Eger - hetilap, 1887
1887-02-15 / 7. szám
51 Vájjon megunta-e ez a nő azt a munkát, melyről meg volt mondva, hogy hiába?! A hős északsarki utazónak, Cook Pálnak odavesztéről mindenki bizonyos volt. Szemtanuk jöttek vissza, kik látták odaveszni. Csak a neje nem akarta elhinni a bizonyost. Járt, rimánko- dott, gyűjtött, eladta mindenét, ho y ő hajót vegyen, hogy ő férje után menjen, mert az ő ura él. Rósz emberek, kik holtnak mondják. Vájjon belefáradt-e e nő a lehetetlenséggel való küzdelembe ?! S tudjátok-e, mi volt a történetnek vége? A meghalt katona-fiu egy este csakugyan vígan toppant be az ajtón, s Cook Pál az egész világ hazugsága ellenére csakugyan élt a jégsivatag között. Magyarország leányai ne higyjétek, hogy Erdély meghalt, ne higyjétek. hogy egykor az Alfölddel mi nem egyesülünk. Nyissátok ki szivetek ajtaját mindennap s gyüjtsétek azt a hajópénzt, mert isten bizony ez a nemzet él, és általatok élni is fog örökre! Sándor József. 1887. febr. 7. Karczolat: Abraham a Sancta Clara juniortól. Derült, tiszta hajnal. Nap kisasszony ő nsga mosolyogva emelkedett ki az Óceán pelyhes dunnái közűi. Roppant komikusnak tűnt fel ő nagysága előtt, hogy a sors gúnya őt arra rendelte, miként a szolgaföld sok pernahaider népe nyerjen az ő fénylő szépségének sugarai által, gyatra éltének fentartásához szükséges éltető elemet. Jó kedviben odakiáltotta unokahugának a holdnak: Ne berzenkedj tovább, Lizi! te meddő Vestaszűz! mehetsz már aludni; — itt vagyok már a posztomon. Aztán a Sirius és az Orion felé kacsintott egyet; — kibújt az Eged háta mögül, s ha a csonka mecset ma is mohamedán kézben volna, ma is üdvözöl- tetnék a pompás Matróna léver-je egy rövid orrhangu dallammal, így csak a kofák emlékeztek meg a jótékony napról, félrelökvén a tüzes fazekat: nem kell, — ma nem lesz reá szükség. A fénylő sugarak szobámba is behatottak, emlékeztetvén hogy „Surge! misera plebs contribuens, dolgozzál, mig üdőd van.“ Kedves patronusom nekem a nap, mióta a holdvilágprote- gálta kalandokból kifogytam. De kire is süthetne jobb kedvvel Egerben, midőn ő tudja azt, hogy éltemben mindig őt tartottam az emberiség legnagyobb jótevőjének. Hogy is ne. hiszen sugarai bűuös- és igazra, — jobb és balpártra egyforma kegygyei ragyognak. Aztán tudja ám ő azt is, hogy én a nőknek kor, rend és rangbani válogatás nélkül egyszerint, napjainkban, úgy tánczoltak hajdan Dávid király a frigyszekrény körül,'a persa király a Mithras-ünnepen, a fratres ar- vales (papok) a vetések tenyészetéért Romában tartani szokott, áldozatokkal egybekölött körmeneteken és a salii Marsnak, mint a tavaszhó istenének ünnepén. — Megemlítendő, hogy a görög és római istenségek ünnepein lejtett táncz, az ünnepelt istenségekre vonatkozó mythusok pantomimikus előadása által, nagyon megközelítette a mai ballettelőadásokat. — IX. Károly franczia király udvaránál énekelt zsoltárok dallamaira járták a tánczot és hogy Dél-Európa némely helyén manap is fentartotta magát a vallásos táncz, ennek bizonysága, hogy néhány év előtt Spanyolországban a porosz trónörökös tiszteletére a sevillai székesegyházban ilyen vallásos tánczot rendeztek. Az amphitheatrumok viadori játékainál használt védő á;ar- czokat utánozták a közép-korban a lovagjátékok befejezéséül rendezni szokott álarczos mulatságoknál. Szerettek jelmezben és ál- arczosan tánczolni, mert igy annál fesztelenebből űzhették az ily vigalmaknál szokásos pajzánságokat. Hires álarczos táncz volt a franczia udvarnál az u. n. ördög-négyes, mely egyizben nagyon szomorúan végződék, mert a bozontos csepübe burkolt tánczosok, mindannyi udvaroncz, tüzet fogtak és megégtek; maga a király is, VI. Károly, csak nehezen menekedhetett meg a hasonló sorstól. — A későbbi időkben a vallási eredetű álorczásság mindinkább a társas mulatságok eszközévé vált, mely ingerét azon szabadalmakban bírja, melyek az álarcz-viseléssel manap is egybekötve vannak. — Nevezetes, hogy az álarczos mulatságok