Eger - hetilap, 1887

1887-04-12 / 15. szám

— J 16 — Úry-Kapácsv Amália úrnő ő nagysága, Stephanovszky Sándor, az ogri érseki finövelde igazgatója. Luga László érseki nyomdaigaz­gató és lapszerkesztő, Hubert János jogtanár. Volt Károly és Fenyvessy Sándor kegyesalapitványi ügyészek, Kovács Kálmán kir. kei «len felügyelő — főmérnök és Kapácsy Dezső megyei ár­vaszéki jegyző 3—3 írttal. — Kobza Lajosné úrnő ő nagysága, Dutkay Pál érseki levéltárnok, Iguics Boldizsár, dr. Maczki Va­lér. Szerencse Menyhért, Piros Barna, Moóri Rikárd, Greksa Káz- mér, Ledniczkv Ipoly, Szabó Otmár és Káposztássy Jusztinián egri főgymnasiumi tanárok, Szabó lgnácz egri főgymnasiumi ta­nár és lapszerkesztő, dr. Kánitz Gyula köz- és váltó- ügyvéd, Wéber János kaszinói főpiuczér, Mayer Imre nyugalmazott cs. kir. százados, Búzáth Lajos gyógyszerész. Michalek Manó jog-ly- ceuini-. és képezdei- tanár, Katinszky Gyula képezdei tanár és lap- szerkesztő 2 -2 írttal, Mikus- Juhász , Jolán úrnő ö nagysága, Vavrik Sándor érseki számvevő, Remenvik Károly érseki pénz­táros, N. N., Öllé László egri kir. törvényszéki bitó, Jávoraik József tanító, Kászonyi Antal egri kir. törvényszéki biró. dr. Ud- vardy László jogtanár. Kőporossy József egri kir. aljárásbiró, Tóth Sándor fodrász, dr. Bombay Tádé megyei alorvos, Csókás István köz- és váltó1 ügyvéd, Klein lgnácz ügyvédjelölt. Völgyi Lajos földbirtokos, dr. Brünauer Ambró orvos- tudor, Szilágyi Gábor egri kir. törvényszéki biró, Kovács József budapesti köz- és vál­tó- ügyvéd, Csernyus Kálmán megyei árvaszéki ülnök. Kassuba Domokos és Závodnik Mihály egri főgymnasiumi tanárok. Kor­mos Gyula és Devera János szabómesterek, László János képez­dei tanár, dr. Demkó György theologiai tanár, Pet.heő József az egri belvárosi róni. kath. fóelemi-osztályok hitelemzője, dr. Am­brus István egri papneveldéi tanulmányi-fólügyelő. Sztankóczy Hugó és Pamléuyi Lajos egri segéd-lelkészek. Goth Tóbiás egri káptalani pénztáros és Rózsa Gusztáv káptalani pénztári-ellenőr 1—1 írttal, — vagyis: Kapácsy Dezső gyűjtői vén a fönnebb jel­zett czélra. a lapunk f. é. 13 és 14-ik számában küzlött szives adományok kai együtt, összesen bejött: 927 frt. — mely összeg Kapácsy által, további intézkedésig a hevesmegyei takarékpénz­tárba helyeztetvén el. az erről kiállított (2342. Tőkekönyv 8.) szá­nni „Betét-könyv,“ az ezen ügyben szükséges további lépések gyors megtétele, illetőleg: a kegyes adományozóknak vagy kép­viselőiknek főtisztelendő tudós, lovag Szvorényi József cisterei- reudü perjel s egri főgymnasiumi igazgató, mint az eszme egyik legbuzgóbb elöharczosával (ki a tervrajzot, költség-vetést és gyűj­tő-ivet is kegyes volt készíttetni, illetőleg kibocsátani) — ezen ügyben végérvényes határozat hozatal czéljábóli — együttes összehívása végett — elismervény mellett. Grónay Sándor Egerváros helyettes-polgárnagyának adatott át. Minthogy pedig a fennebb említett összeg, a 859 írtig terjedő költség-előirányza­tot 68 írttal fölülhat adja, — ezen többlet, a városi képviselőtes­tület által a mecset javitási-ezéljára már előbb megajánlott 60 napsugarától, dalos madarától. Iluska is koránlotta. Aztán meg nem jött még meg az igazi. Derék legény volt Kajári Bálint is, Nemes Gyuri is, Tóth Laczi is meg a többiek, kik kosarat kap­tak, — de hát ö nem kivan egyiknek se lenni hitestársa. Nem akarja még apj át elhagyni, aztán meg nem is szereti őket. És igy csak limit egyik esztendő a másik után. Iluska ott­hon maradt a szülői házban, a legények nem kopogtattak be ké­rő szándékkal, nem mintha elmúlt volna kedvük a házasságtól, vagy Puskától, mert most is örült, aki lakodalmon, disznótoron, névnapon vagy más alkalommal tánczolhatott vele s az egész le­génység rajta feledte szemét, mikor vasárnap a többi lánynyal ment vagy jött a templomból, — hanem azért, mert tudták, hogy hiába kopogtatnak. — Hagyjátok csak. szokta mondogatni az öreg Vera néni onnét az alvégről. — hagyjátok csak, megleli minden zsák a ma­ga foltját, majd eljön a Faragó Ilus igazija is. FI is jött. Aratásra készült az egész falu, midőn elterjedt a hir. hogy a molnárét Pistája megjött a katonaságtól, ahol három évet töl­tött s egész a firerségig fölvitte. Elvitték a Iliit Faragóékhoz is. — No bizony — szólt hegyesen Iluska — mintha valami csoda volna az a Pista, ugy beszél róla kigyelmed! Vera néni ő is olyan mint a többi. — Nem olyan biz ez, lelkem Puskám, mert ha nem is szó­lunk arról, hogy az apja a te apád után a legelső ember a falu, ban, Pista különb legény a többinél. Olyan szál legény ő kelme, írthoz csattolva (összesen: 128 frt) „fenntartási-költség“ czimén, Egerváros által fakaréktárilag leszen kezelendő, esetleg: a mina­ret körüli parkírozásra fog fordittatni. — Koszorús dalkörünk e hó 11-én, Husvét hétfőjén tar­totta évenkint rendezni szokott dalestélyének egyikét, az ó casinó nagy termében. Nem nagyszámú, de annál válogatot- tabb közönség hallgatta végig ez estélynek a dalkör által szép szabatossággal előadott négy számból álló programmját, melyet alig fajt el a dalkör, tánczkedvelö fiatalságunk azonnal hozzá látott a csárdáshoz, még pedig a legjavából (hisz manap már az eféle tánczczal egybekötött dalestélyekre jobban ráille- nék a dallal egybekötött tánczestély elnevezés), s Palócz (az elpártolt, de v isszatért kedves Kálmán) talpalávalői mellett any- nyira belemelegedett, a tánczba, hogy mindenki azt hitte, „no ennek majd csak hajnal télé lesz vége.11 Milyen kár, hogy haj­nal helyett a barna éjfél vetett véget a kedélyes mulatságnak, — nem szabadván a casino termében, csak éjfélig tánczolni. A négyeseket. 20—22 pár járta. A tánczoló hölgyek díszes koszorújában ott láttuk : Frantz Etelka és Piroska, Erdélyi Gi­zella és Marianna, Gáspárdy Anna és Coeleszta, Gröber Anna, Berta és Irén. Glósz Irma, Hickman Elvira. Horváth Ilonka, K<>- máromy Mariska, Kemény Alajosné, Mátyásfalvi Matyasovszky Mátyásné (Bpest.), Markasoly Mariska, Petravicli Irénke, Polgár Mihályné (Bpest), és Ilonka leánya, Posgay Margit, Szuhányi Anna, Szolcsányi Gyuláné stb. stb. urhölgyeket. A gardedámok közül özy. Frautz Alajos di né, özv. Erdélyi Józsefné, Gáspárdy Gézáné, Glósz Karolyaé, Hickmann Károlyné, Horváth Józsefné. Komáro- miué, Petravicli Bertalanná, Szuhányiué stb stb. úrnőket. —0. — Kapácsy Dezső, hevesmegyei árvaszéki jegyző s előadó, t. barátunk, valóban részünkről is megérdemli a „gyűjtők fe­jedelme,“ megtisztelő nevet, mert nemcsak a nála ismeretes pá­ratlan buzgalommal, lianem olv gyorsan összehozta városunkban, az egri minaret kijavítására s díszes körülkerítésére szüksé­ges összeget, hogy alig néhány nap alatt, közel ezer forintot he­lyezett e czélra a takarékpénztárba. Az ily lelkes ügybuzgalom önmagát emeli a magasba, s nem szorul cliablonszerü dicsérő sza­vakra. — Reméljük, városunk hatósága, s különösen, derék fiatal h. polgármesterünk is hasonló buzgalom- s gyorsasággal fog rajta lenni, hogy az ige mielőbb testté váljék. — Az igazság érdekében. „Iparügyünk“ cziin alatt „egy iparos polgár“ aláírással e lapok múlt számában közlöt,t czikk 10-ik bekezdésében szóról szóra ez áll: „Nincs kétségünk benne, hogy derék czizmadia mestereink maguk is concurrálnak ba­kancsok készítésére, ha erről a versenyről kellőképen értesülnek és informáltalnak“ stb. — Szederkényi Nándor országgyűlési kép­viselő, amint febr. hó utolsó napjain az országos pályázat kihir- dettetett, nem késett Budapestről az „iparos körhöz“ intézett ki­hogy valamennyit fél fejjel fölüléri, aztán dolgos, és milyen erős! Azokat a búzás lisztes zsákokat csak ugy dobálja, mintha pely­va volna bennük. Én a magam két szemével láttam, mikor a zu­gót egymaga húzta fel. pedig azt mindig két molnár legény szokta felhúzni. — Majd, elválik hány zsákkal telik. — veté viszsza Ilus, hogy ő is mondjon valamit. Elérkezett a búcsú napja, mely K. helyen mindig aratás után van. Elmúlt, a délutáni istentisztelet is, és a fiatalság gyü­lekezett a nagy kocsma udvarára. Elment a falu két virága is. Az első legény s az első le­ány. Eddig csak messziről látták egymást, itt megismer­kedhetnek. Mindkettőnek tele volt a feje, annyit hallott a másikról. No liát hány zsákkal telik ? És megtörtént, a mi meg szokott történni. A kiket a falu egymásnak szánt, egymáséi is lettek. Molnár Pista alighogy tánczolt. mással, mindig csak az Ilust pörgette. Összeszólalkozás is történt e miatt. Tóth Laczi. aki csak nem tudta elfeledni Ilust, bár kosarat kapott tőle, mi­kor kérőbe járt Iluskáéknál. görbe szemmel nézte Pista egész viselkedését. Már az sem tetszett neki, hogy Pista az első legény czimtől megfosztotta, melyet pedig, raig amaz a katonaságnál volt, senki sem vitatott el tőle, most meg épen kitört belőle az indulat, hogy a czigány csak Pista szavára hajt, annak a szelíd­ből lesi. annak a feje mozgatásából, zsebkendője lobogtatásából lesi. hogy lassan huzza-e. vagy megereszsze azt a kopogó­sát, frisset. H

Next

/
Oldalképek
Tartalom