Eger - hetilap, 1887

1887-07-05 / 27. szám

211 kott szabatossággal adta elő. Mise után a közönség az intézet másodemeleti nagyobb termébe gyűlt össze, az ifjúsági énekkar megnyitó dala után az intézetigazgatója, ft. Szvorényi József úr tartott, előző évi növelészeti értekezéseivel kapcsolatosan, „A jellemképzésről“ egy ép oly tartalomdus, mint, szónoki szépségek­ben gazdag értekezést. Az értekezés az intézet ez isk. évi Érte­sítőjében jelent meg. Melegen ajánljuk a t. szülők és növelők fi­gyelmébe. Ennek végeztével a jutalmak osztattak ki. Végül némi szükséges tudnivalókra jó eleve figyelmeztettek az érdeklettek. Nevezetesen: az egri főgymnál a jövő 1887/8-iki isk. évre a be­iratások f. é. aug. hó 30—31, s pótlólag szept. 1—3 napjaiuak délelőtti óráiban, — a javitó vizsgák aug. 30 — 31 délutáni, — a pótvizsgák szept. 1-nek délutáni, — végre a magán- vizsgák, és pedig az Írásbeliek szept. 2—3-án, a szóbeliek 4- kén tartatnak meg. — Az I. osztályra fölvétetni kívánó olyan tanulók, kik nem itt helyben iskoláztak, ha mindjárt itt tet­ték is vizsgájokat, csak a beiratások utolsó napján, szept. 3-án jelentkezhetnek, s ekkor is, csak ha a bejegyzett helybeliek száma engedi, fogadtathatnak el. — Azon tanulók, kik két tárgy­ból nyertek elégtelen jegyet, s bizonyítványukban a tanártes­tület által osztályismétlésre nem utasi Itattak, javítási engedélyt kérő, s a nmeit. vall. és közokt. ministeriumhoz inté­zendő, okadatolt kérvényöket f. é. jul. 8-áig, egyenesen ezen in­tézet igazgatóságához mulhatlanul nyújtsák be. Az osztályismét­lésre utalt tanulók kérvényei nem fogadtatnak el. — Grónay Sándor, Eger város helyettes polgármestere, a múlt héten, megrongált egészsége helyreállítása végett, hat . éti szabadsággal, Karlsbadba utazott. — Az egri papnövendékek f. hó 2- és 3-án megtartott csőd­vizsgáján, az egri egyházmegye növendékpapjainak sorába (33 pályázó közöl) bevétettek, és pedig: az I. évi hittanfolyamra: a kézsmárki ev. főgymnból: Hebrony Kálmán, Hoffman Alajos; a jászberényi főgymn.-ból Holczer Károly, az ungvári fögymn.-ból Pigai István; a lőcsei kir. főgymn.-ból Sefcsik Ferencz; a bpesti kegyesr. fogyni.-ból Török Kálmán. A főgymn. VIII. osztályára: Krey Gyula az egri, — Roskovics József az ungvári, — Vörös Károly a veszprémi főgymnból. — A főgymn. VII. osztályára; Ficzek Dezső, Szepesy Sándor az egri, — Sankovics Ignácz, Di- vényi Ferencz, Vonza Sándor, Vinczefy Péter a gyöngyösi, — He- gyesy Béla a bajai, — Tomasovszky Imre a nagybányai, — Deák Antal a szegedi, — Jancsó Andor a lőcsei gymnásiumból. — A hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet f. é. jun. 28-án dr. Danilovics Pál elnöklete alatt közgyűlést tartott. Résztvettek. a helybelieken kívül, dr. Koller kórházi igazgató, dr. Gergely, dr. Gyöngyösi, Vozáry gyógyszerész Gyöngyösről, dr. Fiizessy járás-orvos Hevesről stb. A közgyűlés tárgyai követ­kezők voltak: Elnöki megnyitó beszéd tartotta dr. Danilovics Pál. -- Titkári jelentések felolvasása a kör működéséről. Az egri osztály részéről tartotta dr. Chalaupek, a gyöngyösi osztály ré­széről dr. Gergely. Pénztári jelentés, tartotta Buzáth Lajos egyleti — Fogadja hálás köszönetemet és kézcsókomat, nagysád, de azt hiszem, igy én nagy alkalmatlanságot szerzek kegyeteknek. — Oh kérem, ennyit akárki is megtenne önnek, azt hiszem. — De mégis legkivált nagysádnak nem akarnék terhé­re lenni. — Kérem, legyen nyugodt, én csak örvendek, ha valakinek szívességet, tehetek. Beértünk a kastélyba. A kulcsáráé, egy elhízott öreg asszony, ugyancsak megbá­mult engem és a kerekemet, de aztán nevetett, midőn a kisasz- szony megmondta neki, hogy utazó vagyok és hogy belefordul­tam a tóba. Bevezetett egy fürdőszobába és tiszta ruhát készítve elő, azt monda, hogy csöngessek, ha készen leszek. Tíz perez múlva készen voltam az átöltözéssel. — A nagysága uzsonnához várja uraságodat, — mondá a kulcsúmé s az ebédlőbe vezetett, Az én szépem barátságos mosolylyal jött elém és helylyel kínált meg az asztalnál. — Szépen köszönöm, nagysád, de én még voltaképen azt sem tudom, hogy kinek vagyok lekötelezettje ennyi szívességért. — No nézze, ijedtemben el is felejtettem megnevezni ma­gamat, — én N ............Vilma vagyok, ez atyámnak nyaralója. Bi ztosítom, hogy ő is szívesen fogja kegyedet látni. Mikor a szép tündér azt mondta, hogy Vilmának hívják, pénztáros. Felolvasást tartott: 1) dr. Kohn Jágó a kórisme meg­állapításának némely nehézségeiről. 