Eger - hetilap, 1887
1887-01-04 / 1. szám
5 den részében betelték a térés templomot, melyet ez alkalomból, úgy a szentélyben, mint a mellékhajók oltárainál, valamint az ülőpadokhoz alkalmazott tartókban meggyujtott tömérdek gyertya fénye világított meg. Csupán a kupola alatti tér maradt kissé sötét; de ezen is segítve lesz nem sokára. Tudtunkkal ugyanis közel áll immár megvalósulásához ama szép terv, hogy gyönyörű székesegyházunk főhajója, s különösen a kupola alatti kereszthajó közép része, érsek ő exja, s az egri mélt. főkáptalan bőkezűségéből, — mint a tervrajzból láttuk, — székesegyházunkhoz méltó, művészi kivitelű, pompás kandeláberekkel legyen ellátva. — A hála-adó istentisztelet fomomentumát Szmrecsányi Pál kanonok őnsgának szónoki szépségekben, s elassikai vonásokban gazdag egyházi beszéde képezte. — Az uj közlekedési minister. — A hivatalos lap múlt évi dec. 30-iki száma közli, hogy király ő felsége, b. Orczy minis- tért a közmunka és közlekedési magyar minisztérium ügyeinek ideiglenes vezetésétől, ebbeli megbízatásában tett szolgálatainak elismerése mellett fölmenti, s a magyar miniszterelnök előterjesztése folytán, magy. kir. közmunka és közlekedésügyi miniszterré Baross Gábort, ugyané ministerium eddigi államtitkárát nevezi ki. — Az uj közlekedésügyi minister 1848-ban született Trencsén megyében. Mint ügyvéd 1869 óta több megyei tiszti hivatalt viselt megyéjében. 1875-ben képviselővé választatott, s egyike volt a szabadelvű párt legtehetségesebb s legmunkásabb tagjainak. 1883-ban lett közlekedési államtitkárrá, s báró Kemény minister visszalépése után, mint a közlekedési tárcza legeompetensebb örökösét emlegették Barosst, kit az újév már csakugyan a miniszteri bársony-széken is talált. — Necrolog. — Nem jött váratlanul, de mindnyájunkra mélyen hatott a gyászhir, hogy Fülöp József, ügyvéd, közéletünk egyik legkiemelkedőbb alakja, hosszas szenvedés után, élete 71-ik, boldog házassága 30 ik évében, múlt évi decz. hó 28-án, végelgyöugülésben, jobblétre szenderült. — Megyénk összes közönségét is bizonyára érzékenyen fogja érinteni e halálhír, mert nemcsak városunkban és megyénkben, de e megye határain túl is messze körben ismeretes volt a boldogult neve, mint oly férfiúé, ki gazdag tehetségeit, fáradhatatlan munkásságát, odaadó buzgalmát, szóval: érdemekben teljes életének összes tevékenységét ép oly áldozatkészséggel, mint tiszta, önzetlen hazaíisággal a közügynek, a közjónak szentelő. Mindnyájan tudjuk, érezzük, és még soká fogjuk érezni, hogy a boldogultban közéletünk, minden téren, egyik legkiválóbb, s legtevékenyebb vezérférfiát vesztette el! — Fi'ilöp József, egyszerű polgárcsaládból született Egerben, 1816. márcz. 14-én. Ugyanitt végezte iskolai tanulmányait is. A jogi tanfolyam befejeztével 1835—36-ban előbb mint országgyűlési joggyakornok, Pozsonyban, utóbb mint királyi táblai jegyző Budapesten volt alkalmazásban. Az 1837-ik évben az ügyvédi censnrát letévén, szülő városba tért vissza, hol, mint csakhamar a legkeresettebb fiatal ügyvédek egyike, folytatta praxisát egész 1848-ig, midőn Eger város főjegyzőjévé választatott meg. — A magyar szabadságharez legyőzése, s az absolutisinus uralma alatt ismét ügyvédi gyakorlatához tért vissza. 1860-ban, a megyei élet visszaállításával, Heves és Külső-Szolnok t. e. megyék közönsége, a 48-iki törvények iránt való tántoríthatatlan ragaszkodásának, s a tiszta democratikus elvekhez való őszinte ragaszkodásának kívánt kifejezést adni, midőn a megye egyik előkelőbb tiszti állására, — melyek addigelé csak a „nemesség“ előjogai voltak, — nevezetesen : a fópénztárosi állásra a polgári származású F ü 1 ö p Józsefet választotta meg. Ettől kezdve a derék férfiút megyénknél egymás után érte a kitüntetések sora. 1867-ben megyei törvényszéki ülnökké, s elnöki helyettessé, — 1868-ban a megyei bizottság által fölállított számszék elnökévé, — 1869-ben a polgári és telekkönyvi megyei törvényszék helyettes elnökévé választatott meg, mig ugyanezen évben decz. 19-én érte őt a megye közönsége részéről a legmagasabb kitüntetés; t. i. e napon választatott meg, nagy ováczió mellett, az elhunyt Halassy Gáspár helyére, Heves és K.-Szolnok t. e. megyék másod-alispánjává, s egyszersmind a szolnoki megye-törvényszék elnökévé, mely diszes állását a törvényszékeknek 1871-ben történt államosításáig híven tölté vala be. — Ez időközben, a kormány és a megyeközönség bizalma több egyéb oldalról is igénybe vette a jeles férfiú haza- fiúi ügybuzgalmát. Nevezetesen 1867-ben a vall. és közokt. ügyi minister az egri jogakad. bírói állam vizsgálati bizottság elnökévé nevezte ki Fi'ilöp Józsefet; — mig az 1867-ik év, mint a magyar alkotmányos éle; visszaállítása óta a politikai élet is mindenütt, mint a közbizalom által jelentékeny szerepkörre hivott munkás tényezőjét tünteti föl a boldogultad 1867. óta ugyanis, mint az -egri balpárt, — majd a fúzió megtörténte után, mint az egri szabadelvű párt vezérét és elnökét látjuk működni Fi'ilöp Józsefet, mint ilyen, élénk és hathatós részt véve az azon idők politikai küzdelmeiben, úgy az egri, mint a kápolnai és szolnoki választó kerületekben, mint választási elnök, kiváló tapintatossággal, s részrehajlatlan lelkiismeretességgel vezetvén a képviselő-választásokat. S ha mindé bokros elfoglaltságai mellett megemlítjük, hogy Fülöp József, 1861-től mint az egri minta-kisdedovó intézet szülői választmányának elnöke, s ügyeinek vezetője, — 1876 évtől lógva, mint Hevesmegye közigazgatási bizottságának tagja, s e bizottság több szakosztályának elnöke, 1871-ik évtől, mint az erdészeti első fokú bizottság, — 1878-tól pedig mint a hevesmegyei község-jegyzői nyugdíjintézet, valamint az egri községi iskolaszék elnöke, szintén lankadás-, fáradalmakat nem ismerő áldozatkészséggel, szakértelemmel, ügybuzgósággal, önzetlen hazafiul lelkesedéssel és szigorú pontossággal s lelkiismeretességgel felelt, meg mindeme, semmi anyagi haszonnal, de annál több időbeli s anyagi áldozatokkal, valamint szakadatlan kitartó munkássággal összekötött megtisztelő hivatásából folyó kötelességeinek, élete végső lehelleteig; ha elmondjuk, hogy megyei s városi politikai, közigazgatási s humanitárius közéletünkben nem volt mozgalom, melyben Fülöp József előkelő részt ne vett, — nem volt bizottság, küldöttség, testület melynek tevékeny tagja ne lett volna: — akkor Fülöp Józsefben egy oly hazafi és polgár mintaképe áll előttünk, kiről, midőn erények- és tettekben gazdag élete fölött Clio kioltja fáklyáját, a klassikus költővel elmondhatjuk : hogy életével „e x e g i t si b i m o n ume n t um, aer e per enni us.“ Bold. Fülöp József temetése, városunk értelmiségének s nagy közönségének impozáns részvéte mellett, a jeles elhunytat megillető dísszel ment végbe, mely alkalommal az egyházi gyászszertartást, fényes papi segédlet mellett, Zsendovics József, apátkanonok ő nsga végezte. Ez alkalommal az egri koszorús „dalkör“ is meghozta az elhunyt, mint egyik lelkes pártolója iránt, hálás tisztelete adóját, midőn tetemei fölött úgy a halottas háznál, mint a sirkertben megható gyászdalokat zengett. — De meghozták a tisztelet-adót mindazon testületek és egyesek, kiket a boldogulthoz a hála, tisztelet, barátság, szeretet és kegyelet fűztek, — az által, hogy a boldogult ravatalát ékes gyászko- szorukkal árasztották el. A koszorúk közöl kiemeljük a következőket: „Felejthetetlen férjének, — szerető hitvese.“ — „A legjobb atyának — hálás gyermekei.“ — „A legjobb sógornak — Dobos Miklós és István“. — „Felejthetetlen jóakarójának, — igaz tisztelője.“ — „Dr. Fekete Károly és családja — feledhetlen barátjának.” — „Az egri ügyvédi kamara — érdemdús elnökhelyettesének.“ — „Az egri ügyvédek — szeretett kartársuknak.“ — „Feledhetetlen jó elnöküknek — a községi tanítók.“ — „Az egri takarékpénztár — érdemdús elnökének.“ — „Fülöp Józsefé nek, mély tisztelete jeleid — Hevesmegye tisztikara.“ — Az egri törzskaszinó — szeretett igazgatójának.“ — „Eger város tisztikara, — tisztelete jeléül.“ stb. stb. — Fülöp József elhunytat, szerető hitvesén, s számos gyermekein kívül, kiknek gondos nö- veltetése atyai gondjai s munkás élete egyik legfőbb feladatát képezte, — rokonai, tisztelői s barátainak nagy serege gyászolja. Ez utóbbiak közé tartozik e sorok Írója is, ki e sorokban kívánt., a boldogult iránti őszinte elismerése jeleül, sírja fölé egy szerény, de hervadhatlan koszorút tűzni! — Köszönet. — Fogadják őszinte köszönetéin nyilvánítását úgy a magam, mint gyermekeim nevében mindazok, kik felejthet- len férjem, Fülöp József temetésén megjelenni, és ez által fájdalmunkban osztozni szíveskedtek. Eger, 1886. decz. 30. Özv. Fülöp József né. — Szederkényi Nándor országos képviselőnket az egri ká- dár-ipartársulat, az új év alkalmából, meleg hangú bizalmi iratban üdvözölte, melyre városunk buzgó képviselője — mint értesültünk, — az említett ipartársulathoz intézett egy terjedelmesebb, az iparos osztályt közelebbről érdeklő, s hazánk iparának mai állását és körülményeit élénken megvilágitó levélben válaszolt. — Uryné sz. Kapácsy Amália urnö őnsga, — mint közvetlen forrásból értesülünk, — a Vörös-kereszt-egylet, egri fiókjának s megyei választmányának elnöknői tisztjéről, melyet évek során át annyi buzgalommal s■ ügyszerettei töltött be, e napokban, egészségi szempontokból, változhatlanul lemondott. Sajnálattal közöljük hírét e lemondásnak, mint e közhasznú emberbaráti egyletünk fölvirágzására nézve határozott veszteséget.
