Eger - hetilap, 1886
1886-03-16 / 11. szám
89 mára irt, s mai tárcsánkban megkezdett ép oly tanulságos, mint élvezetes és évadszerű czikksorozatát „A rózsa-tenyésztés- r ő 1“ rózsakedvelő t. olvasóink figyelmébe ajánljuk. Az érdekes müvecske külön füzetben is meg fog jelenni. — At. ez. Szvorényi-tanitványokhoz. Van szerencsénk ismételve tudomásra hozhatni, hogy a Szvorényi-Album a lyczeumban a 3. szám alatt délelőtt 9—12 és délután 4—6 óra között mindennap megtekinthető, és a helybeli és esetleg vidéki t. ez ta- nitvány-társak által aláírható, akiket kérünk, hogy ezen nyilatkozatunkat személyes és egyenként való fölkérés gyanánt méltóz- tassanak tekinteni. Utóbbi megállapodás szerint a Disz-Album márcz. 19-ikén, azaz József napján lesz átnyújtandó lehetőleg az összes aláirottak részvétele mellett. Gyülekező helyiségül délelőtti 10 és fél óra határidő kitűzése mellett, a lyczeum 9. számú terme jelöltetett ki. Indulás 11 órakor lesz. Eger, 1886. márcz. 14. Az albizottság. — Hymen. — Városunk hölgykoszorujának egyik legkedvesebb rózsája : Frantz Piroska kisasszony, bold. eml. jelesünk, néh. dr. Frantz Alajos szeretetreméltó leánykája, f. hó 10-én váltott jegyet az egri müveit társas körökben is kiválólag előnyösen ismert dr. Koller Kálmán jászberényi járásbiró s ugyanottani földbirtokossal. Az eljegyzés, a gyászév tartama miatt, a legszorosabb családi körben, egész csöndben ment végbe. — Eszterházy-requiem. — F. hó 15-én, mint az egri lyceum nagynevű alapítójának, gr. Eszterházy Károly egri püspöknek halálévfordulati napján d. e. Vs9-kor, a nevezett intézet kápolnájában dr. Kozma Károly prodirector ur ö nsga gyászistentiszteletet tartott, melyen a theologiai, jog- és államtudományi hallgatók tanáraikkal, a tanitóképzőintézet és elemi iskolák teljes számmal vettek részt, hegy a halhatatlan emlékű nagy püspök iránt a kegyelet és hála adóját lerójják. — A diszalbumot, melyet főt. s tudós lovag Szvorényi József, főgymn. igazgató urnák, a volt tanítványok egy disz- küldöttsége, jövő pénteken, mint az ünnepelt férfiú névünnepén d. e. 11 órakor fog ünnepiesen átnyújtani, — volt alkalmunk látni, s elmondhatjuk róla, hogy az meglepő szép, elegáns, és oly díszes, hogy bármily fejedelmi asztalon is méltó helyet foglalhatna. Az album halvány maroquin kötésének előlapján, gyönyörű sarok- diszitések közt, az ünnepelt igazgató úr monogrammja, — a hátsó lapon remekmívű ódon-stylü festésben a magy. tud. akadémia czimere (Pallas-Athene, magyaros costumeben) látható. A belső lapok a középkori diszkódexekéihez hasonló festett, antik- szegélyzettel ellátva, az ékes czimlapon kívül, a febr. 28-iki ünnepi küldöttség szónoka: Vincze A. beszédét foglalják magokban remek kalligráfiával írva, s ezt több üres lap zárja be az aláírások számára. A kötéstábla belseje sötétvörös nehéz selyem. Szóval : az egész album valódi remeke a magyar könyvkötészeti, kal- ligrafiai s ötvös művészetnek; s magas dicséretére válik a kiállító Posner K. Lajos műintézetének. — Az egri Dalkör pártoló-tagjaihoz. Az országos magyar dalár-egyesület igazgató-választmányának f. é. márcziushó 4-én 140/886. ein. sz. alatt kelt körleveléből folyólag, fölkérem az egri Dalkör azon mélyen tisztelt pártoló-tagjait, kik a f. é. augusztus-hó 12 —16-áig (mely időtartamban az érkezési- és el- utazási napok is benn foglaltatnak,) Pécsen tartandó országos dal-verseny- és ezzel egybekötött ünnepélyeken — hol Dalkörünk is a versenyző egyletek közt fog- laland helyet, s hol a pártoló-tagok, a mérsékelt utazási-dij, ingyenes elszállásolás s a dal-versenyen és ünnepélyein dij nélküli részvehetés kedvezményében részesittetnek — megjelenni óhajtanak, miszerént: ezen elhatározásukat alulírottal f. hó 24-eig, — mint a körlevélben erre kitűzött vég-határidőig — a pártoló- tagok után az alapszabályok 16-ik §-a értelmében személyenként fizetendő 2 osztr. ért. frt. illeték előleges lefizetése mellet, tudatni szíveskedjenek. Eger, 1886-iki márczius-hó 15-én. Kapácsy Dezső, mint az egri Dalkör alelnöke. — Műkedvelői előadás. Az egri műkedvelők társulata közelebbről — valószinüleg jövő vasárnap, f. hó 20-án, — a szinköri díszletek költségeinek födözésére, s az „egri dalkör“ javára, újból tart színi előadást, a törzskaszinó termében, mely alkalommal Csepreghy közkedveltségű „Piros bugyelláris“ czimü népszínművét fogják előadni. A próbák már serényen folynak, s kedvező kilátást nyújtanak egy korrekt előadásra, s élvezetes színi estélyre. A főbb szerepek kivétel nélkül jó és avatott kezekben vannak. Zsófi hálás szerepét Wei dl-Kapáesy Gábriella urnőjátsza. Volt alkalmunk a próbákon a t. úrnő kiváló színi képességeiről, művészien élénk, természetes és bensőségteljes játékáról, valamint rendkívül kellemes behizelgó hangjáról, s népdalaink igaz magyar zamatos interpraetátiójáról meggyőződni, s mondhatjuk, hogy e kedvező dispozicziók ritka szép síikért biztosítanak az előadásnak, melyhez egyébkint Gröber Anna kisasszony (Kata czigányasszony), Zalabéri Horváth Béla (Török Mihály bíró), Radics István (Kósza Gyurka), Farkas Gyula (Csillag Pál), Pillér Ede (Peták) urak eleven, ügyekezetes játékukkal, és népdalaink magyaros előadásához megkivántató jó hangjukkal és érzésükkel nem kevés mértékben fognak járulni. E főbb szerepeken kívül a kisebb szerepek is mind előkelő műkedvelők (Danilovichné, Kliegl Panna, Gröber Irén és Berta, Erdélyi Anna urhölgyek, — Horváth Béla, Simonyi Károly, Kolben- heyer Berta stb. urak) által lesznek betöltve. Szóval: oly derék napra nedves földdel lesznek befedve. Ily kezelés mellett azok, ha csak még élet van bennök, okvetlenül magukhoz jönnek. De az ily rózsafák törzsét azután ültetés után is, hogy azok a száraz szelek általi kiszáraz- tás ellen továbbra is óva legyenek, vagy marhatrágya és agyag keverékből készült péppel kell bekenni, vagy pedig zsúppal vagy mohával bekötni, ami folyvást, nedvesen tartandó. De még jobb, ahol azt tenni lehet, ennél az, ha az ily rózsafákat egy-két napi vízbe fektetés után azonnal rendes helyükre elültetjük, s ültetés után épen úgy lehajtjuk, amint azt tenni őszszel szokás, azzal a különbséggel, hogy ez esetben a rózsafáknak nemcsak koronája, hanem törzse is egész hosszában belesz 7—9 centimeter vastagon földdel födve, ami mindaddig érintetlenül rajta marad, amig csak azok koronája hajtani nem kezd, amikor azután egy borús napon fel kell a földből venni, s a karóhoz kötni. Az ily rózsafák törzsét is igen jó, marhatrágya és agyagból készült péppel bekenni. Hogy melyek azon rózsa fajok, melyeket tenyésztésre első sorba nie hét ajánlani? — e kérdésre a feleleteket már tetemesen megkönyitették a legutóbbi évtized folytán Angol Franczia és Németországban tartott rózsa-kiállitások, rózsaversenyek ; mindazonáltal mielőtt azon fajok neveinek leírásához fognánk, melyek a mi saját tapasztalatunk szerint is első sorban ajánlhatók a tenyésztésre, még néhány megjegyzést kell előrebocsátanunk, nevezetesen, hogy : aki még csak kezdő a rózsatenyésztés terén, eleintén csak néhány, de a rózsa-ismerők tudomása szerint elismert jóságú fajt válaszszon a tenyésztésre, s a mint azután egyik-másik ama fajok közül kertjében kiválólag szépen diszlik, azokból a fajokból rendeljen meg több példányt, vagy azokat szaporítsa, ha teheti maga, mert sokkal több élvezetet ád s több díszt a kertnek, ha csak 10—20 fajjal, de a legszebbekkel két-három példányban is bírunk, mint pedig ha a rózsatelep minden példánya más-más fajból való, miután a sok faj között bizonyára akad olyan is, amelynek tenyészete silányabb marad, ami azután igen rontja a harmóniát. Tiz-husz fajnál viszont kevesebb fajt tenyészteni azért nem ajánlhatjuk, mivel akkor meg hiányzik a változatosság s a rózsák virágzása esetleg igen rövid időre szőrül össze, miután minden fajnak megvan a maga virágzási ideje és módja, főleg a má- sodivirágzásnál, miért is azt, hogy júniustól egész késő őszig folyvást legyen nyíló rózsa a kertünkben, csak akkor érhetjük el, ha rózsatelepünket mégis több, vagyis legalább 10—20 fajból állíthatjuk össze. Ha azután rózsagyüjteményünket szaporítani akarjuk, e czélra csak oly fajokat válaszszunk, ha rózsatelepünk szépségét, har- moniját fenntartani akarjuk, melyeknek virágzását, tenyészetét saját szemünkkel láttuk, mert a csupán mások által, vagy a ró- zsa-catalogusokban ajánlott fajokban gyakran csalatkozni fogunk. Ily új fajok ismeretére legjobban, legbiztosabban azon az utón tehetünk szert, ha valamely rózsakertésznek vagy nagy úri parknak rózsatelepét a fővirágzás idején, tehát júniusban, s ismét másodízben az őszi virágzás megfigyelése végett augusztus végén vagy szeptember elején újra megtekintjük s akkor a fővirágzás idejében kijegyzett fajoknak másodvirágzását is jegyzékbe veszszük. Hogy a fajok milyenségére nézve a rózsakiállitások után sem lehet biztos következtetést vonni, az onnét van, mert egy rózsa, mint nagy gonddal ápolt kiállítási darab, elragadhatja ugyan az embereket, de azért azt kertbeni tenyésztésre biztosan ajánlani még sem lehet, miután megeshetik, hogy nem nyílik jól, vagy remontans fajlétére is' csak egyszer virágzik, vagy, ami szintén gyakori eset, a hideg iránt felette érzékeny (pd. a Niphetos.) De sokszor oka egyes rózsafajok silány tenyészetének az is, hogy a kertészek, nem ismerve azok természetét, magas törzsre oltják vagy szemzik
