Eger - hetilap, 1887
1887-10-11 / 41. szám
324 Az igaz, — sokan a here korlátozása ellen vannak, okul adva, hogy az anya kevés here léte miatt terméketlen marad. Ezen elvet nem osztom, sőt ellenkezőjét tapasztaltam; ugyanis a szerfölötti sok herével bíró család anyja jobban ki van téve a megsemmisülésnek, — mint a nászutoni külekedésből következettek. Mig a kevés herével biró család anyja a kiszemelt jegyessel — az egyetlen egygyel biztosabban teszi meg nászútját. Erre igen sok példát hozhatnék fel: 1880-dik évben — nem törődve azzal, van-e here, készitém műrajomat. Az anyásodás megtörtént. A nászúira kirepült anya — egyik kaptár röplyu- kától a másikhoz repült, vigau dúdolva csalogatá párját, 3 nap hasztalan — mig 4-ed nap délután l—4 óra között, mivel a nászút rendesen ekkor szokott történni — egyik kaptáromból kirepült egy úrfi — mire az anya haza tért, utána a here is bement. Alig múlt el 10 perez, az anya ismét kirepült, s utána a here is. 10 — 15 perez múltával látám az anyát haza repülni, — magával hozván a megtermékenyülés jelét, a hátra maradt fehér szalagot. Hát a here hová lett ? A termékenyülés pillanatában megszűnt élni. II. A méhcsalád (állam) fönállásában és további gyarapodásában az egyetlen egy „anyának“ jutott a főszerep, ő a feje az egész köztársaságnak. Nála nélkül fölbomlik a méh-család, — s vég- pusztulásnak indul; ha csak az éber figyelemmel kisérő méhész nem segít rajtok. Főgondunk legyen — különösen — arra, hogy a fiatal anyával biró családaink anyjai megtermékenyüljenek, azaz a családok meganyásodjanak. Az I. pontban elősoroltak alapján fiatal anyákra igen köny- nyen tehetünk szert; azért ha öreg anyával biró családaink vannak, azokat fiatal anyával iparkodjunk fölcserélni. Erre nézve a müraj készítés-módjának második műtété legalkalmatosabb, s mi több: rajt is kaphatunk, — de mint emlitém, meg is korlátozhatjuk az anyabölcsök leszedése által, — a legszebbek kivételével. Az anyátlanná lett család mind addig meganyásodhatik, mig a családnak van 1—2—3—4—5 — 6 napos munkás, befedetlen fiasitása (és heréje), melyből ők anyát nevelhetnek. Legerőteljesebb anyák az 1—2 - 3 napos petékből képződnek. Mi oka annak, hogy az egy napon kezdett, — s anyákká kinevelt petékből az egyik anya 1—2 — 3 stb. nappal is korábban fejlődik ki ? A pete, melyből az készült. Ebből következtethető, hogy a 4—5—6 napos petékből silányabb anya képződik, mivel közelebb áll munkás méhhé kifejlődéséhez, s noha jobban ápoltatván anyákká lettek. Miből még az a tanulság is levonható, hogy minden munkás méh, ki nem fejlett, terméketlen anya azaz : hajadon. (Csak here-pete lerakására nem képes.) A meganyásodásra tehát különös gondunk legyen: a) A természetes rajnál a rajzás napjától számítva 15 nap alatt az anyának meg kell termékenyülnie; mi rendszerint, ha kedvező det a munka folytathatása végett. A lőpormalmok már egy hónap alatt megkezdték müködésöket. Rapaics ugyancsak a tél közepén, Kabolapolyánán fegyvergyárat, ágyú- és golyó öntödét. Szigeten az ágyuk felszerelésére tüzérműhelyt, tölténygyárat állít, az ungvá rifegyvárat is Kabola- polyánára teszi át, szóval néhány heti idő alatt egész arsenállá alakítja át a vármegyét. De egyszersmind meg is védi azt. Az ország éjszaki végpontjától a Tisza mentében egész Lonkáig, 8 mértföldnyi hoszu vonalon mindenütt kő- és fa-torlaszok,* — a meredek hegyek oldalain fölhalmozott s minden pillanatban alá- zudítható óriási nagy kő- és farakások alkalmazása, számos vádpont megerősítése által oly védelmi állapotba helyezte a Galiczi- ából vezető practicabilis s ezért az egész Tiszavölgyet és igy a szigetet is domináló országutat, hogy azon a betörést az ellenség még csak megkísérlem sem merészelte. Midőn Klapka ezredesnek, a tokaji ütközetről január 25-én kelt jelentése következtében, a táborkari osztályból kiment Rapa- icshoz a parancs a liegyszorosok teljes erőből megvédésére, Rapaics akkor a megerősítési munkálatokat már be is fejezte volt. Bem azt mondta volt br. Kemény Farkas ezredesnek, midőn ezt a piskii hid védelmére kirendelte. „Ha a piski hid elveszett, Erdély veszett el.“ Mi is azt mondhattuk, miszerint, ha az említett vonal elveszett, úgy általa nemcsak Máramaros, hanem Erdélynek és az északkeleti kárpátvonalnak egész vidéke veszett el, és akkor a kormánynak s a parlamentnek Debreczenben ma- radhatása egy napig sem lehetett volna biztos. idő és here van, harmad nap szokott megtörténni. (A nászút.) 48 óra eltelte után hozzá fog a pete lerakásához. Azért a rajzás napjától számítva 7—8-ad nap a család fólvizsgálandó, és meg kell győződnünk az anya vagy pete létéről. Miről ismerhető föl a megtermékenyült anya? A megtermékenyült anya potroha vaskos, — lassú mozgása van, és a keret közepén méltóságteljesen szokott járkálni. — Mig ellenben a terméketlen anya karcsú, fürge, félénk; — vizsgálatnál idestova sebesen fut. Ha a vizsgálat alkalmával sem anyát, sem petét nem találtunk, tanácsos, sőt mulhatlan szükséges befedetlen, gyenge, 1—2 3 —4 napos fiasitást betenni a gyanús családnak ; ha anya nincs, hozzá fognak uj anya neveléshez; ha pedig van, munkás méhhé ápolják ki a beadott fiasitást, mi által a nép szaporodik. A gyanús családokat többször fölvizsgálva, 15 napon belül rajtok segítenünk kell, mert különben álanyaság keletkezik. Ha netalán terméketlen anyásodást tapasztalnánk, azt öljük meg, és uj anyagot adjunk az anya újból kinevelésére, b) A gyönge petével készített műrajoknál pedig a műtét napjától 16 —17-ed napra már kikelt fiatal anyát találunk; — a megtermékenyüles szintén a fentebbi körülmények között megy végbe; és ha netalán baj támadna, — szintén a fentebb előadott módon segíthetünk rajta. (Folyt, köv.) Különfélék. — Dr. Samassa József egri érsek ő exja, az általa Miskol- ezon épített, és az irgalmas nővérek által igazgatott leánynövelő intézetet százezer forintnyi költséggel kiépíttette. Az intézet most felsőbb leányiskolává bővíttetett, s a jövő hónapban nyitják meg a nőnevelés terén nagy érdemeket szerzett Lang Jusztina irgalmas néne vezetése mellett. — Sz. Ferencz napját, királyunk ő felsége névünnepét, f. hó 4-én, szokott kegyelettel üllötte meg városunk kath. közönsége. A székesfőegyházban regg. 9 órakor tartott istentiszteleten, melyen Lengyel Miklós püspök, nagyprépost ő mlga fényes papi segédlettel pontifikált, — a közös hadseregbeli sorkatonaság, a magy. kir. honvédség, a megyei, városi, kir. törvényszéki s egyéb állami és magánhivatalok tisztviselőinek, valamint a különféle egyletek, és tanintézetek testületéin kívül a polgárság köréből is számos ajtatoskodók vettek részt, hogy buzgó imát bocsássanak az egek Urához dicsőén uralkodó, szeretett királyunk, I. Ferencz József ö felsége, „a legelső magyar ember,“ hosszú, boldog uralkodása, s életéért. Istentisztelet alatt a helybeli katonai zenekar tagjai s műkedvelők közreműködése által is erősbiilt főszékesegyházi zene- és énekkar, néh. Zsasskovszky Endre, bold. eml. egri főegyházi másodkarnagy, kiváló egyházi zeneszerző hazánkfia hátrahagyott müveiből, egy eddig még kiadatlan ünnepi misét adott elő, mely a derék zeneszerzőnek egyik Kemény Farkas, a piski hid hősies megvédésével megmentette Erdélyt; Rapaics, Máramaros fölszerelésével, megerősítésével, megvédte fél Magyarországot. Nem rajtuk mnlt, hogy hazánk elvégre mégis leigáztatott. Trafalgárnál, Nelson parancsára minden angol megtette kötelességét; de Magyarországon 1848/49-ben nem minden honpolgár teljesítette híven az ő kötelességét; mert ha azt mindenki úgy teljesiti vala, a mint teljesítették ezt, a Kemények, a Rapai- csok és velők együtt az a számtalan hírneves és az a sok ezer névtelen hős, — meg az az igen sok ezer nem honvéd, nem katona; ha senki sem húzódik el a küzdtérről, ha senki sem vonul valamely biztos helyre vissza, ha senki sem ragad fegyvert hazája ellen, ha egyetlen magyar sem segíti, nem vezeti az ellenséget, de sőt mindenki igyekszik a küzdők első soraiban első lenni, akkor az északi óriás bármennyiszer megsokszorozott kétszáz ezer főnyi úgynevezett „halhatatlan hadserege“ soha sem látta volna többé hazáját. Az elfogulatlan, az igazságos történetiró, meg fogja adni s részben már is megadta az elégtételt a nemzet harczi vitézségének, szabadságszeretetének, kimondva, hogy abban a titáui harcz- ban szerzett fényes diadalokat, a nemzetnek egy nagy része bár, de nem annak összesége vívta ki. Ezen rövid kitérés után visszajövök tárgyamhoz. Rapaics, aki 1849-dik évi Február 1-én már alezredessé neveztetett ki, tavasz kezdetén a legnagyobb tevékenysége közepett rendeltetett Kossuth által Debreczenbe, a salétromot tartalmazó
