Eger - hetilap, 1887

1887-09-20 / 38. szám

299

így érkezett a nagyszerű gyászmenet az egri főszékes egyház sírboltja elé, hol az üdvözölt hamvai újra heszenteltetvén, az örök nyugalomnak adattak által.

Néh. boldog emlékezetű id. Samassa János rovataiéra koszorúkat helyeztek: „Kegyeletes hálából, az egri angol- kisaszonyok intézete.“ — „Tisztelete jeléül, az egervidéki nőegylet.“ — „Das officiers korps des Infanterie Regiments nr. 60.“ — „Tisztelete jeléül a m. kir. hevesi 11. honvédzászlóalj tisztikara.“ — „Hálája jeléül, az egri érseki papnevelő intézet.“ — „Mély tisztelete, jeléül, a jogtanári kar.“ — „Az egri jogakadémia polgársága, tisztelete jeléül.“ — „Tisztelete jeléül, az egri romk. iskolaszék.“ — „Hálából és szeretetből az udvari papok.“ — „Hála és tisztelete jeléül, az egri papnövelde tisztikara.“ — „Tisztelete jeléül az alapítványi hivatal. — „Hálája és tisztelete jeléül, az egri érsekuradalmi tisztikar.“ — „Mély tisztelete jeléül az Egri Dalkör.“ — „Samassa Jánosnak Kaszap Bertalan.“ — „Id. Samassa Jánosnak, Zalár József.“ — „Szederkényi Nándor és családja.“ — Id. Samassa Jánosnak, Szerelem Alfréd.“ — „Imre Miklós és családja hálás kegyelete jeléül.“ — „Mély tisztelet- s igaz szeretettel, Kapácsy Dezső.“ — Samassa János és családja. A legjobb Atyának.“ — „Nediczky Ödön és családja, a feledhetlen nagy- és dédapának.“ — „Felejthetetlen szeretett drága jó atyjoknak, Samassa Adolf és családja.“ — „Forrón szeretett nagyatyjoknak hálás unokái.“ —

Bold. end. id. Samassa János lelki üdvéért a gyászistentisztelet az egri székesfőegyházban, tegnap, f. hó 19-én regg. 10 órakor tartatott meg, számos ájtatos hívek jelenlétében. Az egyházi szertartás alatt az egri koszorús dalkör ritka szabatossággal egy megható gyászmisét adott elő.

Néh. boldog emlékű id. Samassa János elhunytéról a „Pesti Napló“ következő kegyeletes sorokban emlékezik meg: „Az egri érseket súlyos csapás érte. Édes atyját, idősb Samassa Jánost, tegnap délután 4 órakor elragadta a könyörületlen halál. A ki ismerte ama viszonynak gyöngédségét, mely az egri érsek és édes atyja közt, soha meg nem zavart összhangban fennállott, csak az értheti át a veszteség nagyságát, mely az egri érsek szivét e csapás által megrendítette. De nemcsak a szerető fiút érte itt a csapás, a ki édes atyját vesztette el. hanem az érseket is, kinek az elhunyt teljhatalmú jószágigazgatója volt. Magas kora daczára példátlan erélylyel és odaadással kezelte az elhunyt az egri érsekség és az egri szeminárium gazdasági ügyeit és csakis az ő fáradhatlan erélyének és szorgalmának lehet tulajdonítani, hogy az egri érsekség uradalmaiban példányszerű gazdálkodás folyt s hogy az érsek a lefolyt tizennégy év alatt oly nagymérvű egyházi és kulturális alapítványokat tehetett, mint a minőket országos czélokra, de különösen érseki megyéjében tett.

Mezei rendőri ügy.

Lapunk egyik legutóbbi számában közöltük, hogy városunk képviselőgyülése elhatározta, miként uj mezei rendőri szabályrendeletet alkot. Az indítvány, melyet dr. Alföldi Dávid, városi képviselő terjesztett elő, igy hangzik:

Tekintve, hogy városunkban mai napig is, az 1863. évben keletkezett s a föispáni helytartó által jóváhagyott mezei rendőri szabályok, nemkülönben egy, ezen szabályokat módosító, 1874. évi, törvényhatóságilag jóváhagyott szabályrendelet alkalmazíatik, illetve alkalmaztatnak, mezei rendőrkapitányunk, helyesebben városi tanácsosunk által;

tekintve, hogy ezen szabályok alapján a 8564/1885. 135/1886. 142,145/1886. stb. számú iratok tanúságaként, nemcsak kárkövetelések Ítéltetnek meg, hanem kihágások is bűntetteinek;

tekintve, hogy az 1877. XXII. t. ez. 11. §-a s az 1881: LIX. t. ez. 13. §-a értelmében a mezei rendőri követelések bírói útra tartoznak, s igy a 20 írtig terjedő kárkövetelések is csak akkor Ítéltethetnének meg városi tanácsosunk által az 1877. XXII. t. ez. 14. §-a 2. bekezdése alapján, ha e t. ez. 5. §-a a) pontja értelmében a képviselőgyűlés őt erre feljogosítaná;

Tavasztól kezdve késő őszig az „öreg ur“ (mert mindenki úgy nevezte, nemcsak az érseki palotában, hanem egész Hevesvármegyében) már hajnali 3 órakor útban volt s személyesen járta be az összes gazdaságot, mindent ellenőrizve s minden utasítást meg- dava. E fáradhatatlan erélyét, kifogyhatatlan humorával és jókedvével párosítva, élte utolsó évéig megtartotta. S innen van, hogy habár kora a nyolezvan évet meghaladta, mégis mindenki, a ki ismerte és közel állt hozzá, azt érzi, hogy halála k o r án következett be. Szívóssága s életereje, még egy év előtt is oly ifjú volt, hogy senki sem sejthette ily közeli halálát. Elméjén, kedélyén s emlékező tehetségén a legkisebb nyoma sem volt az elöregedésnek. O maga is annyira bízott életerejében, hogy egy csöppet sem volt óvatos, sem a gazdasági munkában, sem a megyei köztevékenység fáradalmaiban. Minden dolog érdekelte és mindenben szeretett részt venni. Ez szerezte meg neki azt az általános szeretetet és népszerűséget, mely őt állandóan körülvette. Ama ritka szerencsés emberek közétartozott, kik folyvást a saját munkájuk eredményei közt élhettek, és azokat egészen halálukig élvezhették. — Mint apa, nemcsak a legjobb apák közé tartozott, hanem a legboldogabbak közé is. Megérhette, hogy legidősb fia szepesi püspökké, majd nemsokára egri érsekké lett s ő több, mint tizennégy éven át lehetett saját fiának, az egri érseknek, oldala mellett, mint teljhatalmú igazgató. Ámde e ritka szerencsét senkisem érdemelte ki jobban a gondviseléstől, mint ő, a ki egész életét családja boldogitására szentelte s ezenkívül más czélja, más törekvése alig volt, kivéve erős hazufiui érzetét, melynek tevékenysége egész életén végig vonul. Bár olasz családból származott, de már ő maga is Barsmegyében születve, mint kereskedő a legelőkelőbb megyei körökben élt s a megyében úgy a társadalmi élet, mint a megyei választások terén is döntő befolyásra emelkelkedett. — Tiszta magyar volt szívben s gondolkodásban s tipuszává lett, a gyakorlati eszü, s fáradhatlan tevékenységű magyar alakoknak — Zamatos humora, leleményessége, minden körnek központjává tették, s Barsmegyében, a megyei restauráczióknál csak az a párt győzhetett melyhez idősb Samassa János tartozott. Fiát, az egri érseket is ő választatta még két Ízben egyhangúlag képviselővé Aranyos-Maróthon, hol pedig eleinte igen nagyúri befolyásokkal kellett megküzdenie. Halála tehát súlyos veszteség nemcsak családjára hanem Hevesmegye társadalmi és politikai életére is, melynek az elhunyt, másfél évtized óta mindenki által szeretett és tisztelt központja volt. — Betegsége, mely halálát okozta, csak a jelen év elején kezdődött. Gyakran szenvedett gyomorbajban, de nem vete komolyan, és semmit sem változtatott életrendjén. így fajult el annyira, hogy a nyáron, mikor az egri érsekkel együtt Tren- cs é n-T ep li c zb e ment, már igen rosszul lett, s állapota komoly aggodalmakra adott okot. Tepliczből, érezve halálát, mindenáron haza kívánkozott Egerbe, hol tegnap délután a halál megszabadította szenvedéseitől. Az érsek már elő volt készítve a katasztrófára, de a folytonos gond és virasztás apja beteg ágya mellett, őt magát is annyira kimeriték, hogy ágyban fekvő beteg lett. A haláláról szóló első hir tegnap este érkezett Budapestre, s ma Budapesten lakó fia, Adolf, és egyik unokájának férje, Nedecz- ky Ödön, kir. táblai biró, az elhunyt ravatalához Égerbe utaztak, Áldás és béke lengjen porai felett.

tekintve, hogy mezei rendőri szabályainknak büntető intézkedései is érvénytelenek; mert az 1880: XXXVII. t. ez. 15. §-ának megfelelőleg, megerősítés végett mai napig sem terjesztettek a belügyminiszterhez; mert továbbá az 1886. XXII. t. ez. 27. §-a és az 1879. XL. t. ez. 5. §-a szerint a városi szabály- rendelet érvényéhez a belügyminiszter megerősítése szükséges, a mi szabályaink pedig a belügyminiszterhez soha fel sem terjesztettek ;

tekintve, hogy a városunk által alkalmazott mezei rendőri szabályok, — az 1879. XL. t. ez. 7. §-a és az 1886. XXII. t. ez. 27. §-a ellenére — a törvénynyel is ellenkeznek, amennyiben pl. minden db. szarvasmarha, ló és kecske után, az 1840. IX. t. ez. 24. §-ában meghatározott 6 krajezár helyett, 50 krnyi, a sertés és birka után, 3 kr. illetve 1 kr. helyett, 17 krnyi hajtópénzt állapítanak meg; mert továbbá azt, aki a közgyűlés által meghatározott időnél előbb szüretel, 25 írttól 100 írtig terjedő pénzbüntetéssel büntetik, akkor, midőn az 1879. XL. t. ez. 16. §-a szerint, a pénzbüntetés nem is haladhat túl 20 frtot, ha valamely cselekmény városi szabályrendeletben nyilvánittatik kihágásnak ;