ma a aránt tisztelője vagyok, oly udvariatlan sem vagyok, bogy sok billió éveit szemére hányjam — oh nem, nekem ő is — a többi nő is mindig 17 éves. Azért szeretnek engem az utczabeli nők is, mert nemcsak hogy Josuékalendárium szerint számitok, de ellopok szivükkel együtt korukból is mindig pár évet, s ez sokaknak szörnyen jól esik. Elég az, hogy a 7-ik február mosolygó derült arczczal köszönt be, s a nap kaczagja ma is, az egész napot. Közigazgatási bizottsági ülés napja volt, de a ki a Korona vendéglő előtti embercsoportokat látta, azt hitte volna, hogy rendes bizottsági ülés lesz, s legalább is alispánválasztás, annyi idegen ember gyűlt össze e napon. Roppant érdekes lehet a közig, bizottság mai ülése — gondolám magamban, haladva le a fürdő felé, midőn egy penészes kinézésű alakot pillantok meg szemközt jőve. „Mit csinálsz te itt — pörge kalapban ? “ — „Barátom, tudod, hogy az N. lap (pesti nagy napilap) reportőrje vagyok, ma délután lesz itt a kormány- párti összejövetel, s ma még egy hosszú sürgönyt küldök a holnapi számba. Épen hozzád szándékoztam, fürdőből jövök. De hát nem szoktál te kis kalapban járni ?!! Incognito akarok maradni, tudod, hogy itt provincián, mindjárt megintervievolják az ilyen embert, s ezt akarom kikerülni. De hát ki az Isten csodája faggatna téged? — ha csak a nyomdász-fiúk, vagy valamely kocza-zsurnalista nem. Az én pesti barátom kissé aprehensivus hangon más tárgyra vitte át a beszédet, később elváltunk, hogy estvefelé ismét összejöjjünk. A közigazgatási bizottságnak e nap is volt pár érdekes mozzanata. Szerelem Alfréd az erdőtelki-átányi, utat forcirozta, de a főmérnök azon hatalmas érvének, hogy Átánynak összekötése a vasúttal első, — engedett, azonban azt követelte, hogy a kápolnai dohánybeváltási hely köttessék össze az országuttal, mert botrányos dolog (ebben mások is igazat adtak neki,) hogy azon 2.300 öl út egy civilisált országhoz nem illő állapotban hagyatik. Elrendeltetett. Szóba jött aztán a gyöngyösi nagy gymnasium ügye is. A gyöngyösi polgármester azt kérelmezte, hogy az egészségtelen (értsd: szú-ette) padok kijavítása akkorra halasztassék, midőn az uj 8 osztályú gymnasium új helyisége berendeztetik. Tudjuk azt. hogy dr. Danilovicsot nem hiába választotta meg a megye főorvosnak. Jelentéseiben a cosmopolita hölgyek egészségi állapotáról mindig kenetteljesen emlékezik meg, aztán átvizsgál szorgosan minden nyilvános intézetet, s midőn a gyöngyösi gymnasium helyiségét vizitálta, inflcialva találta a padokat, melyek a bacillus scolasticus punktumoktól egészen el voltak lepve. A profanus ember csak szúnak nevezi ezen szeszélyes kis állatkákat, melyek leginkább ócska mobiliák jókarban léte ellen törnek, de ha ezen punctum bacillusok, valamely metamorfosis által keresztény naptár bizonyos időszakára vannak szorítva, mely körülményben vallási eredetüknek ismertető jelét látjuk. Dr. F. Utam Ausztráliába. Reichel Imrétől. III. A hőség végre kissé alább hagyott, s azontúl kellemes időnk volt. A hosszú napok unalmait különféle játékokkal s sportgyakorlatokkal űztük el. Birkózásokat, zsákversenyfutásokat rendeztünk ; néhány műkedvelő hangversenyt rögtönzött; esténkint pedig táczvigalmakat tartottunk, melyeket gyakran a reggeli 2—3 óra szakasztott félbe. így töltök az időt kellemes szórakozások közt decz. 21-ike alkonyataig, midőn nagy örömünkre Délafrika partjait megpillantottuk. Reggel felé az Oroszlánhegység mellett haladtunk el, s nemsokára elértük az úgynevezett „F e n s i k-ö b- löt,“ Capváros kikötőjét. Gőzösünk egész a partig behatolt, s midőn kijelentetett, hogy itt 2% napi állomás lesz, mindnyájan diadalsugárzó arczczal távoztunk hajónkról. Capvárosuak mintegy 30,000 lakosa van; ezek közt 10,000 angol, amerikai és hollandi ; a többi zulukaffer, besütő, és hottentota. Az utczák tiszták, s nagyrészük lóvasut által van szelve. Azonkívül nagy számú kezdetleges bérkocsi s talyigaféle közvetíti a közlekedést. *
