Eger - hetilap, 1887
1887-01-04 / 1. szám
4 Az ipar ható sági megbízottaknak az 1884. évi XVII. t. ez. 173. §-a értelmében történt kijelölésükre vonatkozó jegyzőkönyv bemutattatik. A bemutatott jegyzőkönyv tudomásul vétetik, s ennek alapján 1887. évtől az 1884. évi XVII. t. ez. 173. §-ához képest a) az iparhatóság lajstromainak ellenőrzésére Devera János, Komáromy József, Kronberger Mihály, Plank Géza és Zeleznik István, b) a tanoncz-iskola látogatására, Bernekkel- Ferencz, Kalmár István, Permay György, Steiger Sándor és Károly Károly ; c) a műhelyek megvizsgálására Hám György, Berta János, Hibay Miklós, Keller József és Kelemen Antal; d) a gyárak megszemlélésére Fercsik Mátyás, Orosz Kálmán, Hanzel József, Kormos Gyula, Sáád Jakab, iparhatósági megbízottak jelöltettek ki. Az estélyek világából. Eger 1887. jan. 3. Farsangot élünk, pedig még itt sincs. Uj világot élünk, pedig még alig kezdtük meg az uj esztendőt, melyben — ha igaz az, hogy amint kezdődött, úgy végződik is, — a napok, szóval az egész év csupa éjjelekből fog állani. Farsaugot élünk, s a világnak joga van, hogy ne csak a maga, de a társas élet sarkain is fordítson egyet. S hogy fordított is, élő bizonyságok erre az elmúlt hét estélyei, melyekben néhány, közszeretet- és kedvességben álló család szívességéből részelteténk. Valóban mint örvendetes eseményt kell felemtitenem, hogy városunk elite-közönsége körében mindinkább erősebb gyökeret kezd verni a társas élet, s ezzel kapcsolatban az összetartás és kölcsönös barátság. E héten egymást érték a kedélyesebbnél kedélyesebb esték, ma itt, holnap ott; s épen azért drága Nagysád, legyen szives, adja nekem ez egyszer ragyogó képzeletének pillangó-szárnyait, ezek segélyével talán mégis némi fogalmat szerezhetek kegyednek ez estélyekről, különben lehetetlen; egy ember még akkor is, ha nem egy facsaró álmosság, három egymás után áttánczolt éj után — már mint én — nagyon is gyarló ily feladatra: azt se tudnám hol kezdjem. Ott kezdem, hogy alig hangzottak el a karácsonyi dalár- ünnepély hangjai, alig pihenték ki lábaink e dalár-éj talpcsiklán- dozó csárdásainak fáradalmait, egy pár napra reá özv. Erdélyi József né úrnő ő nga hivott össze bennünket vendégszerető házánál. — Hát ugyan mondja, ki ne menne örömmel teljes szívvel és lélekkel olyan családhoz, hol oly kedves háziasszonyra, oly két szeretetreméltó házi kisasszonyra, oly igézetes nyájasságra és kedves szívélyességre talál, mint e család tagjainál, kik minden lehetőt elkövettek, hogy vendégeik jól találják magukat. Hogy tánczoltunk, azt persze mondanom sem kell, de tudja-e: ki tette ez estét különösen viggá rendkívüli kedélyessége által, ki örült legjobban annak, hogy mi örülünk? .... A ,.kedves nagymama“, özv. N o v o t h a Péterné úrnő ő nsga, ki egészen meglepett bennünket, mikor zongorához ülve olyan talp alá való csárdásokat rögtönzött, amilyekért kétszer annyi kézcsókot érdemelt volna, mint a mennyit kapott. Szilveszter éjjelén pedig özv. Frantz Alajosné szül. Albert Adélé úrnő ő nga gyűjtötte egybe a város intelligentiáját. Hét óra lehetett, midőn a valóban szép társaság összekerült, s ahány szoba volt, annyifelé oszlott. Ha beléptél az elsőben, mindjárt élénken whistező urakra találtál; a másodikban a mamákra bukkantál, s hacsak valamelyik szép mama igéző szemei le nem kötöttek egy fauteuilhöz, hát eljuthattál a harmadikba is — ahol az arany fiatalság honolt, — bármerre tekintettél, mindenütt üde, rózsás, mosolygó ismerős arczokkal találkoztál, kik vigan trécsel- tek egymás közt, mindaddig, mig „Jancsi“ negyed magával meg nem érkezett. S uramfia !.. - alig törülte hozzá czimbalom-verőit a húrokhoz, mikor egyszerre csak azt vettük észre, hogy „kicsi nekünk ez a ház,“ — kirúgjuk az oldalát. Hát bizony kevésbe múlt, hogy úgy nem volt!... Egy pár ellejtett csárdás és tour után lucullusi vacsora következett. Két asztal is alig volt képes elég helyet adni, annyi volt a hozzájuk ülni készülő, harmadikat is kellett tehát rögtönözni, (még nevet is kapott.) Ez volt a legboldogabb asztal, mert ennek az egész vacsora alatt legtöbbször volt szerencséje a kedves házi kisasszonyokhoz. Alig jutott eszünkbe még a pillanatra is ügyelni, mikor üti az öreg fali óra az új esztendő óráját. Már a vacsorának rég vége volt, már második sort is tánczoltunk, és már éjfél is elmúlt, mikor valakinek eszébe jutott az új esztendő. Boldog új évet! Boldog új évet! . . hangzott innen is onnan is, és üsszekoczczintottuk poharainkat, éltetve a kedves háziasszonyt, kit nem győztem eléggé nézni, és szivem lelkem magasztos ámulattal telt el a női kitartás ez újabb fényes bizonyságán. Velünk tánczolt, sürgött, forgott, pillanatig sem lankadva, s ma se tudom, hol vette azt a kifogyhatlan kedvességet ; egész estén mindenki számára volt egy mosolygó szava, páratlan szívessége és szeretetreméltó nyájassága által a kora hajnali órákig folyvást a legkedélyesebb hangulatban tartotta a társaságot. És ismét raktuk a csárdást, melyről már nem is merek szólni, — és azután megint „Boldog új évet“ kívántunk egymásnak, megint összekoczczintottuk poharainkat a két kis „hetes“ egészségére, a család két szép virágára, mert virág az ő éltök és földerítő, illatárasztó az ő lényök a családra, mely velők meg van áldva. És emlitsem-e a meglepetéseket? . . . Szóljak-e a cotillion- ról, azokról a kedves csokrocskákról ? . . jutott is ez az embernek eszébe, mikor maga ez estély a legkedvesebb meglepetés volt. Hat óra felé oszlott szét társaságunk, még egyszer, harmadszor is „boldog uj évet“ kívánva egymásnak és harmadszor is összekoczczintottuk poharainkat azok egészségére, kik az új évben szép és kedvessé fogják tenni az életet. S kiváncsi talán, kik tették még ez estélyt a háziasszonyon és két kedves leányán Etelkán és P i r o s k á n kívül kedvessé ?... Erdélyi Gizella és Marianna, Imre Leonka, Mészáros Kornélia, Eötvös Bóza, Szabó Ella, Erdélyi Józsefné, Kolossy Gusz- távné, Kovách Kálmánná, özv. Okolicsányi Ödönné stb. stb. úrhölgyek. Alig aludtuk ki ez éj mámorait, jan. 2-án ismét majdnem mindnyájan találkoztunk, Gáspárdy Géza úr, városunk egyik előkelő, közszeretet- és becsülésben álló ügyvédjének vendéglátó házánál. Tánczczal kezdtük az estélyt s tánczczal is végeztük, az újonnan épített gyönyörű nagy salonbau. S hallatlan ! amit még mostanában bálokról is alig mondhatok el: reggeli V* 8 óráig tartott. Es mi volt ennek az oka ? Nem más, mint a háziúr páratlan, mindenkire kiterjedő figyelme s a kedves háziasszony: Gáspárdy G.-né szül. Okolicsányi Coeleszta úrnő és kedves leányainak Anna és C o e 1 e s z t a k. a-knak mindenkit lekötelelező nyájassága. — De most veszem észre csak, mennyire álmos vagyok, s hogy már a toliam se akar fogni, pedig még a névsort itt is el kell mondanom. Ott láttuk a tánezolók sorában a háziasszonyon és kedves leányain kívül, özv. Erdélyi Józsefnét, Erdélyi Gizellát és Mariannát, dr. Frantz Alajosnét, Frantz Etelkát és Piroskát, Imre Miklósnét, Imre Leonát, Jekkelfalussy Etelkát és Ilonát, Lipovniczky írónkét, özv. Okolicsányi Ödönnét stb. urhölgyeket. D. P . . . ö. Különfélék. — Heti naptár. — Kedd, jav. 4. — Rk. Titusz piisp. — Prot. Lóth, Izabella. — G.-o. (1886. decz. 23.) Krétai 40 vért. — Napkel. 7 ó. 50 p. — Napnyiig. 4 ó. 18 p. Szerda, jatt. 5. — Rk. Teleszfor piisp. vért. — Prot. Simeon. — G.-o. (decz. 24.1 Karácson e. böjt. Csütörtök, jan. 6. — Rk. Viz ke reszt. Három király ünnepe. — Prot. Vizkereszt. — G.-o. (dec/.. 25-KN agy-Karácso n. Péntek, jan. 7. — Rk. P. Rajmund hitv. — Prot. Izidor; Rajmund. — G.-o. (decz. 26.) Egyiptomi futás. Szombat, jan. 8. — Rk. Szörény piisp. — Prot. Erhárd. — G.-o. (decz. 27. ) István vért. Vasárnap, jan. 9. — Rk. Julián vért. — Prot. Martiá!. — G.-o. (decz. 28. ) 20,000 vér. Holdtölte 11 ó. 50 p.-kor éjjel. Hétfő, jan. 10. — Rk. Remete Pál, Vilmos. — Prot. Rém. Pál. — G.-o. (decz. 29.) Apró szentek. Orsz. vásár Egerben. Időjárás Hers eh el szerint: jan. 8-ig szép, derült, de hideg; 8-tól szeles időjárás, gyakoribb esővel és hóval. — Szilveszter-estéjén, az ó év utolsó napján, ősidőktől szokásos kegyelettel és állítattál gyűlt a fő-székesegyházba, az ez alkalommal tartott hála-adó istentiszteletre, városunk buzgó kath. népe, hogy hálát adjon a mindenek Urának az elmúlt évben vett jókért, s kegyelmét, áldását esdje a jövőre. Az ájtatos liivek ezrei, orgonával kisért megható étiekkel ajkukon, lassankint min*T
