Eger - hetilap, 1887

1887-08-09 / 32. szám

32-ik szám. 26 -ik év-folyam 1887. Augusztus 9. Előfizetési dij: Egész evre . Félévre . . Negyed évre. Egy hónapra Egyes szám 5 frt — kr. 2 n 50 1 n 30 n — 45 — 12 Hirdetésekért minden 3 hasábozoit petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyv­kereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Iskoláink. Az egri alsó-fokú kereskedelmi iskolának a le­folyt 1886 7-iki tanévi állapotairól a Szőke Sándor igazgató-tani- tó által kiadott értesítő nyújt kellő tájékozódást. Az értesítőt „Néhány szó az alsófokú kereskedelmi iskola érde­kében“ ez. talpra esett értekezés nyitja meg Szőke Sándor igaz- gató-tanitó tollából. Az értekezésre alkalmilag visszatérünk. Az iskola közvetve a közokt. minister, illetve ennek képviselője, a hevesmegyei kir. tanfelügyelő, — közvetlenül pedig az alsófokú kereskedelmi iskolai bizottság felügyelete alatt áll, mely Luga László, érs.-lyc. nyomda-igazgató elnöklete alatt, az egri pol­gárság úgyszólván minden osztályából kiszemelt 18 tagból ala­kult. A tanítói kar, az igazgató-tanítóval, s a r. katli. hitoktató­val együtt négy tagból áll. — Az iskola két osztályába az isko­lai év kezdetén beiratkozott összesen 49 kereskedő tanuló. Ezek közöl évközben elmaradt 2; felszabadult 4; maradt az év vé­gén 44. Vallásra nézve volt r. kath. 21, gör. kát. 1 ; mózes vall. 27. Születésre nézve egri 23; vidéki 26. Anyanyelvre nézve ma­gyar 47. másajku 2. Foglalkozásra nézve legtöbb volt füszerke- reskedő 23; divatkereskedő 9, röfös-kereskedő 9, bőrkereskedő 4. — Az iskola föntartására Eger város képviselőtestülete 802 frtnyi költséget szavazott meg; ezen összegből 294 fit beiratási dij- képen a tanulóktól folyt be, 508 frtot pedig a város fedezett. Egy tanuló oktatása tehát a lefolyt isk. évben 10 frt 36 krba került a városnak. A tanulók közöl jeles-rendű volt 7; másod­rendű tanjegyet kapott: 18. — A jövő isk. évre a beiratás f. é. szept. hó 11-én történik. Beiratási dij 6 frt. A jövő isk. évben remélhetőleg a III. osztály is meg fog nyílni. Az egri rom. kath. hitközség föntartása s vezetése alatt a következő elemi s népiskolák állanak: a belvárosi hat osz­tályú elemi fiúiskola, az angolkisasszonyok vezetése alatt álló bel­városi ugyancsak hat osztályú elemi leány-iskola; hét, külvárosi vegyes népiskola, s egy külvárosi népiskola leányok számára. Ez iskolák fölött, a kormányi képviseleten kívül, Ludányi Antal apát-kanonok, egri plébános, iskolaszéki egyházi elnök és igaz­gató őnsga vezetése alatt az egri rom. katli. hitközségi iskola­szék gyakorolta a felügyeletet. Ez iskolák tanítói kara, ugyan­csak Ludányi apát-kanonok ö nsga, mint igazgató elnöklete alatt, nyolez, egyházi rendű hitoktatót, tizenegy egyházi rendű tanító­nőt, öt világi elemi, s nyolez világi néptanítót, — összesen h a r- minczkét. tanerőt foglalt magában. — A belvárosi hat osztá­lyú elemi fiu-iskolába az 1886/7-iki isk. év elején beiratkozott ösz- szesen 423 növendék. Ezek közül vallásra nézve volt helv. hitv. 5; ágost. hitv. 2; mózesvallású 11. A többiek rom. katholikusok. Magántanuló volt 11. Évközben kimaradt 30; meghalt 2. Jeles­rendű volt 100; másodrendű 26. — Az angolkisasszonyok vezetése alatt álló belvárosi hatosztályú elemi iskolákban a lefolyt iskolai évben 354 leánynövendék nyert oktatást. — A külvárosi nyolez, rom. kath. liitf. népiskolákban tanult mindennapi iskolás fiú 373; leány 467; ismétlő iskolás fiú 130, leány 124. Az összes rom. kath. hitfelekezeti elemi és népiskolákban volt a fiú növendékek száma 936, a leánynövendékeké 945 ; a mindkét nembeli növendé­kek összes száma 1881. — Ez iskolák tanulói a lefolyt isk. év végén 11 db. császári, 2 db. 10 frankos arany, s 40 db. ezüst fo­rintos jutalmakban részesültek. E jutalmakhoz járultak: néh. Raj- ner püspök alapítványa 6 db; Kozma Károly, Szele Gábor, Ba­bies János kanonok ő nsgaik 1—1 db; Ludányi Ant. kanonok Az „EGER“ tárczája. Ilus asszony kútja. (Monda.) (Folyt .tás.) A durranásra a legelésző őzikék egy pillanat alatt hatalmas iramban tűntek el. Faktor bátyám sietve hozzám jővén, kijelentette, hogy a lesnek most már vége. Menjünk a „gitáros úrhoz,“ megtudni, minő eredménnyel sütötte el fegyverét. Mentünk tehát, sLaczi előtt, egy szép smolka, még csak egyágú vékony kis szarvacskákkal bíró bak-özecske hevert. „Bravó, uram öcsém, — kiáltá az öreg, — pontosan megtartotta utasításomat.“ Gazdánk ezután ügyesen ki­vevőn az elejtett bakőzecske belét, s még ügyesebben készítvén bárshéjból csinos kantárt, melybe az elejtett vadat úgy belecso­magolta, hogy az a Laczi hátán nem foglalt nagyobb helyet egy baka-borjúnál, — vidám hangulatban haza ballagtunk. A nap többi része az előbbenihez hasonló kedvességben tölt el, s midőn az Ízletes vacsorát is elköltöttük, fölkértük kedves házi asszo­nyunkat, lenne szives nekünk az „Ilus asszony kútja“ történetét elregélni, — melyre készséggel vállalkozván, igy kezdé meg elbe­szélését: Ilus asszony kútja. A XIII. század elején e vidék hatalmas ura, és több hegyi várnak birtokosa, Tar Boldizsár volt. Bátorságáról, vitézsé­géről, s hazaszeretetéről országszerte hires vala. Emlékét hálás népe megörökítette, midőn e vidék egyik legkimagaslóbb szikla­ormát, róla nevezte el, melyet az utókor ma is „Tar-kő“- nek nevez. Boldog volt ő, és boldogok voltak alatta jobbágyai, kiket inkább családjához tartozóknak, semmint szolgáinak, alattvalói­nak tekintett. De rajongott is érte népe, s szeret.etének egy Ízben azzal adott kifejezést, hogy jobbágy-küldöttség ment egy alka­lommal hozzá, azon kérelemmel, hogy házasodjék meg, nehogy utód nélkül maradván, nagy terjedelmi! birtokai idegen kézre jus­sanak, vagy valamely zsarnok kényur hatalma alá kerülvén, jobbá­gyai szomorú sorsra jussanak. Tar Boldizsár szerető népe óhajtása által meghatva, kérel­müknek mielőbbi teljesítését megígérte. S ígéretét meg is tartot­ta. mert rövid idő múlva nőül vette a kellemes és erényekben, valamint földi javakban is gazdag Uray Esztert, Nagy volt a nép öröme, főleg midőn az uj asszony egy év múltán férjét fiú-gyermekkel, a kis Elemérrel ajándékozta meg. De e tökéletes öröm és boldogság nem tartott soká, mert a ku- tyafejű tatárok berontása hazánkba, Boldizsár urat, mint ha­záját hőn szerető nemes vitézt, szintén a harcz mezejére szólitá. Borzasztó volt a rémület, midőn a roppant veszélyről érte­sültek a királyi levélből, mely a honfiakat a fenyegetett haza vé­delmére parancsolja. Boldizsár az elsők között volt, aki a király fölhívásának azonnal eleget tenni sietett, s érzékeny búcsút vévén szerető ne­je- s gyermekétől, ötszáz válogatott fegyveresével pár nap alatt a Sajó melletti táborban termett, De nem tért többé vissza, mert a Muhi pusztán vivott szerencsétlen ütközetben kisded csapatát a tatárok körülfogván, a legelszántabb, legvakmeröbb védelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom