Eger - hetilap, 1887
1887-11-22 / 47. szám
47-ik szám. 26 -ik év-folyam 1887. November 22. Előfizetési dij: Egész évre . Félévre . . Negyed évre. Egy hónapra Egyes szám 5 írt — kr. 2 „ ŐO , 1 „ 30 „ _45 n »- 12 , Hirdetésekért minden 3 hasábozoit petit sorheiy után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Észrevételek az uj dohányjövedéki törvényjavaslatra. A f. é. okt. hó 2, 4, és 5-ik napjain, a „Függetlenség“ ez. lapban megjelent közleményemben azt iram, hogy kérdéses czikk- sorozatomban alkalmasint „hattyú-dalomat“ énekeltem el. Minthogy azonban ugyanazon lap 290 számában ezen czim alatt: „dohány-jövedéki javaslat,“ Tisza Kálmán miniszterelnök, egyszersmind pedig pénzügyminiszter úr által is a képviselőháznak headott törvényjavaslat megolvasása, és az ezt követő napon a pénzügyi bizottság által ennek sebbel-lobbal történt elfogadása, úgy a képviselőháznak elfogadásra ajánlása, egész idegrendszeremet felháborította, lehetetlenné vált erre nézve hallgatásomnak folytatása, azért: Mert én ezen tjavaslatba mindent befoglalva találok, amit egy kardja élével hóditó zsarnok, a hatalom gőzétől elszédülve, az általa meghódított nemzet szútyongatására, szeszélye szerint, lekötelezett gárdájának támogatásában elbizakodva, végbevihet; de hogy egy miniszter, aki alkotmány szerint a nemzetnek felelős, ilyen tjavaslatot merészeljen elfogadás végett annak képvise- löháza elébe terjeszteni, ennek a valódi alkotmányos élet történetében széles e világon példájára nem akadunk. Mert ugyanis, ezen törvényjavaslatban lábbal van tiporva: a) tulajdon szentsége ; b) életbe lesz léptetve a kémrendszer; c) a kegyliajhászat rendszeresitése által el lesz nyomva az elődöket dicsőítő daliás magyar erény, és helyére a csúszás, mászás, képmutatás aljassága fog pláutáltatni; d) a törvénynek visszaható erő tulaj- donittatik. És mind ezen vérlázitó intézkedések miért történnek? Azért: 1) hogy általa a miniszteri mindenhatóság létre hozathassák, és megszilárdittathassék; 2) hogy az állami jövedelmek sza- porittathassanak. Már ami a tulajdon szentségének lábbal gázolását illeti, erre nézve utalok a tjavaslatnak 2, 3, 4-ik stb., ezekkel rokon tartalmú §-aira, a melyek szerint, a tulajdonosnak saját birtokán nem szabad más földbe dohányt ültetni, nem szabad másféle palántát használni; — ezenfelül minők legyenek a száritó, és simitó házak, stb. mindezeket a miniszter határozza meg; és ha a tulajdonos, a miniszteri rendelet ellenére akarja földjét használni, súlyos büntetés méretik reá, és ha száz esztendeig élne is, saját földjében mig se termelhetne többé dohányt. No már ezek igy állván, nem tette-e tönkre a miniszter tjavaslatával a tulajdon szentségét, egyszersmind pedig saját földbirtokának szabad használati jogát is ? és ha igen, nem ugyan- egy elvű tagja-e ő a párisi komunárdoknak, és nem csapott-é fel anarchistának ? Ezt bírálta volna meg a szakmánybán dolgozó pénzügyi bizottság, és eltez alkalmazta volna elfogadásra ajánló javaslattételét is. De tovább menet: Hol látott alkotmányos életet a miniszter ott, a hol az ő tjavaslatának 22, 23, és 24-ik pontjai szerint a kémrendszer tör- vényesittetik ? Hiszen ha a választó közönségnek megválasztott tisztviselői, úgymint a főszolgabirák, polgármesterek, községek bírái s mindezek tiszti személyzete, az ő hivatásukhoz tartozó közigazgatásnak lelkiismeretes és pontos vezetése elhanyagolásával, a kémkedésnek alávaló mesterségét leendenek gyakorolni kénytelenek, nehogy ennek elmulasztása miatt az 1886. é. 22. és 23-ik törvényezikkeknek értelmében — mely t. czikkek egyébiránt nem is a büntetésekről