Eger - hetilap, 1887
1887-05-24 / 21. szám
162 Az egri iparostanulók rajz- és munka- kiállitása. Legfontosabb és legmaradandóbb mozzanata az iskolai év eseményének az év végén rendezett tanoncz-munkakiállitás. Az iparostanulók munkakiállitásának eszméje ma már nem új; hazánk több városában, sőt már nálunk is rendeztetett ilyen kiállítás; miután pedig e kiállítások felsöbbi rendeletek folytán már kötelező erejüekké is váltak: óhajtandó, hogy városunk egy iparosa se maradjon hátra e téren sem, hanem hogy mindenki tehetsége szerint járűljon ennek megvalósításához. Mert tény, hogy a tanoncz csak akkor lesz pályáján a lehetőségig egész ember, ha az ipariskolában nyert elméleti oktatást a szakmájában nyert gyakorlati oktatással kiegészíti, s valamint az elméletből vizsgát tesz, úgy vizsgázzék a gyakorlati képzettségből is. E czélra szolgálnak az inas-tanulók munkakiállitásai, melyek alkalmat nyújtanak arra, hogy az elméleti ismeretek terén az iskolában feltüntetett haladásuk mellett tanúságot tegyenek illető iparágukban a műhelyben szerzett gyakorlati képzettségüktől is. Ily munkakiállitáshoz fűzött remények megvalósulása azonban semmitől sem függ oly nagy mértékben, mint az iparos mester urak magatartásától. A tanulónak minden lelkesültsége hajótörést szenved úgy az elméleti, mint a gyakorlati téren, ha felbuzdulását nem támogatja mesterének ügyszerető buzgösága, nemes am- bitiója. Mert bizony az’ a munkakiállitás olyan szigorlat, hol a versenyző érdemjegye visszahat a mesterre is, s az olyan iparosnak, ki a hozzá adott ifjúnak nem mestere, hanem csak gazdája, meglehet, hogy nem fogja emelni tekintélyét. Ezekből látható, hogy a kiállítás igen szép alkalom arra, hogy a mesterek tanulóik gyakorlati készültségét az érdeklődő közönség Ítélete alá bocsássák, és ez által abban a maguk iránti bizalmat fokozzák. Az ipartanodat' felügyelő bizottság határozata folytán az 1886/7-ik évi rajz- és munkakiállitás az iparostanuló-iskola nagytermében (Simonyi-féle házban a Rózsa-útcza sarkán) fog ren- deztetni. A kiállított rajzok és ipartárgyak megtekinthetők lesznek folyó hó 29, 30 és 31-én, délelőtt 9-től 12-ig, délután 3-tól 6 óráig. Reményem van, hogy a munkakiállitást a müveit lelkű közönség tömeges látogatásával és részvételével fogja szerencséltetni annyival is inkább, mert ezen inas-tanuló-kiállitás igen fontos alapját képezi Eger város ipara előhaladásának és felvirágo- zásáuak. Eger 1887. május hó 19-én. Derszib Rudolf. ipartanodái igazgató. Az „EGER“ tárczája. Köszöntő, Bérnát Gazsi. , 15 éves korában. @v---— (aWS, uj.— & T7-iT7-^tr. w @Háládatosság innepi koszorúja, — mely tekintetes, nemes, nemzetes és vitézlő bernátfalvi Bernát Mihály urnák, több tekintetes nemes vármegyék törvényes táblabirájának, — mint egyébiránt kedves édes uramatyámnak érdemlett tiszteletére, általam Ti- sza-Ftired mező városában T. Heves vármegyében 1824- dik esztendei szeptember 28-dik napján köttetett s a Kótsi-Pusztára általküldetett. Kedves atyám! Imliol ezen tini buzgó szeretetemből szárFelhivás a magyar gazdaközönséghez! Alakuló ülésünkből február 28-án már volt szerencsénk felhívást intézni a tisztelt gazdaközönséghez. A mai napon tartottuk teljesen kiegészített számban második ülésünket és szerződésileg megállapítottuk az első magyar általános biztosító-társasággal mindazon külön kedvezményeket, melyek a szövetségi tagot a törzsbevallásban foglalt kedvezményeken felül megilletik. Ezen előnyöket elősoroltuk már első felhívásunkban, és mint újabb intézkedést felemlítjük, ,.ogy birtokváltozás, bérbeadás és halálozás eseteiben az uj birtokos, bérlő vagy örökös nem köte- leztetik a szövetségi tagság folytatására. Teljes autonómiát nyervén a