Eger - hetilap, 1887

1887-02-15 / 7. szám

52 komára változnának át, mi tekintve a nagytemplom közelségét, hol.oly gyakori a komaságot kötő keresztelés, megeshetik, hogy akkor mint koma s nem punctum bacillusok nagyon könnyen veszélyes epidémia forrásává válhatnak. De talált még az iskolában szórvá­nyosan plylloxera erudita sváveólenst is, mit a tudatlan ember poloskának nevez. Ezek is előforduló bőrkütegek okozói lehetnek. Hogy a gyöngyösi gymnasium szörnyű egészségtelen, ezt a fő-orvos ur legjobban bebizonyíthatja, hiszen az ö egészségtelen arezszine és gyönge hecticus habitusa, bizonyítékot szolgáltat­nak azon tanintézet egészségtelen állapotáról, hol ő egykor éve­ket töltött, s behatásuknak utókövetkezményeit friss egészség­ben kénytelen szenvedni. — De azért hát megváratik az uj gymnasium léttre jötte, mely hivatva van a jénai egyetemnek concurrentiát csinálni. Ezzel aztán a 3-ik egyetem kérdése is szerencsésen meg lenne oldva. Az ülés vége felé a k. tanfelügyelő jelentette be, hogy ő helyes statistikát (hol van egy a világon!) nem készíthet, mert az egri polgármester 300 kisleáuyt, kik pedig mind családot vannak hivatva alapítani, elbújtat és kivonja őket a világforga­lom alól. Ezek aztán buták maradnak, s mivel végre a dolgok természetes rendje alapján anyákká lesznek, családjuk buta ma­rad. Kenyeret sütni, foltozni ugyan megtanulnak, valamint ka­pálni és mosogatni is, de sem fizika, asztronómia, mathesis subli- mior s több eféle magas tudományokról fogalmuk sincs, nevüket sem tudják a váltók alá Írni, s eként az egész generatio a hala­dásnak, mondhatni, elveszett; — egy generatio csak ötven évre téve, éveukint 300 anyapalántát véve, már is 15000 családot representál; — horrendum dictu, hogy mennyi genie vesz el egy ge­neratio alatt s marad künn a művelődés világforgalmi cyklusából. A másik tanfelügyelő t. i. az egyházi, — mert ezt meg most választották be, — tehát kettő van: egy választott keresztény, és egy kinevezett: pogány — azon megjegyzést tévé mosolyogva, hogy ezek talán a hitfelekezeti iskolákba járnak, — de a po­gány váltig erősítette, hogy el vannak bujtatva, s neki azt elő kell adni, mert neki azokra a helyes statistica szempontjából szüksége van. Tehát, polgármester ur! elé azzal a 300 kis leánykával, mert egy generatio múlva, midőn t. i. ezek a világ-forgalomból visszatérnek, más kinézése lesz az egri piacznak. A Kofa Panni helyét Marcsó, akkor már Miss Malvin, foglalja el, s a czitromokat nem zsákra, hanem a Giornale di Messináu helyezi el, ezüst lorgnonján át olvassa a Times-ot, mely egy extra asztalon lesz elébe kiterítve. A szőllő az Erlanszki-Novinén lesz kirakva, — a naran­csok a Gazetta di Palermon, elhelyezve. Ha egy koncsorgó vé­letlen gyümölcseit szemlélni megáll, nyájasan oda szól: „ifyou please? Mister!“ — s igy lesz ez a piaczon végig. 300 a világ­forgalomból megtért kofa. árulja az egri piaczon a hernyók által megkímélt delicatesseket. Örzsikét Alicenak, — Pannit : Anitának s at. nevezik. — Mily boldogság! — Az akkori tanfelügyelő pedig A fehérek e sajátos vegyüléke sötét-barna és fekete embe­rekkel, az idegen előtt ismét újdonszerü, érdekes képpé bontako­zik. Meglátogattam az ottani múzeumot, mely tele van áfrikai be­cses mürégiségekkel. Capváros legfőbb ékességét azonban a vi­lághírű fű vész kert képezi. Az ültetvények elrendezése bámu­latra méltó; itt nemcsak Afrika összes flóráját találtam fgj, ha­nem Európa s Ausztrália legszebb növényeit is. Különösen érde­kes és vonzó az idegenre nézve egy pompás vizi liliom Gu­ineából; e kúszó növény egy mesterséges tóban van elhelyezve, s 150 czentiméter átmérőjű haragos-zöld levelekkel bír, melyeknek szélei mintegy 10 cmnyire akkép vannak felkunkorodva, hogy az óriási levél ez által úszva tartja főn magát a vizen. További sé: fám egy moschéeba vezetett. Itt ugyanis mintegy 4000 mohame­dán lakik. Nem kevésbbé érdekes látványt nyújt itt egy strucz- ■ telep. Megmutatták nekem a s tr uc z-n y áj a t is, mely mintegy 400 darabból áll. Igazi élvezet volt ezeket a karcsú nyakú nagy madarakat látni, amint nagy, kerített térségükben ide s tova fut­kostak. Egy pár néger épen abban foglalatoskodott, hogy értékes tollúikat kitépje. Estére kelve, belátogattam a R o y a 1-s z i n h á z b a. Az előadás eléggé kielégítő volt, amennyiben ép akkor néhány londoni színész vendégszerepelt, ott. A néző publikum legnagyobb részét négerek képezték. A „fekete hölgyek“ igen feltűnők vol- .tak az ö tarka-barka, kirívó toilettjeikben. A férfiak közt néhány .