Eger - hetilap, 1887
1887-07-05 / 27. szám
211 kott szabatossággal adta elő. Mise után a közönség az intézet másodemeleti nagyobb termébe gyűlt össze, az ifjúsági énekkar megnyitó dala után az intézetigazgatója, ft. Szvorényi József úr tartott, előző évi növelészeti értekezéseivel kapcsolatosan, „A jellemképzésről“ egy ép oly tartalomdus, mint, szónoki szépségekben gazdag értekezést. Az értekezés az intézet ez isk. évi Értesítőjében jelent meg. Melegen ajánljuk a t. szülők és növelők figyelmébe. Ennek végeztével a jutalmak osztattak ki. Végül némi szükséges tudnivalókra jó eleve figyelmeztettek az érdeklettek. Nevezetesen: az egri főgymnál a jövő 1887/8-iki isk. évre a beiratások f. é. aug. hó 30—31, s pótlólag szept. 1—3 napjaiuak délelőtti óráiban, — a javitó vizsgák aug. 30 — 31 délutáni, — a pótvizsgák szept. 1-nek délutáni, — végre a magán- vizsgák, és pedig az Írásbeliek szept. 2—3-án, a szóbeliek 4- kén tartatnak meg. — Az I. osztályra fölvétetni kívánó olyan tanulók, kik nem itt helyben iskoláztak, ha mindjárt itt tették is vizsgájokat, csak a beiratások utolsó napján, szept. 3-án jelentkezhetnek, s ekkor is, csak ha a bejegyzett helybeliek száma engedi, fogadtathatnak el. — Azon tanulók, kik két tárgyból nyertek elégtelen jegyet, s bizonyítványukban a tanártestület által osztályismétlésre nem utasi Itattak, javítási engedélyt kérő, s a nmeit. vall. és közokt. ministeriumhoz intézendő, okadatolt kérvényöket f. é. jul. 8-áig, egyenesen ezen intézet igazgatóságához mulhatlanul nyújtsák be. Az osztályismétlésre utalt tanulók kérvényei nem fogadtatnak el. — Grónay Sándor, Eger város helyettes polgármestere, a múlt héten, megrongált egészsége helyreállítása végett, hat . éti szabadsággal, Karlsbadba utazott. — Az egri papnövendékek f. hó 2- és 3-án megtartott csődvizsgáján, az egri egyházmegye növendékpapjainak sorába (33 pályázó közöl) bevétettek, és pedig: az I. évi hittanfolyamra: a kézsmárki ev. főgymnból: Hebrony Kálmán, Hoffman Alajos; a jászberényi főgymn.-ból Holczer Károly, az ungvári fögymn.-ból Pigai István; a lőcsei kir. főgymn.-ból Sefcsik Ferencz; a bpesti kegyesr. fogyni.-ból Török Kálmán. A főgymn. VIII. osztályára: Krey Gyula az egri, — Roskovics József az ungvári, — Vörös Károly a veszprémi főgymnból. — A főgymn. VII. osztályára; Ficzek Dezső, Szepesy Sándor az egri, — Sankovics Ignácz, Di- vényi Ferencz, Vonza Sándor, Vinczefy Péter a gyöngyösi, — He- gyesy Béla a bajai, — Tomasovszky Imre a nagybányai, — Deák Antal a szegedi, — Jancsó Andor a lőcsei gymnásiumból. — A hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet f. é. jun. 28-án dr. Danilovics Pál elnöklete alatt közgyűlést tartott. Résztvettek. a helybelieken kívül, dr. Koller kórházi igazgató, dr. Gergely, dr. Gyöngyösi, Vozáry gyógyszerész Gyöngyösről, dr. Fiizessy járás-orvos Hevesről stb. A közgyűlés tárgyai következők voltak: Elnöki megnyitó beszéd tartotta dr. Danilovics Pál. -- Titkári jelentések felolvasása a kör működéséről. Az egri osztály részéről tartotta dr. Chalaupek, a gyöngyösi osztály részéről dr. Gergely. Pénztári jelentés, tartotta Buzáth Lajos egyleti — Fogadja hálás köszönetemet és kézcsókomat, nagysád, de azt hiszem, igy én nagy alkalmatlanságot szerzek kegyeteknek. — Oh kérem, ennyit akárki is megtenne önnek, azt hiszem. — De mégis legkivált nagysádnak nem akarnék terhére lenni. — Kérem, legyen nyugodt, én csak örvendek, ha valakinek szívességet, tehetek. Beértünk a kastélyba. A kulcsáráé, egy elhízott öreg asszony, ugyancsak megbámult engem és a kerekemet, de aztán nevetett, midőn a kisasz- szony megmondta neki, hogy utazó vagyok és hogy belefordultam a tóba. Bevezetett egy fürdőszobába és tiszta ruhát készítve elő, azt monda, hogy csöngessek, ha készen leszek. Tíz perez múlva készen voltam az átöltözéssel. — A nagysága uzsonnához várja uraságodat, — mondá a kulcsúmé s az ebédlőbe vezetett, Az én szépem barátságos mosolylyal jött elém és helylyel kínált meg az asztalnál. — Szépen köszönöm, nagysád, de én még voltaképen azt sem tudom, hogy kinek vagyok lekötelezettje ennyi szívességért. — No nézze, ijedtemben el is felejtettem megnevezni magamat, — én N ............Vilma vagyok, ez atyámnak nyaralója. Bi ztosítom, hogy ő is szívesen fogja kegyedet látni. Mikor a szép tündér azt mondta, hogy Vilmának hívják, pénztáros. Felolvasást tartott: 1) dr. Kohn Jágó a kórisme megállapításának némely nehézségeiről. 2) Dr. Chalaupek József, a jódról, annak hatása és használatáról. Végül a tisztviselők le- m-mdása folytán megürült állomásokra a választás megejtetvén, ez a következő eredménynyel történt. Megválasztatott elnöknek dr. Danilovics, alelnököknek dr. Koller, és dv. Brüuauer Ambró. Titkároknak dr. Toronyi, és dr. Gergely. Pénztárosoknak Buzáth, és Vozári. Bizottsági tagoknak: dr. Schwarcz I). dr. Schönberger S. és dr. Gyöngyösi. — A közgyűlést az ujkaszinó éttermében kedélyes lakoma fejezte be, melyet érdekesebbnél érdekesebb eszmecseréken s kedélyes, kollegiális társalgáson kívül, az újonnan megválasztott tisztikarra stb. mondott talpraesett toasztok is fűszereztek. — Óvoda. Az egri óvodában jul. 9-én r. 10 órakor lesz a szokott évi zárünnepély, melyre az érdekeltek és szülők meghivatnak. — Az egri külvárosi rom. kath. iskolákban a záróvizsgálatok junius hó 20—27-ik napjain ns. Ludányi Antal kanonok és igazgató, úgyszintén az iskolaszék által kiküldött tagok jelenlétében folytak le. Nagyban emelte a vizsgálatok érdekét azon körülmény, hogy a királyi tanfelügyelő, ns. R. Kövér Gyula rövidebb, vagy hosszabb időre minden iskolát meglátogatott, meggyőződést szer- zendő magának az iskolák belső életéről másrészről pedig bizonyos tapintatos figyelmet tanúsítván ezáltal a tanítók iránt. — A vizsgálatok eredményéről nem szólunk, mert hiszen egy 7 8 hónapnyi értékesíthető tanidüvel biró népiskolát, amelyben 100-on felül van a tanulók száma, akik a szülői háztól a nevelésnek leg- primivitebb hatását sem hozzák magukkal, nem akarunk kritika tárgyává tenni. Hanem igenis szólunk a vizsgálatnál követett eljárásról, a vizsgálás módjáról. — Ha az eddigi és a jelenlegi szokás szerint a népiskola összes tantárgyait bevonjuk a vizsgálat tárgyai közé ezután is, akkor az a vizsgálat inkább kárára válik az oktatásügynek mint hasznára. A tanító lelki szemei előtt egész évben a vizsgálat, állván az ő damoklesi kardjával, nem haladhat legjobb meggyőződése szerint minden tanulóval egyenletesen épen azokban a tárgyakban, melyek legfontosabbak, milyenek a hittan, olvasás, irás és számolás, s nem igyekezhetik minden ismeretet értelemfejlesztővé, minden fogalmat világossá, tisztává tenni a gyermek előtt, hanem néhány jobb tehetségű és nagyobb szorgalmú tanulóját felsőbb osztálynak declarálván, azokat keresztül czipeli a temérdek sok mondat- és beszédrészen, ragon, képzőn stb. betanultatja velők a sok megyét, országot városaikkal s a tanuló még be is kerít, a térképen egy-egy darabot minden tétovázás nélkül, tanulnak történelmet, és természetrajzt és tant, egészségtant stb; hanem ezalatt a tanúlók 60%-a dadog az olvasásban, 20-%-a pedig az abc elején kínlódik. Igen, mert ha a 100—120 tanulóval biró 4- 5 csapatra oszlott népiskolában attól teszszük függővé a tanítás eredményének milyenségét, hogy vájjon mikép tudnak a tanulók elemezni, akkor nincs idő az Írva olvasás módszeres vezetésére, az olvasmányok tárgyilagos kezevalami különös érzés surrant át a szivemen : tizenhat szeretőm volt eddig, és csudálatosképen valamennyinek Vilma volt a neve. Ezek közül kilencz katholikus, három lutheránus, kettő kálvinista, egy unitárius és egy nazarénus Vilma volt. A másik osztályozás szerint pedig tizennégy szőke, egy barna és egy vörös. A szőkékkel nem volt szerencsém; a barna szeretett, de mégis máshoz ment férjhez; a vörös pedig iszonyú féltékeny volt reám. A tizenhetedik Vilmával ülök most szemben. Ez is barna és szebb valamennyinél. Egek! segítsetek, hogy meg ne lóduljon a szivem! Folytattuk a beszélgetést. — Igazán szerencsésnek érzem magamat, hogy beleestem abba a pocsolyába. _ ? — E nélkül talán soha sem ismerkedtem volna meg nagysáddal. — Csalódik, ha azt hiszi, hogy velem szerencse megismerkedni. — Ki állíthatná az ellenkezőt? — Én mindenkire szerencsétlenséget hozok, a ki megismer. — Mint Byron hősei? A szép leány elpirult: bizonyosan tudta, hogy Byron alakjai azokra hoztak szerencsétlenséget, a kik őket. szerették. Azonban csakhamar magához tért és igy szólt: — Nem szeretem Byront. — Az ő életuntsága és embergyülölete nem is illik kegyedhez és egyáltalán a nőkhöz. *
