Eger - hetilap, 1887

1887-05-24 / 21. szám

163 Zemplénmegye főispánja. Manoilovits Glisa, földbirtokos. Muaőeviő Vas.o, földbirtokos. Nádosy Ká 1 mán, földbirto­kos, a Baranyamegyei gazdasági egylet alelnöke. Neumann Frigyes, földbirtokos és nagykereskedő. Pá 1 fy Fereucz, föld- birtokos, kir. tanácsos és Szeged sz. kir. város polgármestere. B o n y h á d i P e r c z e 1 J ó z s e f, földbirtokos. P s c h e r e r J ó z s e f, földbirtokos. Dr. Pulszky Ágost, földbirtokos, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő és a Nógrádmegyei gazdasági egylet II. alelnöke. Rupprecht Lajos, földbirtokos. Skublits Jenő, földbirtokos, a Zalamegyei gazdasági egylet alelnöke. Simay E d e, földbirtokos. Scitovszky János, földbirtokos. Nógrád- megye alispánja és a Nógrádmegyei gazdasági egylet I. alelnöke. Szegedy György, földbirtokos, cs. és kir. kamarás és a Vas­megyei gazdasági egylet alelnöke. Sillem Ottó, Gróf Pejacse- vics Péter rumai és gróf Eltz vukovári uradalmainak kormányzó­ja. Tolnay Lajos, földbirtokos és miniszteri tanácsos. Gróf Teleky József, földbirtokos. Vásárhelyi László, földbir­tokos, az Aradmegyei gazdasági egyesület elnöke. Vermes Mi­hály. földbirtokos. V e r e b i V é g h János, földbirtokos. V i c z- mándy Ödön. földbirtokos, Zemplénmegye főjegyzője és a Zemplénmegyei gazdasági egylet II. elnöke. Gróf Wenckheim Frigyes, földbirtokos. Gróf Zichy Jenő, földbirtokos, való­ságos belső titkos tanácsos és országgyűlési képviselő. Zeyk Gábor, földbirtokos. Városi képviselőink választásáról. Eger város képviselő-testületének azon választott tagjai, kik­nek hat éves mandátuma a f. évi máj. hóban lejárt, szám szerint öt vénén, a törvény értelmében a képviselőtestület kebeléből ki­lépvén, helyük, uj választás utján, f. hó 15-én töltetett be, mely­nek eredményéről, az újonnan megválasztott városi képviselő-tes­tületi tagok névsorának közlésével, lapunk múlt heti számában értesítettük t. olvasóinkat. A választás aktusa ez alkalommal is az eddigi gyakorlat szerint történt, mely a korábbi választásoknál eléggé czélszerű- nek látszott, miután maga az eljárás sem törvénybeli összeütkö­zésekre, sem reclamatiókra nem szolgáltatott ürügyet. Az eljárás ez úttal, a községek rendezéséről szóló legújabb, 1886-iki XXII. t. ez. követelményeinek figyelembe vétele mellett szükségesekké vált módosításokkal, a következő módon történt: Miután Eger városa, lakosságának számarányához képest, 12 al- választó-kerületre osztatott, a megyei törvényhatóság által meg­választott választási elnök, a nevezett törvény értelmében kije­lölte az alválasztó-kerületek elnökhelyetteseit, kik az illető kerü­letekben a választásokat vezették. A választás szavazó la­Aeterna lux 1 quae lámpádé vitrea Tithonis urges rursus en obitum Ades catervatis in unum Mensibus o rediviva semper. Vési ram, sabaei thuribus ingravant Aram sacerdotes, — tua lumina Quaecunque Nílus fluctuosis Irrigat arva plagis ado rant. Te lux corusco clarior Vespero Subordinatae versicolaribus Gentes tepetis, qua rigenti Stridet aqua fluvius, salutant. Nunc et perenni sidera gratia Caput retorquent aeplore turgidum Nunc et laboratae triremes Mai more relivolo resistunt. Peculiari laetitia Scythas Infundis, o lux, belligeros, diem De flexuosa unda ferens, qua Flammivomo Aetna resistit ore. Qua nec sorores angvicomas dolor Depascit iugens; — qua vegaflumina In alveos funduntur altos Qua juga Carpatíca ingravescunt. pok által történt, melyeken első sorban a rendes képviselő­tagokul jelöltek, másod-sorban a póttagságra candi- dáltak nevei voltak följegyezve, az utóbbiak megkülönböztetésül eme fölirattal: „póttagok.