jégszövetség, most újra a magyar gazdaközönséghez fordulunk, hogy rokonszenvét, bizalmát kikérjük a jégszövetség részére. Az eddigi eredmények már is a legszebb reményekre jogosítanak. Az ország minden részéről nagy számmal sorakoznak jeles gazdák e szövetséghez, és hiszszük, hogy az üdvös eszme mindinkább nagyobb elterjedést nyerend. Most a jégbiztosítás megkezdésének idejében, kivált miután az országszerte beállott áldásos eső jó termést enged remélni, és az itt-ott már is előfordult jégverések az előrelátó gazdát óvatosságra intik, újabban felkérjük gazdatársainkat, vegyék fontolóra a szövetség állal nyújtott számos előnyöket és lépjenek be jégbiztosításaikkal. Minél többen leszünk, annál többen részesülünk a szövetség jótéteményeiben és annál parányibb lesz a viselendő teher. Budapesten, 1887. május hó 11-én. A magyar gazdák jégbiztositási szövetségének felügyelő- és vizsgáló-bizottsága: Gróf Jankovich László elnök, valóságos belső titkos tanácsos, a Somogymegyei gazdasági egylet elnöke. Melczer Gyula alelnök, Borsodmegye alispánja és a Borsodmegyei gazdasági egylet elnöke. Her ez eg Th urn-Taxis Egon, alelnök. Ányos László, földbirtokos. Bertha György, földbirtokos, a Vasmegyei gazdasági egylet igazgatója. Gróf Bethlen Pál, földbirtokos. Bittó Béni, földbirtokos, a Pozsonymegyei gazdasági egylet alelnöke. Ifj. Bleuer Lajos, földbirtokos. Csá- vossy Ignácz, földbirtokos és kir. tanácsos. Id. Cséry Lajos, földbirtokos. Domahidy István, földbirtokos és országgyűlési képviselő. Forster Géza, földbirtokos, a Komáromme- gyei gazdasági egylet alelnöke. Herényi Got hard Sándor, földbirtokos. Báró Gerliczy Ferencz, földbirtokos. J á s z a y Jenő, földbirtokos. Jeszenszky Béla, földbirtokos. V i s o n- tai Kováéit László, földbirtokos és országgyűlési képviselő. Kalmár Endre, kegyesrendi főnök és kir. tanácsos. Lippich Gusztáv, földbirtokos. Márffy Emil, földbirtokos. Öt töm ö- si Magyar Imre, földbirtokos. Molnár István, földbirtokos, mázott tiszta örömemnek kijelentése, — ezen fentebb álló koszorúcska, mely is a te számodra köttetvén, solia el nem hervad ; vedd kedvesen tőlem, mint a ki mindig azon igyekeztem, hogy az én gyenge esztendeim eltelését, az én beburkolódzott elmém kifejtődzése, s az én igyekezetem gyarapodását minél előbb s mennél nemesebb gondolkozás módjaival elősegéljem. Most tehát én (úgymint a ki, a tőlem legelsőben főiméit kertben nevekedett virágokból legelsőbe’ kötök egy soha el nem hervadható koszorút) „mig több poharakkal irtatnék a Musáknak szenteltetett Hyp- pocréne forrásából:“ neked több s vigabb Mihály napokat kívánok, — és valamint a gyenge rózsabimbók fejtőznek ki az ő tokjaikból: igy gondoltatván, te is fejtődz és lassan lassan verekedj ki a világi nyomorúságoknak s terhes aggódásoknak mély őrvényéből; mikor pedig a szakálas öregség eltemeti deli formádat: szálljanak tiszta ősz fejedre boldog Nestori idők; azonban földi emlékezeted ezeknek hűséges testvérekkel: a halhatatlansággal essen bomolhatatlan szövetségbe. Tiszta érzéseivel kívánja, há- ládatos és engedelmes fljad Bernát Gáspár, in. k. * * * Carmina votiva, — quae ad solemnia diei oncmastici, genitoris sui charissimi, spectabilis ac generosi domini Michaelis Bernát de Bernátfalva, compl. I. I. comitatuum tabulae judicia- riae assesoris, simul I. I. cottuum Heves et Exterioris Szolnok articulariter unitorum H. vice-fiscalis, — in exiguis hisce car- minibus alcaicis — latinis, — titulo, remonstrandi progressiv scholastici, — debiti haudabsi militer amoris ac reverentiae studii composuit et exhibuit, Tiszafüredini oppido I. cottui Heves ad- jacente. Anno 1824, die 28, mensis septembris, obsequentissimus lilius Casparus Bernát. in. p.