2) Dr. Chalaupek József, a jódról, annak hatása és használatáról. Végül a tisztviselők le- m-mdása folytán megürült állomásokra a választás megejtetvén, ez a következő eredménynyel történt. Megválasztatott elnöknek dr. Danilovics, alelnököknek dr. Koller, és dv. Brüuauer Ambró. Titkároknak dr. Toronyi, és dr. Gergely. Pénztárosoknak Buzáth, és Vozári. Bizottsági tagoknak: dr. Schwarcz I). dr. Schönberger S. és dr. Gyöngyösi. — A közgyűlést az ujkaszinó éttermében kedélyes lakoma fejezte be, melyet érdekesebbnél ér­dekesebb eszmecseréken s kedélyes, kollegiális társalgáson kívül, az újonnan megválasztott tisztikarra stb. mondott talpraesett toasztok is fűszereztek. — Óvoda. Az egri óvodában jul. 9-én r. 10 órakor lesz a szokott évi zárünnepély, melyre az érdekeltek és szülők meg­hivatnak. — Az egri külvárosi rom. kath. iskolákban a záróvizsgálatok junius hó 20—27-ik napjain ns. Ludányi Antal kanonok és igaz­gató, úgyszintén az iskolaszék által kiküldött tagok jelenlétében folytak le. Nagyban emelte a vizsgálatok érdekét azon körülmény, hogy a királyi tanfelügyelő, ns. R. Kövér Gyula rövidebb, vagy hosszabb időre minden iskolát meglátogatott, meggyőződést szer- zendő magának az iskolák belső életéről másrészről pedig bizo­nyos tapintatos figyelmet tanúsítván ezáltal a tanítók iránt. — A vizsgálatok eredményéről nem szólunk, mert hiszen egy 7 8 hó­napnyi értékesíthető tanidüvel biró népiskolát, amelyben 100-on felül van a tanulók száma, akik a szülői háztól a nevelésnek leg- primivitebb hatását sem hozzák magukkal, nem akarunk kritika tárgyává tenni. Hanem igenis szólunk a vizsgálatnál követett el­járásról, a vizsgálás módjáról. — Ha az eddigi és a jelenlegi szo­kás szerint a népiskola összes tantárgyait bevonjuk a vizsgálat tárgyai közé ezután is, akkor az a vizsgálat inkább kárára vá­lik az oktatásügynek mint hasznára. A tanító lelki szemei előtt egész évben a vizsgálat, állván az ő damoklesi kardjával, nem ha­ladhat legjobb meggyőződése szerint minden tanulóval egyenle­tesen épen azokban a tárgyakban, melyek legfontosabbak, mi­lyenek a hittan, olvasás, irás és számolás, s nem igyekezhetik minden ismeretet értelemfejlesztővé, minden fogalmat világossá, tisztává tenni a gyermek előtt, hanem néhány jobb tehetségű és nagyobb szorgalmú tanulóját felsőbb osztálynak declarálván, azo­kat keresztül czipeli a temérdek sok mondat- és beszédrészen, ragon, képzőn stb. betanultatja velők a sok megyét, országot vá­rosaikkal s a tanuló még be is kerít, a térképen egy-egy darabot minden tétovázás nélkül, tanulnak történelmet, és természetrajzt és tant, egészségtant stb; hanem ezalatt a tanúlók 60%-a dadog az olvasásban, 20-%-a pedig az abc elején kínlódik. Igen, mert ha a 100—120 tanulóval biró 4- 5 csapatra oszlott népiskolában attól teszszük függővé a tanítás eredményének milyenségét, hogy vájjon mikép tudnak a tanulók elemezni, akkor nincs idő az Írva olvasás módszeres vezetésére, az olvasmányok tárgyilagos keze­valami különös érzés surrant át a szivemen : tizenhat szeretőm volt eddig, és csudálatosképen valamennyinek Vilma volt a neve. Ezek közül kilencz katholikus, három lutheránus, kettő kálvinis­ta, egy unitárius és egy nazarénus Vilma volt. A másik osztá­lyozás szerint pedig tizennégy szőke, egy barna és egy vörös. A szőkékkel nem volt szerencsém; a barna szeretett, de mégis máshoz ment férjhez; a vörös pedig iszonyú féltékeny volt reám. A tizenhetedik Vilmával ülök most szemben. Ez is barna és szebb valamennyinél. Egek! segítsetek, hogy meg ne lóduljon a szivem! Folytattuk a beszélgetést. — Igazán szerencsésnek érzem magamat, hogy beleestem abba a pocsolyába. _ ? — E nélkül talán soha sem ismerkedtem volna meg nagysáddal. — Csalódik, ha azt hiszi, hogy velem szerencse megis­merkedni. — Ki állíthatná az ellenkezőt? — Én mindenkire szerencsétlenséget hozok, a ki megismer. — Mint Byron hősei? A szép leány elpirult: bizonyosan tudta, hogy Byron alak­jai azokra hoztak szerencsétlenséget, a kik őket. szerették. Azon­ban csakhamar magához tért és igy szólt: — Nem szeretem Byront. — Az ő életuntsága és embergyülölete nem is illik kegyed­hez és egyáltalán a nőkhöz. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom