Eger - hetilap, 1887

1887-01-04 / 1. szám

5 den részében betelték a térés templomot, melyet ez alkalomból, úgy a szentélyben, mint a mellékhajók oltárainál, valamint az ülőpadokhoz alkalmazott tartókban meggyujtott tömérdek gyertya fénye világított meg. Csupán a kupola alatti tér maradt kissé sötét; de ezen is segítve lesz nem sokára. Tudtunkkal ugyanis közel áll immár megvalósulásához ama szép terv, hogy gyönyörű székesegyházunk főhajója, s különösen a kupola alatti keresztha­jó közép része, érsek ő exja, s az egri mélt. főkáptalan bőkezű­ségéből, — mint a tervrajzból láttuk, — székesegyházunkhoz méltó, művészi kivitelű, pompás kandeláberekkel legyen ellátva. — A hála-adó istentisztelet fomomentumát Szmrecsányi Pál kanonok őnsgának szónoki szépségekben, s elassikai vonásokban gazdag egyházi beszéde képezte. — Az uj közlekedési minister. — A hivatalos lap múlt évi dec. 30-iki száma közli, hogy király ő felsége, b. Orczy minis- tért a közmunka és közlekedési magyar minisztérium ügyeinek ideiglenes vezetésétől, ebbeli megbízatásában tett szolgálatai­nak elismerése mellett fölmenti, s a magyar miniszterelnök elő­terjesztése folytán, magy. kir. közmunka és közlekedésügyi mi­niszterré Baross Gábort, ugyané ministerium eddigi állam­titkárát nevezi ki. — Az uj közlekedésügyi minister 1848-ban született Trencsén megyében. Mint ügyvéd 1869 óta több me­gyei tiszti hivatalt viselt megyéjében. 1875-ben képviselővé vá­lasztatott, s egyike volt a szabadelvű párt legtehetségesebb s legmunkásabb tagjainak. 1883-ban lett közlekedési államtitkárrá, s báró Kemény minister visszalépése után, mint a közlekedési tárcza legeompetensebb örökösét emlegették Barosst, kit az újév már csakugyan a miniszteri bársony-széken is talált. — Necrolog. — Nem jött váratlanul, de mindnyájunkra mé­lyen hatott a gyászhir, hogy Fülöp József, ügyvéd, közéle­tünk egyik legkiemelkedőbb alakja, hosszas szenvedés után, élete 71-ik, boldog házassága 30 ik évében, múlt évi decz. hó 28-án, végelgyöugülésben, jobblétre szenderült. — Megyénk összes kö­zönségét is bizonyára érzékenyen fogja érinteni e halálhír, mert nemcsak városunkban és megyénkben, de e megye határain túl is messze körben ismeretes volt a boldogult neve, mint oly férfiúé, ki gazdag tehetségeit, fáradhatatlan munkásságát, odaadó buzgal­mát, szóval: érdemekben teljes életének összes tevékenységét ép oly áldozatkészséggel, mint tiszta, önzetlen hazaíisággal a köz­ügynek, a közjónak szentelő. Mindnyájan tudjuk, érezzük, és még soká fogjuk érezni, hogy a boldogultban közéletünk, minden té­ren, egyik legkiválóbb, s legtevékenyebb vezérférfiát vesztette el! — Fi'ilöp József, egyszerű polgárcsaládból született Eger­ben, 1816. márcz. 14-én. Ugyanitt végezte iskolai tanulmányait is. A jogi tanfolyam befejeztével 1835—36-ban előbb mint ország­gyűlési joggyakornok, Pozsonyban, utóbb mint királyi táblai jegyző Budapesten volt alkalmazásban. Az 1837-ik évben az ügyvédi censnrát letévén, szülő városba tért vissza, hol, mint csakhamar a legkeresettebb fiatal ügyvédek egyike, folytatta praxisát egész 1848-ig, midőn Eger város főjegyzőjévé választatott meg. — A magyar szabadságharez legyőzése, s az absolutisinus uralma alatt ismét ügyvédi gyakorlatához tért vissza. 1860-ban, a megyei élet visszaállításával, Heves és Külső-Szolnok t. e. megyék közönsége, a 48-iki törvények iránt való tántoríthatatlan ragaszkodásának, s a tiszta democratikus elvekhez való őszinte ragaszkodásának kívánt kifejezést adni, midőn a megye egyik előkelőbb tiszti ál­lására, — melyek addigelé csak a „nemesség“ előjogai voltak, — nevezetesen : a fópénztárosi állásra a polgári származású F ü 1 ö p Józsefet választotta meg. Ettől kezdve a derék férfiút me­gyénknél egymás után érte a kitüntetések sora. 1867-ben megyei törvényszéki ülnökké, s elnöki helyettessé, — 1868-ban a megyei bizottság által fölállított számszék elnökévé, — 1869-ben a pol­gári és telekkönyvi megyei törvényszék helyettes elnökévé vá­lasztatott meg, mig ugyanezen évben decz. 19-én érte őt a megye közönsége részéről a legmagasabb kitüntetés; t. i. e napon válasz­tatott meg, nagy ováczió mellett, az elhunyt Halassy Gáspár he­lyére, Heves és K.-Szolnok t. e. megyék másod-alispánjává, s egyszersmind a szolnoki megye-törvényszék elnökévé, mely diszes állását a törvényszékeknek 1871-ben történt államosításáig híven tölté vala be. — Ez időközben, a kormány és a megyeközönség bizalma több egyéb oldalról is igénybe vette a jeles férfiú haza- fiúi ügybuzgalmát. Nevezetesen 1867-ben a vall. és közokt. ügyi minister az egri jogakad. bírói állam vizsgálati bizottság elnökévé nevezte ki Fi'ilöp Józsefet; — mig az 1867-ik év, mint a magyar alkotmányos éle; visszaállítása óta a politikai élet is mindenütt, mint a közbizalom által jelentékeny szerepkörre hivott munkás tényezőjét tünteti föl a boldogultad 1867. óta ugyanis, mint az -egri balpárt, — majd a fúzió megtörténte után, mint az egri sza­badelvű párt vezérét és elnökét látjuk működni Fi'ilöp Józsefet, mint ilyen, élénk és hathatós részt véve az azon idők politikai küzdelmeiben, úgy az egri, mint a kápolnai és szolnoki választó kerületekben, mint választási elnök, kiváló tapintatossággal, s részrehajlatlan lelkiismeretességgel vezetvén a képviselő-válasz­tásokat. S ha mindé bokros elfoglaltságai mellett megemlítjük, hogy Fülöp József, 1861-től mint az egri minta-kisdedovó intézet szülői választmányának elnöke, s ügyeinek vezetője, — 1876 év­től lógva, mint Hevesmegye közigazgatási bizottságának tagja, s e bizottság több szakosztályának elnöke, 1871-ik évtől, mint az erdészeti első fokú bizottság, — 1878-tól pedig mint a hevesme­gyei község-jegyzői nyugdíjintézet, valamint az egri községi is­kolaszék elnöke, szintén lankadás-, fáradalmakat nem ismerő ál­dozatkészséggel, szakértelemmel, ügybuzgósággal, önzetlen haza­fiul lelkesedéssel és szigorú pontossággal s lelkiismeretességgel felelt, meg mindeme, semmi anyagi haszonnal, de annál több időbeli s anyagi áldozatokkal, valamint szakadatlan kitartó mun­kássággal összekötött megtisztelő hivatásából folyó kötelességei­nek, élete végső lehelleteig; ha elmondjuk, hogy megyei s váro­si politikai, közigazgatási s humanitárius közéletünkben nem volt mozgalom, melyben Fülöp József előkelő részt ne vett, — nem volt bizottság, küldöttség, testület melynek tevékeny tagja ne lett volna: — akkor Fülöp Józsefben egy oly hazafi és polgár mintaképe áll előttünk, kiről, midőn erények- és tettekben gaz­dag élete fölött Clio kioltja fáklyáját, a klassikus költővel el­mondhatjuk : hogy életével „e x e g i t si b i m o n ume n t um, aer e per enni us.“ Bold. Fülöp József temetése, városunk értelmiségének s nagy közönségének impozáns részvéte mellett, a jeles elhunytat megillető dísszel ment végbe, mely alkalommal az egyházi gyász­szertartást, fényes papi segédlet mellett, Zsendovics József, apát­kanonok ő nsga végezte. Ez alkalommal az egri koszorús „dal­kör“ is meghozta az elhunyt, mint egyik lelkes pártolója iránt, hálás tisztelete adóját, midőn tetemei fölött úgy a halottas ház­nál, mint a sirkertben megható gyászdalokat zengett. — De meg­hozták a tisztelet-adót mindazon testületek és egyesek, ki­ket a boldogulthoz a hála, tisztelet, barátság, szeretet és kegye­let fűztek, — az által, hogy a boldogult ravatalát ékes gyászko- szorukkal árasztották el. A koszorúk közöl kiemeljük a követke­zőket: „Felejthetetlen férjének, — szerető hitvese.“ — „A leg­jobb atyának — hálás gyermekei.“ — „A legjobb sógornak — Dobos Miklós és István“. — „Felejthetetlen jóakarójának, — igaz tisztelője.“ — „Dr. Fekete Károly és családja — feledhetlen ba­rátjának.” — „Az egri ügyvédi kamara — érdemdús elnökhe­lyettesének.“ — „Az egri ügyvédek — szeretett kartársuknak.“ — „Feledhetetlen jó elnöküknek — a községi tanítók.“ — „Az egri takarékpénztár — érdemdús elnökének.“ — „Fülöp Józsefé nek, mély tisztelete jeleid — Hevesmegye tisztikara.“ — Az egri törzskaszinó — szeretett igazgatójának.“ — „Eger város tiszti­kara, — tisztelete jeléül.“ stb. stb. — Fülöp József elhunytat, szerető hitvesén, s számos gyermekein kívül, kiknek gondos nö- veltetése atyai gondjai s munkás élete egyik legfőbb feladatát képezte, — rokonai, tisztelői s barátainak nagy serege gyászolja. Ez utóbbiak közé tartozik e sorok Írója is, ki e sorokban kí­vánt., a boldogult iránti őszinte elismerése jeleül, sírja fölé egy szerény, de hervadhatlan koszorút tűzni! — Köszönet. — Fogadják őszinte köszönetéin nyilvánítását úgy a magam, mint gyermekeim nevében mindazok, kik felejthet- len férjem, Fülöp József temetésén megjelenni, és ez által fáj­dalmunkban osztozni szíveskedtek. Eger, 1886. decz. 30. Özv. Fülöp József né. — Szederkényi Nándor országos képviselőnket az egri ká- dár-ipartársulat, az új év alkalmából, meleg hangú bizalmi irat­ban üdvözölte, melyre városunk buzgó képviselője — mint ér­tesültünk, — az említett ipartársulathoz intézett egy terjedelme­sebb, az iparos osztályt közelebbről érdeklő, s hazánk iparának mai állását és körülményeit élénken megvilágitó levélben vá­laszolt. — Uryné sz. Kapácsy Amália urnö őnsga, — mint közvetlen forrásból értesülünk, — a Vörös-kereszt-egylet, egri fiókjának s megyei választmányának elnöknői tisztjéről, melyet évek során át annyi buzgalommal s■ ügyszerettei töltött be, e napokban, egész­ségi szempontokból, változhatlanul lemondott. Saj­nálattal közöljük hírét e lemondásnak, mint e közhasznú ember­baráti egyletünk fölvirágzására nézve határozott veszte­séget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom