Eger - hetilap, 1886
1886-03-16 / 11. szám
90 műkedvelői előadásnak nézünk elé, melyhez hasonlót az egri színpadon még nem sokat produkáltak. A jegyek már is nagyon keresettek. Az előadást, az eddigi jó szokáshoz híven, s a szereplő hölgyek buzgalma iránt való figyelemből, remélhetőleg egy kis kedélyes tánczmulatság is fogja követni. — Hangverseny. Popper Dávid, az európai hírű gordonka-művész, és társa, Reisenauer Alfréd, weimári kamarai zongoraművész hangversenye f. hó 27-én szombaton lesz a törzskaszinó nagy termében, választékos műsorral, melyet lapunk jövő száma fog bemutatni. — Popper Dávid mintegy 10 év előtt tőn hazánkban művészi körutat, nejével, Menter Zsófia nagyhírű zongoraművésznővel. Azóta Parisban, Londonban, Pétervárott, Stockholmban, Berlinben stb. aratott uj és fényes diadalokat, úgy, hogy ez idő szerint őt tartják a gordonkaművészek fejedelmének ; inig társa, Reisenauer Alfréd, egyike a most élő legkiválóbb zongoraművészeknek. Hangversenyük kétségkívül egyike lesz a jelen évadban, zenekedvelő müveit közönségünk legélvezetdu- sabb művészi estélyeinek. Helyárak a szokottak lesznek; körszék: 1 frt 50 kr; zártszék 1 frt. beléptidij 60 kr. tanulójegy 30 kr. karzat 30 kr. Ülőhelyek iránt előjegyzéseket elfogad t. Szolcsányi Gy. ur. könyvkereskedése. — A megyei tisztikar által Zalár József megyei főjegyzőnek f. é. január-hó 18-án átnyújtott arany-toll ünnepélye alkalmával tartott banquet! költségeiből fölmaradt 56 irtot a ,.rendező-bizottság“ az egri állandó színház alap-tőkéjének gyarapítására határozván fordittatni — az. ezen czélra, jelenleg már a hevesmegyei takarékpénztárban „Zalár ünnepéiyi alapítvány“ czimen gyümölcsözik. — A hevesmegyei 48/t9-iki honvédegylet, Csiky Sándor elnök betegeskedése miatt Csernyus Kálmán alelnök elnöklete alatt e lió 7-én tartotta közgyűlését, mely alkalommal az alapszabályok értelmében elnökké Csiky Sándor, alelnökké Csernyus Kálmán, választm. tagokká : Zalár József, Rapaics Dániel, Zöldessy József, Kovács József, Cserey Ignácz, Turcsányi Mátyás, Dr. Dombay Tádé, Lefevre Antal, Mezey József, Petravich Bertalan, Horváth József, Földváry Kálmán, Völgyi Lajos, (egyszersmind pénztárnokká) Bistey Ede, Urbán András, Vavrik Endre, Siskovics Károly, Tóth József és Kozma Ignácz, egyhangúlag megválasztattak. Mednyánszky Sándor, elfoglaltsága miatt a jegyzőségről leköszönvén, helyére egyhangúlag Földváry Kálmán választatott meg. Ezután következett a márczius 15-iki ünnepély sorrendjének megállapítása, mint azt a múlt számunkban közöltük. — A Bodnár Sándor bajtárs által nagy szorgalommal egybeállitott „Honvédköny v“, melyben az összes hevesmegyebeli élő honvédek, valamint az elhunytak özvegyei s árvái is a legújabban hatóságilag elrendelt hiv. összeírás alapján, betűrendes névsorban foglaltatnak, — tudomás és használat végett az elnökségnél tétetett le. — A közgyűlést nyomban követő vál. ülésen Kubuf János és Czikora Pál segélykérő, — valamint Skriba Istvánnak a 48/9-iki honvédegyletbe való fölvételét kérő folyamodványai intézteitek el. — A febr. 27-én tartott polgár-bálra újabban felűlfizettek: ör. Balkay József, Dienes Lajos urak 2—2 frt. Kiss Alajos és Kálmár István urak 1—1 frtot. — Az egervidéki jótékony nöegylet által árvaháza javára f. é. márczius 9-én rendezett álarczos bál alkalmából felülfizetni kegyeskedtek: Zalár József 5 frt, özv. Gyulay Pálné 2 frt, Farkas Hellebroníh Ottilia 3 frt, Kovacsóczy István kanonok 5 frt, Tavasy Antal 2 frt, Steinfeld Hermanne 1 frt, Fogéi Ágostonná 2 frt. Gröber Sándor 1 frt, özv.n Tragerné 2 frt, N. N. 2 frt, dr. Kösztler József 2 frt, id. Simonyi Károly 4 frt, dr. Alföldi Dávid 1 frt, dr. Brünauer Dávid 1 frt, id. Samassa János 10 frt, if). Samassa János 10 frt, Buzáth Lajos 2 frt, Imre Miklósné 5 frt, dr. Ludányi Béla 50 kr, Frantz Albert Adél 2 frt, dr. Brünauer Ambró 1 frt, Kaszap Bertalan 4 frt, Szerelem Alfréd 5 frt, Vavrik Endre 4 frt, Petravich Antal 50 kr, Sivampel József 1 frt, dr. Végh Jenőné 1 frt, dr. Végh Jenő 1 frt, özv. Goth Rá- faelné 1 frt, Babies Béla 4 frt, Kemechey Jenő 1 frt, Babies János kanonok 5 frt. Mátékovics Mór 1 frt, Kállay Sándor hadnagy 1 fi t. Borhy Károly 1 frt, Hartl Edéné 10 frt, özv. Mészáros Istvánná 3 frt. Imre Miklós 9 frt, Kovács Kálmán 2 frt, Ha- nák Dezső 1 frt. Szele Gábor kanonok 5 frt, Zsendovics József 5 frt, Beöthy Lajos 5 frt. Grober Ferenczné 8 frt, dr. Dombay Tádé 3 frt. özv. Nánásy Mihályné 2 frt, Danilovics Sir Viktoria 1 db cs. arany, Budai Károly 2 frt, Szabó Kiss Szeréna 2 frt, Gröber Irén ibolya csokrok elárusitásából 8 frt 70 kr. Összesen 166 frt 60 kr. — A kisorsoláshoz adakoztak: Majzik Viktorné 1 frt, Gyulay Pálné 1 frt, Farkas Hellebronth Ottilia 1 frt, Fülöp Jó- zseíné 1 frt, Samassa Jánosné 2 frt, Fekete Jánosné 3 frt, Mos- sóczy Jánosné 1 frt készpénzben. — Szolcsányi Gyula 30 db tárgyat, özv. Mészáros Istvánná 2 db, Frantz Albert Adél 3 db, Köllner Löriczné 10 db, Imre Miklósné 19 db, Ury Józsefné 3 db. Gariup Péter 1 db. Rozenbergné 3 db. Tavasy Autalné 3 db, Palácsik Ferdinand 2 db, Fogéi Ágostonná 4 db, Gröber Ferenczné 2 db, Mátékovics Mórné 2 db, dr. Végh Jenőné 1 üveg pezsgőt, Végh Gerőné 3 db tárgyat. — Az összes bevétel 5 frt 90 krba számítva az 1 db cs. aranyat 500 frt 40 kr. — Kiadás 249 frt 51 kr. Tiszta jövedelem 250 frt 89 kr. Fogadják a nagylelkű fe- lülfizetők és adományozók adományaikért együtt és egyenként, Ury Kapácsy Amália, Schöner Steinhäuser Róza, Mészáros Korazt, a mely túlerős hajtású, s ennélfogva, hogy vidoran tenyészszék és gazdagon virágozzék, csak bokoralakban volna szabad nevelni, (pd. Gloirde Dijon. ReineMarie Henriette. Rend’or stb.), vagy megfoditva alacsony törzsre helyezik, vagy gyökérbe oítják azt, mely gyenge hajtásánál, gyenge növésénél fogva csak magas törzsre való. Különösen figyelmébe ajánljuk főleg a kezdő és kisebb rózsatenyésztőknek azt, hogy az évről évre annyi dicsérettel hirdetett törzs-újdonságok után ne igen kapkodjanak, mert ezeknél csalódik meg drága pénzéért az ember legjobban, ami abból is látszik, hogy gyakran a legnagyobb dicsérettel elhalmozott rózsafajoknak is, két, három év múlva még csak nevét sem halljuk többé említeni. Várjuk be tehát, mig egyikmásik uj fajnál ama hangos dicséretet, a tapasztalat is igazolja. Hogy i ózsatelepünkben a bokor alakra nevelt, tehát alant vagy gyökérbe oltott rózsáknak, vagy a magas törzsüeknek adjuk-e az elsőséget ? az a rózsatelep elhelyezésétől, de nagyrészben az ízléstől is függ, miután úgy az egyik mint a másikból is, egyformán szép rózsatelepeket lehet előállítani. Csak hogy példáúl ha valaki bokoralakú rózsákból akar egy szép csokrot előállítani, annak az egyes fajok növését igen jól kell ismerni, hogy a csokor közepére a legerősebb növésüeket ültesse s a csokor széle felé amind gyengébb és gyengébben hajtó fajokat, mig ellenben a majd alacsonyabb majd magasabb törzsre nevelt rózsákat, magas fájuk szerint osztva be, ezekből már sokkal könnyebb a rózsafajok növését kevésbbé ismerő rózsakedvelőnek is egy szép csokrot hozni létre. A magas törzsre nevelt rózsákat illetőleg végre még felemlitendőnek tartjuk azt is, hogy azokat 100—130 czentiméternél magasabbra nevelni nem czélszerü. mert minden rózsa- tőnek szépségét felülről tekintve lehet legjobban élvezni, s ennél fogva ha a rózsafák 100—130 czentiméternél magasabbak, azok virágzata szépségének összbenyomása a szemlélőre nézve elvész. Az egyes rózsafajok színét s alakját illetőleg, igaz, hogy legtöbbet e részben az ízlés határoz, mert mig az egyik a fehér rózsát tartja legszebbnek, a másik a sötét pirosnak adja az elsőséget, a harmadik a sárgáért rajong: ugyan ez az eset az alakra is, az egyik csak a csészealakú, a másik a basarózsa alakban nyíló rózsákat kedveli, mig a harmadik a kamelia-nyilásuakat tartja legszebbeknek, — mind emellett mégis vannak bizonyos tulajdonságok, amelyek átalá- ban minden fajnál megkivántatnak arra, hogy azokat a rangsorozatban az elsők közé lehessen iktatni, s igylett elfogadva, hogy valóban kitűnő fajok csak azok, melyek: 1. Gazdagon és minél többször virágzanak. 2. Szépen, szabályosan kinyílnak. 3. Erős illattal bírnak. 4. A hideggel szemben ellent- állóknak bizonyultak. Sajnos azonban, hogy mindezen tulajdonságokat még az első sorban ajánlatba hozható fajok valamennyiénél sem lehet együtt feltalálni, s ennélfogva meg kell elégednünk azzal, hamár valamely fajnál eme tulajdonságoknak nagyobb részét feltaláljuk. A két első pontra nézve, hogy tudniillik csak azon rózsafaj érdemli meg az első rangsorozatba való osztályzást, mely gazdagon és minél többször virágzik, s melynek virágjai szabályosan nyílnak, a vélemények meglehetősen egyezők, ellenben a harmadik és negyedik pontra nézve már igen eltérők a vélemények, s e tekintetben a rózsatenyészt ők már nem oly szigorúan ragaszkodnak az osztályzásnál a mérvül kitűzött pon- tozatokhoz. A negyedik ponthoz mi sem tartjuk teljes szigorral magunkat, mert hiszen gondosabb takarással még a kényesebb fajokat is meg lehet védeni a hideg káros befolyása ellen, de már az illatot, mi részünkről minden első osztályba sorozandó rózsáktól megköveteljük. (Folyt, köv.)