Eger - hetilap, 1886

1886-03-16 / 11. szám

88 Szünóra után, megeredt a táncz; először a csárdás, polka, ke­ringő, majd a négyes. A négyeseket 36 pár járta, ott voltak: Borhy Anna (Erdőtelekről), Bubna Ella, Csicsa Szidike, Czettler Etelka, Dubravszky Etelka és Mariska (Apátfalváról), Erdélyi Gizella és Marianna, Fülöp Berta és Piroska, Farkas Szeréna, Ferenczy Jo­lán (Szólátról), Gröber Irén, Gáspárdy Coeleszta és Anna, Galam­bos Margit és Jossi, Horváth Ilonka. Jekkelfalusy Etelka és Ilona, Juhász nővérek, Küegl Pannika, Mészáros Kornélia, Miticzky Anna, Plank Irén, Práf Margit, Szuhányi Anna, Tamassy Piroska, Tormássy Eszter, Vratarics Ottilia (Vezekényről); Horváth Bé- láné, özv. Horváthné, Kovács Kálmánná, Kleinné, Mátékovics Mónié, Weidl Gyuláné, stb. úrhölgyek. Hogy aztán meddig tartott??? ... A fölkelő nap arany- sugarai keresztülhatoltak az ablaknyilásokon; sok embernek ta­lán már oda is rakta a pap a hamukeresztet a homlokára, emlé­keztetve porból és porrá léteiére; tánczkedvelő fiataljaink még ak­kor is járták, mert az igaz, hogy azt mondja a pap : „memento mó­ri“ .... de azért mi Soh’ se halunk meg! Don Pedrö. Különfélék. — Heti naptár. — Mart. 16. Kedd. Rk. Heribert. — Pr. Czirjék. — G.-o. (mart. 4.) Gerazim. — Napkel. 6 ó. 16 p. Napnyug. 6 ó. 3 p. Márcz. 17. Szerda. Rk. Gertrud. — Pr. Gertr. — G.-o. (mart. 5.) Konon. Márcz. 18. Csütört. Rk. Czirill. — Pr. Anselm. — G.-o. (mart. 6.) Amorii 45 vértanú. Marcz. 19. Péntek. Rk. József. Kriszt. töviskoronája. — Pr. József. — G.-o. (mart. 7.) Vazul. Főt. lovag Szvorényi József perjel s fögymn. igazgató ur­nák a régi tanítványok küldöttsége d. e. 11 órakor nyújtja át a diszalbumot. Márcz. 20. Szombat. Rk. Joákim. — Pr. Hubert. — G.-o. (mart. 8) Teofilakt. — Holdtölte 5 ó. 52 p.-kor reggel. — Tavaszi napéjegyen 5 ó. 37 p.-kor délután. Tavasz kezdete. Márcz. 21. Vasárnap. Rk. Benedek. — Pr. Reminisc. — G.- o. (mart. 9) Szeb. 40 vért. A „Piros bugyelláris“ népszínmű előadása az egri műked­velők társulata által a törzskaszinó termében. Marcz. 22. Hétfő. Rk. Oktavián. — Pr. Kázmér. — G.-o. (marcz. 10.) Kodrát. — Napkel. 6. ó. 4. p. Napnyug. 6. ó. 12 p. Időjárás. Herschel szerint: folyvást hideg, szeles, téli idő ; — az orsz. időjelző állomás szerint: növekvő hőmérséklet mel­lett, változó felhőzetű, közben napos időket várhatni, helyenkint csapadékkal. — Az egri mélt. fökáptalan kebelében történt közelebbi ki­tüntetésekre vonatkozólag a hiv. lapban a következő királyi kéz­iratot olvassuk: „Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére az egri székes főkáptalanban Kovacsóczy István pankotai főesperesnek a székesegyházi főesperességre, és Porubszky József id. mesterkanonoknak a pankotai főesperes­ségre való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ekként meg­üresedett utolsó mesterkanonoki javadalmat Szmrecsányi Pál czim- zetes kanonok, zsinati vizsgáló, s érseki irodai igazgatónak ado­mányozom. Kelt Bécsben, 1886. márcz. hó 5-én. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k.“ — Szmrecsányi Pál, az uj ka­nonok őnsga széles körben ismert magas műveltsége, tudo­mányos készültsége, egyházférfiui, s hazafiui nemes jelleme, s ál­dott és áldozatkész jó szive által minden kiváló hivatottságot egyesit magában arra, hogy, — amelynek tagjává lön, — a jeles egyházi testületnek sok százados fényét és diszét mindenha emel­je. S ép ezért meg vagyunk győződve, hogy az örömérzetes köz­hangulatnak adunk kifejezést, midőn az uj kanonok ő nsgát, e magas kitüntetés alkalmából szívből üdvözöljük. — Marczius 15-ét, dicső szabadságharczunk ez örökké em­lékezetes nagy napját, tegnap, az esti órákban, szokott kegyele- tes ünnepséggel üllötte meg városunk hazafias közönsége. Gyüle­kezés a lyceurn terén esti 6 órakor volt. Innét indult a több száz főre menő impozáns közönség, nemzeti zászlók elővitele, a hevesmegyei 48-as honvédegylet tagjainak vezetése, élénk zene­szó s dal mellett, a megyeház felé, a német-utczán keresztül a városház térre, hol a városház ajtaja fölött ez alkalomra zászlók és koszorúkkal földiszitett, s fényesen kivilágított lionvéd-em- 1 ék-tábla előtt megállapodott. Itt Farkas Gyula III. é. jog­akad. polgár tartott, harsány éljenektől gyakran félbeszakított hazafias beszédet. Utána Nánássy Ödön II. é. joghallgató sza­valta el lelkesen, s közlelkesedést keltve Petőfi: „Talpra ma­gyar!