Eger - hetilap, 1887
1887-09-20 / 38. szám
300 tekintve másrészről, hogy szőlőgazdaságunk érdekében sürgősen szükséges, miként egyes mezei rendőri tilalomnak vagy rendelkezésnek megszegése kihágásnak minősíttessék; mert habár a kormány készített is mezei rendőri törvényjavaslatot, de ez esetleg csak évek múlva válik törvénynyé, s a helyi viszonyokra nem terjeszkedlietik ki: ez okokból indítványozom: határozza el a városi képviselő- gyűlés, hogy mezei rendőri szabályrendeletet alkot és bízza ennek elkészítését valamely bizottságra. Dr. Alföldi Dávid, a képviselő testület tagja. Streitmann József, {S' kötélgyártó Gyöngyösön. *) Az úttörők közül való, kik nem jutottak el az Ígéret földére. Fáradozásainak, küzdelmeinek gyümölcsét, és eredményét nem tudta megérni. A kegyetlen sors férfikorának legszebb éveiben szólította ki a küzdők sorából. De ha kihullott is a fegyver a kezéből, a harczok, melyeket a magyar ipar érdekében küzdött, nem lesznek elfeledve. És neve, nemcsak a gyakorlati iparosok, hanem a szellemi úttörők sorában is meg lesz örökítve. Született 1829. év márczius 24-én Nagy-Károlyban, fő-elemi iskolákat végzett, és már 12 éves korában atyjánál, id. Streitmann Józsefnél, a köteles mesterség tanulását megkezdette. — Az 1845-ik évben, 16 éves korában vándorbotot véve kezébe, hazánkban és a szomszéd tartományok kisebb-nagyobb városainak 42 műhelyében dolgozott. Több Ízben 50, 60 sőt 100 mérföldet is gyalogolt, különösen 1847-ben 94 napot, az évnek */* i'észét utazta át, mivel kellő és alkalmas műhelyre nem talált; — később jó műhelyekbe jutott, és 1852. év május 5-én Gyöngyösön telepedett meg, hol kölcsön vett műszerekkel kezdette meg üzletét. Öt évig mint teljesen ismeretlen munkálkodott, mig végre szorgalma s kitartó munkássága folytán ipara annyira fejlődött, hogy 1857-ben boltot nyitott, és 1858. és 1861-ben a hevesmegyei gazdasági egyesület kiállításán első rendű arany-jutalmat, 1861-ben a török-szent-miklósi kiállításon az első dijat (nagy ezüst-érem), 1871-ben a londoni kiállításon elismerő oklevelet, 1872. évben Kecskeméten ezüstérmet, 1873. évben a bécsi kiállításon ugyancsak elismerő oklevelet nyert. Sőt ugyanekkor, mint a bécsi világkiállításnak országos bizott- inányi tagja, Ő Felsége a király, az ipar terén szerzett érdemeiért, neki legmagasabb elismerését írásban nyilvánította. Az ország iparosainak bizalmát már az 1869. évben „az iparállapot és az ipartörvény“ czimű röpirata által annyira megnyerte, hogy több város iparosai s testületek pecsétjével ellátott iratban kiváló bizalmat szavaztak neki, — és Kolozsvárit, valamint több városban létező iparegyesület tiszteletbeli tagjává vá*) Gelléri Mór: „A magyar ipar úttörői. Élet- és jellemrajzok“ ez. müvéből. A/. „EGER“ tárczája. Napkeletről. — P. l.-nek I. Allah kegyelme nagy ínnak teremtett; Halomba kincsem, gyöngyöm, aranyom. Módom van benne, s a Korán se tiltja Rabszolganőt bár ezret tartanom. Óh! de mit ér hát születésem, rangom, Kincsem: a halmaz gyöngyök aranyok ? Mikor, Szulejkám, fekete szemednek Én magam is rabszolgája vagyok! II. Mikor a müezzin karcsú minaretről Imára kiált le oly siránkozón, Én is . . . én is jámbor, igazhivő moszlim Megyek a mecsetbe és imádkozom. lasztatott, a tokaj-hegyaljai iparegyesülettől pedig díszoklevelet nyert. A megtisztelő ragaszkodás, és bizalomnak oka abban rejlik, hogy Streitmann József már évek előtt aggodalommal nézte, hogy a hazai ipar és iparosaink hanyatlanak, és elhatározta egy országos értekezlet összehívását. Már 1871-ben julius 6-án tett is lépéseket ez ügyben Debreczenben; de minden siker nélkül. Tudta sízonban Streitmann, hogy egy ily országos értekezlet a fővárosban volna sikerrel megtartható, és ismételve tett lépést ez iránt, de támogatásra nem talált, mi annyira elkeserítette, hogy elhatározta, hogy egy ily országos gyűlést egy maga fog összehívni, és 100 különféle városba küldött meghívót. Ezek visszhangra találtak és a miskolczi iparosok néhai Bede Györgygyel élükön pártfogó és buzdító átiratokkal helyeselték az eszmét. Streitmann József meghívására tehát 1871. évi január 6-án a fővárosban egy kisebb országos értekezlet tartatott, mely egy központi bizottságot alkotott: ez 1872-ik febr. 25., 26-án tartott országos nagygyűlést összehívta. Ez emlékezetes gyűlés alkalmával az országos iparos-szövetség létesítése kimondatott, és Streitmann .egyhangúlag a szövetség elnökévé választatott. Streitmann József az 1871. évben, vagyis oly időtájban, midőn ipari szaklap nem volt, Gyöngyösön „A Kézműiparosok Országos Értesítője“ czim alatt lapot szerkesztett. E lap a gyűlés előtt igen nagy szolgálatokat tett az iparos ügyeknek, azonban 1872-ben, midőn az iparos-szövetség közlönye életbe lépett, — nehogy az erők szétforgácsoltassanak — megszűnt. Streitmann a korlátlan szabad iparnak, úgy a mint az ma van, a hazai viszonyokat tekintetbe véve, kezdettől fogva nem volt barátja. Az ipartörvény tárgyalásakor 1871-ben nyílt levelet menesztett az országgyűlési képviselőkhöz, melyben feltárta a helyi iparos-viszonyokat, s kifejtette, hogy a már meglévő intézményt nem végkép lerombolni, hanem a kornak megfelelő törvény által átalakítani kell. — De kérelme nem vétetett figyelembe; pedig csak azt kérte, hogy mondja ki a törvény, miszerint mindazon iparos, ki valamely ipart folytat, társulat tagja lenni tartozik. Senki sem hallgatott reá, nézete kicsinyléssel találkozott — pedig ő előre látta a bajokat, melyek bekövetkezendők voltak, és az akkori közvélemény ezért elitélte. Ez azonban őt nem ingatta meg hitében, megmaradt tapasztalataiból merített, nézeténél, és e végett nem egyszer volt támadásoknak kitéve. De végre nézete helyességét a korlátlan szabad ipar hívei is belátták. így járt ő másik eszméjével is, a kézműipar korlátozásával, illetőleg a képesítés kimutatásának követelésével, mely elvet eleinte a legtöbb modern úttörő ellenzett ugyan, később azonban az 1879. évi ipa- rosgyülés egyhangúlag elfogadott. Streitmann a vidéken az iparosmozgalmak első szervezője volt. Első volt az iparosok között, ki irt és felszólalt érdekeikben, s bár életében nagy sikereket el nem érhetett, tagadhatatlan, hogy az ő vezetése alatt megindult mozgalmak, az iparosgyülé- sek határozatai vetették meg alapját a mai ipari szervezetnek. Ö a mai eredményeknek alapvetője volt s a legelsők egyike S egynéhány szúrát is zengve a Koránból Áldva áldom Allah nagy hatalmadat. Arra az egyre kérve: aranyos Szül ej kát Hogy valaha nékem feleségül add. Istvánfy Gyula. Nagy emberek apró szokásai. Milesz Bélától. (Vége.) Mendelsohn csak fényesen kivilágított, s fehér kárpitokkal borított szobájában tudott költeni. Gluck mindig a szabadban, tiszta napfény mellett rendezte gondolatait. Munkája közben szeretett pezsgőt inni, s karjával oly hevesen gestikulált, mint valami színész a színpadon. A zeneszerzők életmódjában legtöbb különczséget vagy sajátos szokást találunk Muzio Cl em ént in é 1, (1752 —1832) számos szép sonata ünnepelt szerzőjéről beszélik, hogy annyira fukar volt, miszerint fehérneműit maga mosta, s azt állította, hogy e foglalkozásnál szülemlettek a legszebb gondolatai. Mig a költők s művészek átalában a magányt keresik a munkálkodásra: Rossini ellenkezőleg vidám asztali társaságban, Ízletes ételek mellett, a pezsgőspalaczkok durrogatása, s vig czim- borák nevetése közt jegyezgette le eszmeszüleményeit. Hasonlót
