Eger - hetilap, 1887

1887-04-12 / 15. szám

115 Irodalmi újdonságok. Rath Mór, budapesti áldozatkész könyvárus kiadásában kö­zelebbről a következő nagybecsű munkák jelentek meg: — „Életemből“. igaz történetek. Humor. Örök emlékek. Irta : Jókai Mór. 7-ik fűz. Ára 40 kr. — „Shakespare színmüvei.“ Illustrált kiadás. Nagy IV-ed rét. 10. füzet. Ára 40 kr. —• „Arany János hátrahagyott iratai s levelezése.“ (I fűz. Beve­zetés. Önéletírás. Versek.) Ára 40 kr. — „Háború és béke“, történeti korrajz. Irta gr. Tolstoj Leo. 10. és 11-ik füzet. Egyes füzet ára 60 kr. — „Turgenjev összegyűjtött munkái“ (Dimitri Rudin. Punin és Baburin. Helena.) A vaskos kötet ára 2 frt 40 kr. Rátli Mór valóban megíizetlietlen szolgálatot tesz irodal­munknak. ily jutányos, és e mellett díszes kiadása által ez örök­becsű müveknek, melyeknek egy müveit család asztaláról sem volna szabad liiányozniok. — „Miért szoptassa az anya önmaga gyermekét“ czimü munka jelent meg Singer és Wolfner kiadásában (ára 25 kr.). melylyel a „Budapesti orvosi kör“-nek e kérdésre kitűzött pályázatán Dr. Du bay Miklós nyerte el a pályadijat. A tárgy maga oly közel­ről érdekli főleg a jómódú és művelt közönséget, hogy igazán nemes czélra törekedett az ügybuzgó kör, midőn a dajkáltatási divat ellen ily minden oldalról szakszerűen megvilágított talpra esett munkával száll sikra. Maga e kis mű megismerteti olvasói­val a szoptatás előnyeit az anyára, behatólag tárja elénk azon hátrányokat, melyek abból, hogy a szoptatásra képes anya helyett dajkával szop tattatjuk gyermekünkét, az anyára, az ebben telje­sen ártatlan gyermekre, a közerkölcsiségre és a hazára háramol­nak. Ha meggondoljuk, hogy a máris divattá fajult dajkáltatás által évenkint mintegy tíz ezer bizonyára erőteljes gyermek kerül a professionals angyal-csinálók kezére, ez pedig nálunk, hol „oly kevesen vagyunk, hogy még az apagyilkosnak is meg kellene ke­gyelmezni. csak hogy többen legyünk“, akár a földmivelés, akár pedig az ipar, kereskedelem vagy honvédelem terén oly igen te­kintélyes szám, hogy ezen ügygyei mérvadó körökön kívül min­den hazafias egyletnek és egyénnek is behatóan foglalkozni na­gyon is érdemes. A világos irály és azon hazafias szellem, mely­ben a szerző ezen kis munkáját irta, alkalmassá teszi azt hazánk összes müveit köreire, kik bizonyára élvezettel fogják olvasni, és okulván tanulságos tartalmán, annak terjesztését önmaguk fogják eszközölni, mi végett a csinos kiállítás daczára a nagyon mérsé­kelt ár is biztosítékot nyújt. — Az „Olvasókör“ szépirodalmi regényfolyóirat (Szerkeszti Fiilöp György, Budapest. Ferencz-József rakpart Iß.) 15. füzete Brühl „A gályarab menyasszonya“ ez. tört. regény, — a 25-ik füzet pedig Born Gy. „A narbonnéi kastély“ ez. tört. regényének folytatását hozza. Egy-egy füzet ára 25 kr. — „Eredeti magyar daltár“ énekhangra zongorakisérettel szerkeszti s kiadja Hoos János, dévai áll. tanitóképezdei zeneta­nár. II. füzet. Tartalmaz hét igen sikerült magyar dalt Serly, Gaál Ferencz, Szőllőssy Attila, Tariczky Ferencz, Lányi Ernő stb. ismert nevű zeneiről nktól. A kiállítás csinos és tiszta. Egyes szám ára 60 kr. Előfizethetni egész évre 12 füzetre 4 fii­jával, a szerkesztőnél. — A derék s jutányos vállalatot jó szív­vel ajánljuk zenekedvelő t. olvasóink pártoló fiigyeimébe. Különfélék. — A nagyhéti ajtatosságok s a húsvéti ünnepek alkalmá­val, — nagy-csütörtökön, valamint nagy-pénteken dr. Samassa József érsek ő excja végezte teljes papi segédlet mellett, a reg­geli istentiszteletet; ugyancsak főpásztorunk ő nrnlga vezette nagy-szombaton estve a feltámadási körmenetet, mely ezúttal, a kedvezőtlen idő miatt, a székesfóegyházban ment végbe. Végül ugyancsak érsek ő excja pontifikáit a vasárnap, husvét első ün­nepén tartott regg. istentiszteleten. — Az egri minaret ügye. Gr. Keglevich Béla, megyénk főispánja ő mlga, mint lapunk múlt számában említők, az egri minaret körülkeritési tervét szives volt magához venni, s azt leg- közelébb Budapesten bemutatni az országos műemlékek fölött őr­ködő országos bizottságnak, mely a tervet örömmel fogadta, s he­lyeselte nemcsak, hanem Trefort Ágoston vall. és közokt. minisz­ter ő exja, ki a tervet szintén megszemlélte, oda nyilatkozott, hogy a terv végleges megállapítása czéljából a legközelebbi me­gyei közgyűlés alkalmával összejövendő értekezletre, egy szak­biztost fog a ministerium kebeléből leküldeni. s az esetre, ha a terv egészen czélszerű keresztülvitelére a gyűjtött összeg nem volna elegendő, a hiánylatot az orsz. műemlékek föntartására rendelt alapból szívesen kész födözui. — Kovács Mihály, hírneves festőművész hazánkfia a húsvéti ünnepekre Budapestről városunkba érkezett, a cisterczi remiház­nak volt kedves vendége. — Az egri minaret kijavítása, talapzatának vízhatlanná té­tele, díszes, kovácsoltvas-rácsozattali körülkerítése s fenntartása költségeihez Kapácsy Dezső gyüjtőivén folytatólagosan kö­vetkezők voltak szívesek járulni: az egri takarékpénztár 25 írt­tal, — gróf Keglevich Gyula, Vavrik Béla egri kir. törvényszéki elnök, id. Samassa János földbirtokos, dr. Párvy Sándor érseki titkár, Szmrecsányi Lajos érseki Il-od titkár, Veréb Mátyás egri kir. aljárásbiró, dr. Pásztor Bertalan köz- és váltó- ügyvéd, Pre- music Fiilöp földbirtokos, Gröber Sándor kereskedő 5—5 írttal, — Fehér leplét ráborítja, Ajkát, szemét lecsókoíja, Hogy aludjék, Hogy nyugodjék, S tavasznapról álmodozzék. Ah, hisz ez egész jól megy, Tovább Fehér lepel — hideg lepel Erre igen jó rim a „lep el.“ De nem értem rá tovább faragcsálni, „Hódalomat“, mert valaki megfogott hátulról, s félénk hangon kérdezte: hol a csizma? Egy aszony állt előttem. De mily állapotban ? Haja szabadon s kóczosan lógott le fejéről arczára, nyakára, s hátára, — egy kék rékli fedte ügy a hogy fölső testét, szok­nyája alig ért lejebb térdénél s meztelen lábai a hidegtől, fagy­tól kékek voltak és véreztek. Pár pillanatig szinte megmereviilve néztem ezt az elhagyott alakot. Hogy meg nem veszi az Isten hidege!-• Mit akar? kérdeztem. Ismételte: Hol a csizma ? — Micsoda csizma? — Micsoda csizma? Hát a miben Fejős Kati lakodalmán tánczolok. Láttam, hogy szegény őrülttel van dolgom. — Nem tudja? nem tudja? kiáltott s elkezdett kaczagni, csakúgy hangzott, s utána sírni. De oly görcsös zokogás volt ez, hogy — már amúgy is megvoltam hatva — egészen elérzé- kenyedtem. Zsebembe nyúltam, hogy adjak neki valamit, de a szegény teremtés elkezdett futni s a falu (mert ez a jelenet a szomszéd falu közelében történt) második vagy harmadik házába befutott. Egész lelkemben megrendülve fordultam haza. Egyszerre oda lett a vidék, a hó, a tél minden poezisa. Ez a szegény őrült foglalt el egészen. Első gazda volt a faluban Faragó János. Egész telke volt neki, s mikor úgy estenden lábas jószága haza került a legelö- rül — ökre, tehene, lova maga kitett egy kis gulyát — s ő pa- nyókára vetve a dolmányt — biróviselt ember lévén, dolmány nélkül még otthon sem volt — a tornác ajtóból nézte, hogy mint vonul be az a sok Isten áldása. Bizony még a jegyző uram­nak is csak úgy foghegyről eresztette oda a jó estét. Nem is minden bolond emberrel állt, ő kigyelme szóba. Megválogatta az. emberit, öregít is, fiatalját is. Mert hát Faragó János háza táját a fiatalság is taposta ám. Az ő Puskájának a hire a hetedik fa­luba is elment, még a szomszéd Sz. G. városka urai is tudtak róla. És szó ami szó, Faragó Hun megérdemelte, hogy kopjék utána a saru talpa, meg hogy mozgásba jöjjön annak a legény­nek a vére, akire ő azt a két bogárszemet rávetette. Szép is volt, dolgos is volt, gazdag is volt. Alig lépett be az eladó lányok sorába, mindjárt akadt kérő­je, de Faragó János — nem lévén neki sem kisebb sem nagyobb. Puskánál, felesége is ott künn van már abban a kis egyszerű temetőben — nem akart hamar megválni háza vidámságától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom