Eger - hetilap, 1887
1887-12-20 / 51. szám
kcA 51-ik szám. 26-ik év-folyam. ______________1887. Deczember 20. Előfiz etési díj: Egész évre . 5 frt _— ki Félévre . . 2 „ 50 ,. Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Hirdetésekért minden 3 liasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelvért 15 kr. fizetendő. Felhívás előfizetésre. Tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek előfizetésük a f. decz. hó végével lejár, megrendeléseik idejekorán való megnyitására, nehogy a lap elküldése akadályozva legyen. Előfizetési dij: Egész évre 5 frt. Félévre 2 „ 50 kr Évnegyedre 1 „ 30 „ Egy hóra „ 45 „ mr* Közs. jegyzők és néptanítók lapunkra f é 1-á r o n fizethetnek elő. ^V’üíó'inknek minden öt előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. _ Az „Eger“ kiadóhivatala. Ismét a phylloxera! (Végei) Tehát oly biztos szer, mely a. phylloxerát. elpusztítaná, ngy, hogy a szőlőnek ne ártson, eddigelé nincs; de azért mégis van egy szer, melyet Francziaországban több mint 100000 holdon már alkalmaznak, s melylyel Olaszországban — kizárólag védekeznek. -- Ezen szer, melyet az előadó kis üvegcsében a közönségnek be is mutat, öli ugyan a szőlőtetnt , de a szőlőre nézve is veszedelmessé válhatik, ha ügyetlenül bánunk vele. Ezen olajszinii sűrű, nehéz, gyönyörűen ragyogó folyadék — egy kis csodaszer; nem csoda, ha oly szépen ragyog — hiszen a gyémánt, egyik alkatrésze. Ezen szer, mely könnyen illő folyadék, két szilárd testnek vegyülete: a szénnek és kénnek, és épen azon tulajdonságánál fogva, hogy igen illékony, azaz hogy gyorsan légnemfivé lesz — tehát mint levegő mindenhova a legkisebb pórusokba is behatolhat, s igy a föld alatt, mérges hatásával a phylloxerát minden rejtek ében is felkeresheti, — mint irtószer igen alkalmazható. — De a phylloxerát kiirtani még sem vagyunk képesek vele; mert oly nagy mennyiségben és oly gyakran alkalmazva, hogy az utolsó phylloxerára is halált hozzon — halált hozna a szőlőtőkére is. Azért hát ngy tegyünk vele, mint más ellenségeinkkel, például a legyekkel. íia nem vagyunk képesek mind kiirtani és számuk mindig újra meg újra szaporodik, mégis nem restelünk annyit kipusztitani, a mennyit csak bírunk, hogy valamennyire nyugodtan alhassunk tőlük. Tehát ha igy cselekszünk a phylloxerával is, elérhetjük, hogy a phylloxera gyéritett számban ugyan találkozik szőlőinkben, de a szőlők mindamellett vigan tenyésznek és bőven teremnek. A szén- kéneg csakis oly időben alkalmazható, mikor a szőlőnövény te- nyészélete szünetel: őszszel, vagy kora tavaszszal. A siker feltétele, hogy a talaj száraz, vagy legalább oly, kissé nyirkos laza állapotban legyen, mikor legjobban esik annak művelése. Vizes, tapadó földben az eredmény semmi; mert a kötött talajban a méreg nem párolog el és nem terjeszkedik a föld alatt, A szénké- negezés költségei bizony nagyok, mert sajnos a szénkéneg drága, mert azt mindeddig külföldről kell hozalni, — miután hazánkban jó minőségben nem gyárthatják. Egy magyar holdra kell másfél métermázsa, — kerek számban harmincz forintjával — holdanként tehát 45 frt; a fecskendő vagy adagoló eszköznek az ára 15 frt. Tíz évi tartamra számítva évi esetleges javítási költséggel együtt 2 frt. évenkint; 20 napszámos, kik a munkát végzik, 10 frt. a szénkéneg kivitele a szőlőbe és egyéb kisebb kiadás 2 frt. — egy magyar holdra tehát 59 frt. — vagy átlag 60 frí. költség esik. Amely szőlőnek jövedelme ezen költséget elbírja, ott indokolt és tanácsos a szénkénegezéshez folyamodni, mert ez azonnal hat — és a szőlőbirtokosnak szőlejébe fektetett tőkéjét jelenlegi állapotában megtarthatja, habár a kamatja némileg csökken ; — de ahol a szőlő nem terem első rendű drága bort, vagy ahol annak termékenysége e költséget nem fedezi, ott az okvetlenül mellőzendő, mert ingyen nem dolgozik senki. Különben akinek szőlőjéhez egyelőre még gyanú sem fér, hogy a phylloxera benne fészket vert volna, — még annak is el kell arra készülve lennie, hogy szőlőjének napjai meg vannak számítva és nem sokára az is elpusztul. Elpusztítja azt is okvetlenül a phylloxera. Azért igyekezzék az olyatL gazda is. szőlőjét, minél jobb karban tartani; szokjék már egyszer el attól, hogy mindig és mindent csak ki- visznek a szőlőből, vissza be pedig soha sem hoznak semmit, — Amit csak találnak otthon: apróléktrágyát, sepredéket, kilugzott és nem kilugzott hamut, vigyék ki minden alkalommá] a szőlőbe, — s aztán, ha lehet, a törkölyt és a venyigét, vagy legalább annak hamuját hagyják benn a szőlőben. — Tanácsos táválibá a sorküzü- zöket vagy’bak hátakat nem a hegy lejtőjének mentében, hanem inkább a lejtőn keresztben vezetni, hogy az eső és hóié rajta megállapodjék, és a föld mélyébe szivárogjon. A többi védekezési módok közöl említendő az ellentálló amerikai vagy direkt temelő vagy beojtandó fajok ültetése. — Biztosan mint ellentálló csak a Riparia sauvage és mi nálunk a Vitis solonis mint vad és beojtandó, és a Jaquet, Herbemont és a York maderia, mint direkttermelők. Jaquet reudkivül bőtermő, és hatalmas fekete bort ád, de az ize kissé kellemetlen, de ami fő : bora azért jól eladható. A Herbemont csaknem a kadarkával egyenlő bort ad. A York Madeira a legsoványabb talajban is megél, de bizony sem nem bőtermő, sem igen jó bort nem ád, — de minden körülmények között biztosan ellentálló. A Riparia sauvage-ba való ojtás mindenkinek ajánlható, ki továbbá is akar egri bort eredeti minőségben termeszteni. Van téli, kézből való, — tavaszi, a helyben való ojtás, fás venyigékbe, és van a különösen ajánlható magyar eredetű zöld-ojtás és szemzés nyári hónapokban a zöld hajtásokba. Ez utóbbiból az előadó két nagyon buján hajtott, benemesitett venyigét be is mutatott, hol az egyiken 3 ojtás is meg volt eredve, és szépen megérett rajta a hajtás. Kelemen Antal közbeszólására az előadó fölvilágositást adván, Horánszky N. is tett, egy indítványt, miszerint ezen veszedelem elhárítására iktattassék törvénybe, hogy az szigorúan bün- tettessék, ki borozás közben káromkodik. Ezek után a polgármester még egyszer összefoglalva az értekezlet, eredményét, határozatilag kimondta, hogy miután jelenleg az egri szőlőkben a szénkénegezés az anyag drágasága miatt nem vihető keresztül, de annak alkalmazása szőlőink fen tartása érdekében a városra nézve szintén életkérdés : tegyen a tanács lépésekét a kormánynál, hogy a szénkéneget a város lakossága legalább bizonyos ideig oly áron kaphassa, mely mellett az anyagi eredménynyel alkalmazható. Úgyszintén kéressék fel a nm. földm.