„előkelő néger“ is vala látható. A következő nap néhány barátommal kirándulást, tettünk „Ottde IIovién“ nevű kis helységbe, mely 3 mfdnyire fekszik szép holdvilágos éjszakákon tart velük ismétlő iskolát, az újabb bolygók csodállatos systemájáról. Ne féljen, megkerül a 300 kisleány. . . . Estve felé találkoztam pesti barátommal, ki egy nagyon érdekes jelenetnek volt tanúja, midőn egy úri ember, kit ö nem ösmert, s csak annyit tudott róla, hogy úgy nézett ki, mint egy csonkjára illesztett fagyos karalábé, melyre egy felrodthadt, pety­hüdt paradicsomalma van helyezve, tetején egy cylinderrel — explicálta nehány földmivesnek, hogy a politica az exigentiák tudománya, hogy saját exigentiáit mindenki legjobban ösmeri, s mivel a társadalom egyesekből áll, a helyes politika az. ha min­denki saját exigentiájának szerez érvényt, mert igy az összeség exigentiájának elég tétetik. — ígérte, hogy le fogja e délu­tánt az „Eger“ részére Írni, de most elbeszélni sem érkezik, mert még egy táviratot kell elküldenie. — Elvárjuk. 1887 — 8. évi legtöbb adót fizetők névsora kihirdettetett 1887. február 6-án. Rendes tagok: Dr. Samassa József, Egri főkáptalan, Simonyi Károly, Sin- kovics Imre, Dálnoki János, Bajzáth Sándor, dr. Fekete Károly, özv. Mészáros Istvánná, dr. Brünauer Dávid, Babies Béla, Grö­ber Ferencz, Lieb Károly, Béta Szilárd, Volf Károly, Petravich Antal, dr. Hubert János, Imre Miklós, Steinhäuser Rafael, Gás- párdy Géza, ifj. Samassa János, id. Preszler Ferencz, Ruzsin Ignácz, Kánicz Lipót, Hartl Ede, Gariup Pétéi', Vavrik Endre, Pánthy Endre, Vavrik Béla, Czigler Soma, Polonkay Endre, Petravich Bertalan, Kolossy Ágoston, Buzáth Lajos, Hibay György, íd. Samassa János, özv. Binét Sámuelné, Détsi Mór, Barna Manó, Horváth József, Ruzsin Manó, dr. Schönberger Soma, Tavasy Antal, Súgár Samu, Polácsik Herman, Ringelhan Imre, özv. Köl­ner liorinczné, Lengyel Miklós, Berger Henrik, Répássy László, özv. Bájer Józsefné, Jancsó Gusztáv, Babies Aladár, Rabb János, ör. Mózer Antal, özv. Fülöp Józsefné, Csókás István. Markovich János, Streimervőger Rudolf, dr. Végh Jenő, Premusich Fülöp, Bodnár Ferencz, Mező Ignácz, özv. Javornyik Ignáczné, Zsendo- vics József, Lang Sándor, Burik István, Marosi Izidor, Gyubek Lajos, Ury József, dr. Danilovich Pál, dr. Sehvarcz Dávid, Veisz Izsák, Brandt Benjámin, Fógel Ágoston, Póka István. Lipcsey Péter, Kronberger Mihály, Hanák Sándor, Szabó Ignácz, Bucher Ágoston, Györgyényi Ignácz, Schmid Ignácz, Ernszt Miksa, ifj. Gaál Lajos, özv. Nánásy Mihályné, Ó-kaszinó testület, Sztupka János, Danielik János, Remenyik Kálmán, Volf János, Glósz Ká­roly, Gallasy József, Szele Gábor, Hegedűs János, dr. Köszler József, Ferenczy Imre, Mélái Dániel, Sehvarcz Herman, Klein Mór, Liptai Ferencz. Póttagok: Goldstein Gábor, Nemes Ven- czel, Lázár Jónás, Baranyai Sándor, özv. Szirmay Istvánná, Martinovich József, Békeffy Lipót, Spiller Ferencz, Gombosy Mór, Capvárostól. Itt tartott udvart az ex-zulu király: C e t e w ayo, mint fogoly. A ház, vagy inkább nyomorít fejedelmi palota-viskó, nagyon jelentéktelen, s egy kis kertecskétől van körülvéve, hon- nét azonban pompás kilátás nyílik az úgynevezett „T áblahegy­ség re.“ A kapubejáratnál két polgári rendőrrel találkoztunk, kik szívesen bebocsátottak bennünket. Nagy sajnálkozásunkra azonban Cetewayo ő felsége épen sétakocsikázni volt Cap városban. Eféle kirándulás hetenkint háromszor vala neki megengedve. Meg kelle tehát elégednünk, hogy nyomorúságos lakását szemügyre ve­gyük, hol épen semmi fejedelmit se találtunk, egy csoport fekete férfi szolgán s némberen kívül, kik borravalókunyorálásaik s to­lakodásaik által eléggé terhűnkre voltak. Kíváncsiságunkat ekkép kielégítvén, visszatérőben voltuuk Capváros felé, midőn útközben találkoztunk a hírhedt zuiukirálylyal, ki egy droschkeféléu haza­felé kocsizott. Üdvözletünket barátságosan viszonozta. Kíséretét két magasabb rangú rendőr képezte. Ruházata fekete salonöi- tözetből állott, magas tetejű kalappal a fején. .Magas, erőteljes test­alkatával, s rézbarna arczszinével inkább hasonlított egy jómódú falusi birtokoshoz, semmint egy vérszomjas kényurlioz. Déláfrikai idézéséin utolsó délutánját a Táblahegységben töl­töttem, hóimét kedvező alkalmam nyílt Capváros pompás fekvé­sében madártávlatból gyönyörködhetni. Végül este felé sétát tet­tem egyik külvárosban, melyben kizárólag négerek laknak, s mely ép azért eléggé szennyes is. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom