Eger - hetilap, 1887

1887-07-12 / 28. szám

218

tett 858 fit. 38 krt, segélyzésekre fordittatott 640 frt. 80 kr. Maradvány 217 frt. 58 kr. — Az egylet összes vagyona az isk. év végén 6433 frt alaptőke, s 117 frt. 58 kr. forgó töke.

| Az egri érs.-lyc. jogakademián a lefolyt isk. évben „Olvasó kör“ alakult, melynek czélja: az akad. polgárait a hiú és meddő szórakozástól, s a hozzájok nem illő társaságoktól elvonva, komolyabb s finomabb szellemi élvezetekre s hasznosabb időtöltésre szoktatni, stb. A kör véglegesen csak f. é. ápril hó utólján alakult meg, miután alapszabályai megerősítést nyertek; mindössze tehát csak másfél hónapig működvén, beléletéről ezúttal kevés mondani való lehet. A tagok száma volt 38. Azonban rövid fönállása alatt is örvendetes jelét adta már életrevalóságának s czéltudatos buzgalmának egy rögtönösen rendezett irodalmi pályaverseny által, melynek czéljaira dr. Szolcsányi Hugó kebelbeli tanár ur, a kör igazgatói helyettes felügyelője, szíveskedett 2 aranyat adományozni. A pályadijak nem voltak ugyan kiadhatók, de az egyik pályadolgozat dicséretben részesittetett. Járatott a kör saját költségén 3 politikai, 1 szépirodalmi s 1 élczlapot. Az „Eger“ lapot a szerk. szívességéből ingyen kapta. A kör jövedelmeit a magán-adakozásokon, s tagdijakon kívül, főleg a jun. 8-án a kör javára tartott érsekkerti mulatságon belépti dijakból s felülfizetésekből befolyt összegek képezték, melyek lehetővé tették, hogy a kör a lefolyt évi üzleti számadását 38 frt. 43 krnyi pénzmaradványnyal zárhatta le.

Az egri érs.-lyc. jogakademiánál a lefolyt isk. évben kitűzött pályakérdésekről s azok eredményéről annak idején részletes tudósítás volt közölve e lapok hasábjain. E helyütt tehát csupán azt említjük meg. hogy a pályadijakul szolgáló aranyakat ismét dr. Sa mássá József érsek-kegyúr ő exja volt kegyes a kar rendelkezésére bocsátani.

A megyei szavazás jul. 4-én.

Számos t. olvasónk óhajtásának kívánunk eleget tenni, midőn Hevesmegyéuek a f. hó 4-én megnyitott évnegyedes rendes közgyűlése alkalmából, Alin ás sy Sándor orsz. képviselő s me- gyebizotts. tagnak, lapunk múlt számában ismertetett sereim i fölirati indítványa fölött a névszerinti megyebi- zotts. szavazatok kimutatását ezennnel közzéteszszük.

A s é r e 1 m i föl i i- a t mellett szavaztak, virilisek: Kürthy Sándor. Kováck Géza, Petheő László, Mednyánszky Ede, Pe- travich Antal, Malatinszky György, Hellenbi ont Béla, Básty Iguácz, Plathy Adorján, Balázsy Fereucz, Gröber Ferencz, ifj. Puky Miklós, Wolf Károly, Gosztonyi Kálmán, Makay Felix, Dobóczky Dezső, Perlaky Zeno. Fáy Zoltán, Kolozsy Ágoston, Lipovniczky Kálmán, Polonkay Endre, Horváth József, Imre Miklós, Hubert János, Beniczky György, Vavrik Endre, Gräffl Jenő, Papszász György, Ruzsin Manó, Lipcsey József, Remenyik Sándor, Remenyik József, itj. Samassa János, Győrfy Kálmán, Szerelem Alfred, Nánásy

A gyászlapon, melyet a t. bizottságnak benyújtok, Németh Albert neve áll, ki hosszas betegeskedés után folyó évi május hó

28-án szenderült jobblétre.

Németh Albert már a 40-es évek kezdetén, mindjárt jogi tanulmányainak befejezte után, oda állott megyénk politikai har- czosainak sorába, nagy tehetségei és lelkesedése mellett oly szenvedéllyel, mely mindjobban fokozódva, a közélet lésrkörét rá nézve nélkülözhetetlenné tette, s része volt a szabadelvű ellenzék mindazon mozgalmaiban s a feketetollasok elleni küzdelmeiben, melyek bármily érdekeseknek és végletekig menőknek látszottak is akkoron, nem voltak egyebek, mint az akkori kormánypárt hatalmaskodásai által provokált hazafiul elkeseredés fellobbanásai, s a nagy tettekre vágyó ifjúság duzzadó erejének a szabadságharcz tüzében később uiegdicsöült kitörései; szóval, — mint ez már Írva is van — a honvédvitézség elörevetett árnyékai.

1844-ben már szolgabiróul látjuk őt — járásában mint a törvények pontos és szigorú végrehajtóját, s a törvényhatóság zöld asztalánál mint az elavult törvényeknek, az úgynevezett avas obscuritásoknak kérlelhetetlen ostromlóját s a szabad intézmények és demokrat irányú haladás szószólóját, mely eszmék midőn 1848-ban diadalra jutnak, s a népképviselők választásának ideje bekövetkezik, ö is egyike azon férfiaknak, kik Hevesmegyéből a pesti országgyűlésre, a szabaddá lett népet képviselni, felküldetnek.

