresebb életre keltése által az életre megőriztessék, mely czélból az ifj. és népkönyvtárak felállítása és fejlesztése is igen becses eszközül szolgál. Azt. hiszem, a tekintetes közig, bizottság helyeslésével talál- kozaud azon eljárásom, ha az iskolák beléleténél tapasztalt, hiányok elhárítására első sorban a helyi iskolai hatóságnál, tehát az iskolaszéknél lépek fel törvényadta jogommal s ha ez sikerre nem vezetem!, fordulok az illető egyházi főhatósághoz, hol bizonynyal támogatást találok a törvénynyel ellenkező hiányok orvoslására. A tekintetes bizottságnak e részbeli tapasztalataim, intézkedéseim és azok eredménye felől időközönkint beszámolandok s esetleg nagybecsű intézkedését fogom kikérni. A nép értelmiségének fejlesztése mellett kiválóan fontos, hogy az ifjúság már zsenge korában munkához szokjék, azt megkedvelje ; e czélra megyénk viszonyainak anyira kitünően megfelelő gyümölcsfatenyésztés gyakorlati tanításának a népiskola körébe vonása szolgálhat egyik eszközül. A faiskolákra tehát, szintén kiterjesztem figyelmemet s a tanítókat buzdítani fogom e téren tevékenységre. Kiváló gondot fogok fordítani arra, hogy a megye székhelyén a községi és egyházi körök támogatásával lehetőleg mintaszerű népoktatást létesítsek. Az itteni viszonyokat, úgy ismertem meg. hogy a város fejlődésére az ipar és kereskedelem szolgál leghathatósabb tényezőül, népoktatási viszonyaink fejlesztésénél tehát gonddal kell lennünk ezen tényezőkre. Az iparos és kereskedő, szóval a tudományos pályára nem lépő osztály számára állítanunk kell oly intézetet, melyben a jövő életpályájára szükséges műveltséget és gyakorlati irányú ismereteket megszerezheti. Nézetem szerint Egerben szükség van egy polgári iskolára, mely mellé középkereskedelmi iskola állíttatnék. Ezzel a helybeli kitűnő középiskola érezhető baján, a túlnépességen alaposan segítve volna, mert a gymnasium bői elvezettetnék az az elem, mely sem tehetséggel sem hivatott,Sággal nem bir a tudományos pályára, de mely elem gyakorlati képzéssel a társadalomnak s az államnak hasznára lehet. A polgári iskola felállítására Eger városa a népokt. förv. 59. §-ával különben is kötelezve van, de viszont ismerve a város nyomasztó anyagi viszonyait, méltányosnak tartom, hogy a polgári iskolát, az állam támogatásával állítsuk fel. (Vége köv.) Városi ügyek. Eger város részéről 1888. april. 14-én tartott képviseleti közgyűlésben következő ügyek nyertek elintézést: A rendes évnegyedes jelentés, felolvasás után tudomásul vétetett. Az 1888—9-ik évre érvénynyel bírandó városi legtöbb adót fizetők névjegyzéke összeállítva kiliirdettetett, az özvegy nők, nagykorú hajadonok és jogi személyek pedig felhivattak, hogy megbízottjaikat az alispán utján 15 nap alatt jelentsék be. Alispáni átirat folytán, mely szerint a minorita rendház a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe leendő felvétel végett megbi-
