Eger - hetilap, 1887
1887-08-09 / 32. szám
32-ik szám. 26 -ik év-folyam 1887. Augusztus 9. Előfizetési dij: Egész evre . Félévre . . Negyed évre. Egy hónapra Egyes szám 5 frt — kr. 2 n 50 1 n 30 n — 45 — 12 Hirdetésekért minden 3 hasábozoit petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Iskoláink. Az egri alsó-fokú kereskedelmi iskolának a lefolyt 1886 7-iki tanévi állapotairól a Szőke Sándor igazgató-tani- tó által kiadott értesítő nyújt kellő tájékozódást. Az értesítőt „Néhány szó az alsófokú kereskedelmi iskola érdekében“ ez. talpra esett értekezés nyitja meg Szőke Sándor igaz- gató-tanitó tollából. Az értekezésre alkalmilag visszatérünk. Az iskola közvetve a közokt. minister, illetve ennek képviselője, a hevesmegyei kir. tanfelügyelő, — közvetlenül pedig az alsófokú kereskedelmi iskolai bizottság felügyelete alatt áll, mely Luga László, érs.-lyc. nyomda-igazgató elnöklete alatt, az egri polgárság úgyszólván minden osztályából kiszemelt 18 tagból alakult. A tanítói kar, az igazgató-tanítóval, s a r. katli. hitoktatóval együtt négy tagból áll. — Az iskola két osztályába az iskolai év kezdetén beiratkozott összesen 49 kereskedő tanuló. Ezek közöl évközben elmaradt 2; felszabadult 4; maradt az év végén 44. Vallásra nézve volt r. kath. 21, gör. kát. 1 ; mózes vall. 27. Születésre nézve egri 23; vidéki 26. Anyanyelvre nézve magyar 47. másajku 2. Foglalkozásra nézve legtöbb volt füszerke- reskedő 23; divatkereskedő 9, röfös-kereskedő 9, bőrkereskedő 4. — Az iskola föntartására Eger város képviselőtestülete 802 frtnyi költséget szavazott meg; ezen összegből 294 fit beiratási dij- képen a tanulóktól folyt be, 508 frtot pedig a város fedezett. Egy tanuló oktatása tehát a lefolyt isk. évben 10 frt 36 krba került a városnak. A tanulók közöl jeles-rendű volt 7; másodrendű tanjegyet kapott: 18. — A jövő isk. évre a beiratás f. é. szept. hó 11-én történik. Beiratási dij 6 frt. A jövő isk. évben remélhetőleg a III. osztály is meg fog nyílni. Az egri rom. kath. hitközség föntartása s vezetése alatt a következő elemi s népiskolák állanak: a belvárosi hat osztályú elemi fiúiskola, az angolkisasszonyok vezetése alatt álló belvárosi ugyancsak hat osztályú elemi leány-iskola; hét, külvárosi vegyes népiskola, s egy külvárosi népiskola leányok számára. Ez iskolák fölött, a kormányi képviseleten kívül, Ludányi Antal apát-kanonok, egri plébános, iskolaszéki egyházi elnök és igazgató őnsga vezetése alatt az egri rom. katli. hitközségi iskolaszék gyakorolta a felügyeletet. Ez iskolák tanítói kara, ugyancsak Ludányi apát-kanonok ö nsga, mint igazgató elnöklete alatt, nyolez, egyházi rendű hitoktatót, tizenegy egyházi rendű tanítónőt, öt világi elemi, s nyolez világi néptanítót, — összesen h a r- minczkét. tanerőt foglalt magában. — A belvárosi hat osztályú elemi fiu-iskolába az 1886/7-iki isk. év elején beiratkozott ösz- szesen 423 növendék. Ezek közül vallásra nézve volt helv. hitv. 5; ágost. hitv. 2; mózesvallású 11. A többiek rom. katholikusok. Magántanuló volt 11. Évközben kimaradt 30; meghalt 2. Jelesrendű volt 100; másodrendű 26. — Az angolkisasszonyok vezetése alatt álló belvárosi hatosztályú elemi iskolákban a lefolyt iskolai évben 354 leánynövendék nyert oktatást. — A külvárosi nyolez, rom. kath. liitf. népiskolákban tanult mindennapi iskolás fiú 373; leány 467; ismétlő iskolás fiú 130, leány 124. Az összes rom. kath. hitfelekezeti elemi és népiskolákban volt a fiú növendékek száma 936, a leánynövendékeké 945 ; a mindkét nembeli növendékek összes száma 1881. — Ez iskolák tanulói a lefolyt isk. év végén 11 db. császári, 2 db. 10 frankos arany, s 40 db. ezüst forintos jutalmakban részesültek. E jutalmakhoz járultak: néh. Raj- ner püspök alapítványa 6 db; Kozma Károly, Szele Gábor, Babies János kanonok ő nsgaik 1—1 db; Ludányi Ant. kanonok Az „EGER“ tárczája. Ilus asszony kútja. (Monda.) (Folyt .tás.) A durranásra a legelésző őzikék egy pillanat alatt hatalmas iramban tűntek el. Faktor bátyám sietve hozzám jővén, kijelentette, hogy a lesnek most már vége. Menjünk a „gitáros úrhoz,“ megtudni, minő eredménnyel sütötte el fegyverét. Mentünk tehát, sLaczi előtt, egy szép smolka, még csak egyágú vékony kis szarvacskákkal bíró bak-özecske hevert. „Bravó, uram öcsém, — kiáltá az öreg, — pontosan megtartotta utasításomat.“ Gazdánk ezután ügyesen kivevőn az elejtett bakőzecske belét, s még ügyesebben készítvén bárshéjból csinos kantárt, melybe az elejtett vadat úgy belecsomagolta, hogy az a Laczi hátán nem foglalt nagyobb helyet egy baka-borjúnál, — vidám hangulatban haza ballagtunk. A nap többi része az előbbenihez hasonló kedvességben tölt el, s midőn az Ízletes vacsorát is elköltöttük, fölkértük kedves házi asszonyunkat, lenne szives nekünk az „Ilus asszony kútja“ történetét elregélni, — melyre készséggel vállalkozván, igy kezdé meg elbeszélését: Ilus asszony kútja. A XIII. század elején e vidék hatalmas ura, és több hegyi várnak birtokosa, Tar Boldizsár volt. Bátorságáról, vitézségéről, s hazaszeretetéről országszerte hires vala. Emlékét hálás népe megörökítette, midőn e vidék egyik legkimagaslóbb sziklaormát, róla nevezte el, melyet az utókor ma is „Tar-kő“- nek nevez. Boldog volt ő, és boldogok voltak alatta jobbágyai, kiket inkább családjához tartozóknak, semmint szolgáinak, alattvalóinak tekintett. De rajongott is érte népe, s szeret.etének egy Ízben azzal adott kifejezést, hogy jobbágy-küldöttség ment egy alkalommal hozzá, azon kérelemmel, hogy házasodjék meg, nehogy utód nélkül maradván, nagy terjedelmi! birtokai idegen kézre jussanak, vagy valamely zsarnok kényur hatalma alá kerülvén, jobbágyai szomorú sorsra jussanak. Tar Boldizsár szerető népe óhajtása által meghatva, kérelmüknek mielőbbi teljesítését megígérte. S ígéretét meg is tartotta. mert rövid idő múlva nőül vette a kellemes és erényekben, valamint földi javakban is gazdag Uray Esztert, Nagy volt a nép öröme, főleg midőn az uj asszony egy év múltán férjét fiú-gyermekkel, a kis Elemérrel ajándékozta meg. De e tökéletes öröm és boldogság nem tartott soká, mert a ku- tyafejű tatárok berontása hazánkba, Boldizsár urat, mint hazáját hőn szerető nemes vitézt, szintén a harcz mezejére szólitá. Borzasztó volt a rémület, midőn a roppant veszélyről értesültek a királyi levélből, mely a honfiakat a fenyegetett haza védelmére parancsolja. Boldizsár az elsők között volt, aki a király fölhívásának azonnal eleget tenni sietett, s érzékeny búcsút vévén szerető neje- s gyermekétől, ötszáz válogatott fegyveresével pár nap alatt a Sajó melletti táborban termett, De nem tért többé vissza, mert a Muhi pusztán vivott szerencsétlen ütközetben kisded csapatát a tatárok körülfogván, a legelszántabb, legvakmeröbb védelem