Ernő, Majzik János, Várkonyi László, Borhy László. — Választottak: Almássy Sándor, Petravich Bertalan, Csiky Sándor, Nagy András, Tavasy Antal, Bányász Sándor, Szederkényi Nándor, Polereczky Gyula, Klimo Pál, Kekécs Ferencz, Szabó Béla, Borsos Sámuel, Kovács Gyula, Fülöp István, Zsupka Ferencz, Képes József, Ma- tekovics Mór, Klasánszky János, Csintalan Ferencz, Kovách Gábor, Kámánfalvy József, Gönczö Károly, Kerekes .József, Tóth József, Hundt István, Petravich Ferencz, Veinreich György, Engler Jónás, Antal Gáspár, Kelecsendi Mihály, Bállá László, Pólyák Sándor, Plank Géza, Maczky Emil, Ötvös Sámuel, Farkas Ignácz, Pap Antal, Nyerges Sándor, Isaák Gyula, Liga László, Albert Nándor, Szorát György, Elek József, Gál András, Kmet Antal, Babócsay Sándor, Holner Ervin, Farkas Vilmos, Gacsal Ferencz, Biró Zoltán, Széplaki György, Bök Ferencz, Zalár József, Klasánszky L., Fehér Mihály, Földváry Kálmán, Puchlin Kázmér, Martonfy László, Búzás István, Bakonyi Ignácz, Hám Gyula, Kapácsy Dezső, Maczky Gyula, Ambrózy Mihály, Párvy Sándor, Cseh Bertalan, Kovács József, (füredi), Jankovics Dezső, Szabadhegyi Mihály, id. Samassa János, Pillér E le, Rády Sándor, Beniczky Pál, Isaák István, Kaszap Bertalan.

A tölirat ellen szavaztak, virilisek: Schweitzer Ignácz, Décsi Mór, Bogdán Jónás, Béta Szilárd, Braun Mózes, Grósz Jakab, Braun Ábrahám, gróf Almásy Kálmán, Kánicz Lipót, Rozner Herman, Uzelman János, Brünauer Dávid, Richter Adolf, Braun Gábor, gróf Keglevich Gyula, Österreicher József, Menczer Ignácz, Rosinger Lajos, Kovács Kálmán, Ernszt Péter, Gáspárdy Géza, Adler Illés, Práf Nándor, Barna (Braun) Manó, Tally Manó, Kösztler József, Vavrik Béla, Buzáth Lajos, Mlinko Fauszt, Si- monyi Károly, Borhy Mihály, Ledniczky István, Reich Márton, Babies Béla, ifj. Borhy József.

Választottak: Balázs András, Stern Miksa, Szabó István, Simáczius Gusztáv, Merkefka, Vagda Bálint, Mlinkó Zsig- mond, Csala Sándor, Csömör Kálmán, Csató Lajos, Fodor István, Kékesy Kálmán, Káldy Gyula, Nagy István, Farkas István, Hanák Kolozs, Lipcsey Péter, Jablonszky István, Ambrus Antal, Fojcsók János, Madarász József, Almásy Géza, Nagy József, Jetiéri Mihály, Pápai Mihály, Keleti Aladár, Horvát Béla, Vozári Tamás, Berko Aladár, Kemény Alajos, Kromberger Mihály, Neszvadba, Kiszel Lajos, Csömör István, Vég Péter, Vurumpek, Nagy M, Simon András, Altorjai Sándor, Oláh József, Holló Géza, Danilo- vics Pál, Babies Aladár, Nemes Pál. Babies ;János, Kövér Gyula, Lengyel Ignácz, Hajdú Imre, Scheidel Ágost, Széky Péter, Kövér Bertalan, Mezei József, Székely János, Poczik Pál, Alberti Pál, Kolozsváry László, Kovács Károly, Borhy Károly.

Borkivitelünk ügyében.

Polereczky Gyula, t. polgártársunk s barátunk, mint a bpesti kereskedelmi s iparkamara tagja, a nevezett egyesülettől e napokban a következő hivatalos levelet kapta:

De jött a perez, hogy fegyverrel kellett szolgálni a hazát. Egyike volt ő ekkor a legelsőknek azok között, kik huszárnyereggel cserélték föl a képviselői széket, s csakhamar kapitány, majd őrnagy leve.

A világosi fegyverletétel utáni zaklatásoktól végre megszabadulva, puszta-császi birtokán vonóit meg, de gazdálkodása nem foglalta el annyira, hogy részt ne vett volna minden akkor lehetséges mozgalomban, melynek czélja a haza megszabadítása volt.

1861-ben, miután a megye sorompóit az önkormányzat előtt fölnyitni s a jövőt ez alapon előkészíteni, régi elvtársaival s az uj nemzedék lelkes seregével kezet fogva, hatalmasan közreműködött, ismét országgyűlési képviselő s a határozati pártnak egyik leghatározottabb hive lett.

Ez országgyűlés feloszlatása után sem várta tétlenül az események végzetszerű fejlődését, hanem azokhoz csatlakozott, kik az eseményekhez irányt kívántak adni, s ezért fogságba is jutott.

De tulajdonkénen 1867-ben veszi kezdetét az ő közéletének és politikai pályájának tetözése, midőn itt, e helyen, az újra megnyílt megyei teremben, mint az oppositio egyik ve zérfértia s vele és őt követve a megye nagy többsége felszólalt és tiltakozott a helytelennek tartott kiegyezkedés ellen. Tagja volt ő ekkor is, s még többször is, majd Hold-Mező-Vásárhelyről, majd a duna- vecsei kerületből az országgyűlésnek, s ott is, mint a független-