“ A szavazatok összeszámolása tizenegy választó kerületben úgy történt, hogy először a rendes tagokra adott szavazatok olvastattak össze, s ezekből azok, kik legtöbb szavazatot nyertek, rendes tagokul jelentettek ki. Azután összeszámláltattak a póttagokra esett szavazatok, s ezek közöl is a legtöbb szavazat­tal birók lettek elnökileg póttagokul kihirdetve. Csupán egy, — a Xl-ik, Makiár I. negyedbeli, — alválasztó kerületben történt ez eljárástól eltérés, hol M. S. ügyvéd elnökölt. Itt az elnök az összes szavazatokat, — tekintet nélkül arra, vájjon rendes, vagy póttagságra adattak-é be azok, — egy­szerűen összeszámolta, s akik bármily — akár rendes akár pót- tagsági minőségben — legtöbb szavazatot nyertek, azokat hirdette ki megválasztott rendes képviselő-tagokul. — Azon képvise­lőjelöltek, kik ez eljárást magukra nézve sérelmesnek találták, a választás kihirdetése után, tehát utólagosan, reclamáltak, s tiltakoztak az ellen, hogy azok, kik rendes tagságra épen semmi, vagy csak alig néhány, — de póttagságra aránylag legtöbb szavazatot nyertek, megválasz­tott rendes tagokul jelentessenek ki. Az ügy magánkörben, — hol elismert szakférfiak is voltak jelen, — élénk eszmecsere tárgyát képezte. A XI. kerület válasz­tási elnöke azzal indokolta ezen eljárását, hogy a föntidézett köz­ségi törvény e részben semmiféle intézkedést s utasítást nem tar­talmaz, ő pedig, a maga részéről, méltánytalannak tartja azt, hogy azoknál, kik rendes tagságra aránylag kevesebb, de póttagságra jelentékenyen több szavazatot nyertek, a ren­des tagsági szavazatok csekély száma figyelmen kívül hagyassák. Mások azonban ellenkező nézeten voltak, s a többi kerületek vá­lasztási elnökeinek az eddigi szokás és gyakorlat által elfogadott eljárását tartották helyesnek. Azon városi képviselőjelöltek, kik a XI. kerület képviselő- választási eredményét magukra nézve sérelmesnek tartják, nem ugyan a — teljes rendben, s törvényesen eszközölt — választás lefolyása, mint főleg annak végső cselekménye, a szavazatok ösz- szeszámolásánál történt elnöki eljárás megállhatósága ellen fognak reclamálni, s ez ügyben az igazoló választmány fog dönteni, mely döntvényének magunk is érdeklődéssel nézünk eléje. Miután a XI. kerület választási elnöke, aki e részben szak­férfiú, többi választási elnök-társainak fönnebb előadott eljárásá­val szemben, még pedig alaposan indokoltan, — ellen­kező álláspontra helyezkedett, és saját meggyőződése szerint in­tézte s hirdette ki keriiletéoeu a választás eredményét: jele, hogy az eme választásoknál ususba vett szavazási eljárás, — Clangunt, thymeles multifidae chori Templis deorsum, — sceptriferi lyrae Apollinis pulsantur, — et vox Caelivagas petit alta nubes. In celsa Pindi cutmina desuper Erato sculpsit versa „SateLLItes GaVDete! MIChaeL perenni Lite sVper sVperos resVrget.“ *) 0 dara lux! quae Pindicolas viges Inter Camoenas, hue ades inelyta Et plectra (cum vivas ter altis Vocibus hie iterare vellem :) Ne tibiarum dimoveas sonis, 0 mentor alme, ac o Pater optime! Clionis applausus quern egere Nestoris aeva diurna vive!!! (E klasszikus latinsággal irt vers magyarja, prózában igy hangzik: Örök fény! mely Tithon ragyogó sugarával serkentesz, im ismét itt vagy, hónapok múltával mindenkor uj életre kelve! Sábái tömjénnel halmozzák el oltárodat a papok, fénysuga­raidat imádják mindama sivatagok, melyeket a Nilus áradó hul­lámai öntöznek. *) Chronosticon. MDCLLLLVVVV11II 1824.

Next

/
Oldalképek
Tartalom