“ költeményét. Ennek végeztével a menet az érsek-utczán át a törzskaszinó elé vonult, hol élénk ovácziok után, egy része szét oszlott, mig más részök a casinó nagy termébe vonult az ez al­kalomból rendezett bankettre, mely az egri dalkör hazafias da­nái, Ízletes estebéd, s szebbnél szebb pohárköszöntők között élénk kedélyességgel s egyre növekvő széles jó kedvvel az éj késő óráiba nyúlt be. — Kodolányi Antal-, gazdászati irodalmunk első rangú te­kintélyének, t. barátunk s munkatársunknak, egyenest lapunk szá­csoportra osztva fel, minden csoportot csak minden harmadnap öntöztetni meg, de ek­kor azután oly áthatólag, hogy az öntözés egész a gyökerek alá hasson, semmint min­dennap csak felületesen locsolni meg gyöke­rük körül a földet. A többször virágzó (Re- montans) rózsáknak ezenkívül igen czélsze- rü minden két hétben egy kevés trágyázást adni, oly formán, hogy egy kádba néhány kosár tiszta marhatrágyát téve, arra vizet öntünk, s miután e trágyafolyadék áter- jedt, abból minden öntöző kanna vízre 1—2 liternyit keverünk minden két hétben az öntözésre használt vizhez. Amint ezekből látszik, a rózsafák vidor tenyészetéről való gondoskodás ha fáradsággal van összekötve, de azután azok gazdagon meg is jutalmazzák a fáradságot. Hogy a talajt a rózsafák töve körül folyvást porhanyón és minden gyomtól tisz­tán kell tartani, azt talán említeni sem szükséges. A rózsafák beszerzésere nézve mi részünkről minden rózsakedvelőnek azt ajánljuk, hogy csakis két éves rózsafákat rendeljen, vagyis olyanokat, melyek a be- szemzés vagy beoltás után még egy nyáron át a rózsafa-iskolában állottak, s ennélfogva midőn kiültetésre kerülnek, már rendes ko­ronával bírnak. Igaz, hogy az ily rózsafák drágábbak az újonnan szemzett vagy oltott rózsafáknál, de mi tapasztalásból mégis azt mondhatjuk, hogy ezúton mind amellett ol­csóbban jutunk egy szép rózsatelephez, mert mig a két éves rózsafákból, ha azok rendesen elültettetnek, 20—30 darabból alig marad ki egy-kettő, addig újonnan szemzett vagy oltott rózsákkal beállított telepnek, két év alatt, fele, sőt néha kétharmada is ki- pusztúl. Aki pedig maga akar rózsafa-te­nyésztéssel foglalkozni, fogadjon szót és ne az erdőből szedesse a beszemzéshez vagy ol­táshoz az alanyokat, hanem vagy maga ne­velje azokat magról, vagy oly kertészetből szerezze be, hol azok magról neveltettek, mert csakis az ily alanyok birnak elég dús gyökérzettel, mig az erdőből szedett vad­rózsa alanyok legnagyobb részének gyökér­zete annyira silány, hogy azok közül erő­sebb fát, — ami pedig főfeltétele a dúsvirág­zatnak, — csak igen kevés nevel. E mellett a magról nevelt alanyoknak törzse sokkal hajlékonyabb is lévén, azoknak télire való lehajlitása is kevesebb bajjal s kevesebb veszélylyel jár. A legszebb rózsafák, melye­ket eddigelé láttam, ily magról nevelt alanyra 2 és 3 fás szemmel szemzett, Lyon­ból hozatott franczia rózsafák voltak, miért is az ily magról nevelt alanyra s két és há­rom fásszemmel való szemzést, minden ró­zsatenyésztőnek a legmelegebben ajánlom. A rózsafák ültetésénél egyik betartandó fő szabály az, hogy minden ró­zsafát kissé rézsut, arra az oldalra hajlítva ültessünk, amerre azok télire lefektetve lesz­nek, ami egyáltalában nem akadályozza azok­nak a karóhoz egyenesre való kötését. S a második, amit figyelembe kell az ültetésnél ajánlanunk, az, hogy habár a rózsatelep talaja át lett is forgatva, s a forgatáshoz ele­gendő korhadt marhatrágyával elkeverve, mind amellett a rózsafák gyökereinek elhe­lyezésére szolgáló gödröcskébe, s a gyöke­reinek befedésére használandó földhöz ne­hány összemarék portrágyát s minden ró­zsafára egy összemarék porrá tört faszenet bekeverni el ne mulaszszuk, miután a faszén a gyökérpenésznek, ami a rózsafák gyöke­rét gyakran meg szokta lepni, leghatalmasabb ellenszere. Az elültetés után a rózsafákat azonnal a karóhoz kell kötni, s annyira be­önteni, hogy a gyökereikre húzott föld tel­jesen átázzék, vagy is jól a gyökerek közé iszapolódjék. A leirt eljárás az ültetésnél akkor van helyén, ha a megrendelt rózsa­fák teljesen ép állapotban érkeztek meg, vagy helyben szereztettek be. Ha ellenben a rózsafák messzebbről ér­kezve, azokat a tavaszi száraz időjárás az utón megviselte, amit azok kérgének meg- ránczosodása mutat, azon esetben azokat az ültetés előtt 1—2 napra vízbe kell fektetni, mire azok, onnét kivéve, még vagy nyolcz

Next

/
Oldalképek
Tartalom