rendelkeznek, — fegyelmi utón megbüntettessenek: ez esetben az illető választók bizalmával megválasztott tisztviselőkben, nem az ő ügyeiknek jog, és igazság szerinti elintézőit, hanem az ő házi, és családi nyugalmuknak kémkedésük általi felháborítóit leendenek kényszerülve látni! — De a miniszteri tjavaslat még a nevezett tisztviselők kémkedésével sem éri be, hanem kiterjeszti ezen gyűlöletes mesterségnek folytatási kötelességét a csendőrség, rendőrség, posta, gőzhajó, vasút, tisztviselők, vendéglősök, korcsmárosok, és kávéháztulajdonosokra is; mindezekre kémkedési kötelességük mulasztása esetén busás bírságokat, sőt fogsági büntetéseket is szabván ki; — szóval erőszakosan törekszik a polgári belbékét, és nyugalmat, a zsidók, és osztrákok érdekében saját hazájában feldúlni, s ez által méltán kiérdemlette a rendzavaró, és felháborító czimét, és az ezzel járó büntetéseket is. De továbbá Megmételyezni buzgólkodik ezen tjavaslat a magyar népnek eddig ismeretes becsületességü jellemét is, és helyébe a naplopók- nak, és mások zsírján hízóknak, csúszás, mászás, és kegyhajhá- szás útján kenyér-kereseti módot nyújt a 11, 12, stb. §-nak rendelkezése, amennyiben a zsinórok, pálezák felolvasása a pénzügyi közegek által, busás jutalmazás nélkül, hibásaknak találása napirenden lesz, mig ellenben az őket jól megfizetőknek zsinórjai, pálezái miud rendben fognak találtatni. És ismét Minden törvényalkotási renddel homlokegyenest ellenkezőleg visszaható erőt is tulajdonit a miniszter ujdon-sült tjavaslatának, amennyiben 50 írttól 1000 írtig terjedhető büntetést szab mindazokra, akiknek talán az apjáról örökségbe jutott, vagy önmagok által valaha szerzett, dohány vágásra használható eszközök birtokában találtatnak. Ilyen módon megbírságolhatja még az asztali késeket, és bicskákat is, mert hiszen dohányvágásra ezek is használható eszközök, és igy a birságoltatást elkezdheti leg- közelébb önmagán; és el is koboztathatja önuönmagától kárpótlás nélkül mindezeket, mert hiszen ezekről gondoskodni el is felejtkezett; ha csak a tárgyalás alkalmával még önmaga és kegyeltjei részére, ezek tarthatása iránt engedélyt nem ad. Es mind ezen önzetlen, bölcs intézkedések ugyan miért történnek ? Felelet: kizárólag a miniszteri mindenhatóság megszilárdítása czéljából. Mert hiszen azt mondja a 26. §., hogy a dohánynak élvezetre bocsájtása kizárólag az állam gyárainak van feltartva, amennyiben a jelen törvény, — és ki tudná miféle szabályok általa természetesen az ő kegyeltjeinek — adandó engedély utján kivételt nem szenvednek. Tehát ezen, a magyar embernek életszükségévé vált czikknek élvezete, csak azok részére lesz engedélyezhető, kik a mindenható miniszternek kegyeibe jutni szerencsések; másoknak azonban kemény büntetés terhe alatt tilos. — No tehát nem világos-e ezen adatból az, hogy e tjavaslat által az állam jövedelmeinek szaporítása csak másodrendű dolognak vétetik, s a miniszteri mindenhatóság megszilárdításának, az állam jövedelmeinek szaporítása, csak épen takarójául használ- tatik fel? Mert Hiszen hogy ezen tjavaslatnak életbe léptetése esetén, az állam jövedelmeinek szaporítását józan számítás szerint remélem nem lehet, tekintethe véve a pénzügyőrök, csend-, és rendőrök számának, és fizetésének szaporítási költségét, a fószolgabirák- nak, polgármestereknek, községi bíráknak, vasúti, gőzhajózási tisztviselőknek stb. a közigazgatási ügyek, illetve hivatalos kötelességeik elhanyagolásával kémkedésre forditaui kellő gyűlöletes teendőiket, nem is említve a szentély-, s vagyonbiztosság eltemetésével kapcsolatos, a termelőknek, és a dohányt élvező hon-
