Eger - hetilap, 1886
1886-03-16 / 11. szám
88 Szünóra után, megeredt a táncz; először a csárdás, polka, keringő, majd a négyes. A négyeseket 36 pár járta, ott voltak: Borhy Anna (Erdőtelekről), Bubna Ella, Csicsa Szidike, Czettler Etelka, Dubravszky Etelka és Mariska (Apátfalváról), Erdélyi Gizella és Marianna, Fülöp Berta és Piroska, Farkas Szeréna, Ferenczy Jolán (Szólátról), Gröber Irén, Gáspárdy Coeleszta és Anna, Galambos Margit és Jossi, Horváth Ilonka. Jekkelfalusy Etelka és Ilona, Juhász nővérek, Küegl Pannika, Mészáros Kornélia, Miticzky Anna, Plank Irén, Práf Margit, Szuhányi Anna, Tamassy Piroska, Tormássy Eszter, Vratarics Ottilia (Vezekényről); Horváth Bé- láné, özv. Horváthné, Kovács Kálmánná, Kleinné, Mátékovics Mónié, Weidl Gyuláné, stb. úrhölgyek. Hogy aztán meddig tartott??? ... A fölkelő nap arany- sugarai keresztülhatoltak az ablaknyilásokon; sok embernek talán már oda is rakta a pap a hamukeresztet a homlokára, emlékeztetve porból és porrá léteiére; tánczkedvelő fiataljaink még akkor is járták, mert az igaz, hogy azt mondja a pap : „memento móri“ .... de azért mi Soh’ se halunk meg! Don Pedrö. Különfélék. — Heti naptár. — Mart. 16. Kedd. Rk. Heribert. — Pr. Czirjék. — G.-o. (mart. 4.) Gerazim. — Napkel. 6 ó. 16 p. Napnyug. 6 ó. 3 p. Márcz. 17. Szerda. Rk. Gertrud. — Pr. Gertr. — G.-o. (mart. 5.) Konon. Márcz. 18. Csütört. Rk. Czirill. — Pr. Anselm. — G.-o. (mart. 6.) Amorii 45 vértanú. Marcz. 19. Péntek. Rk. József. Kriszt. töviskoronája. — Pr. József. — G.-o. (mart. 7.) Vazul. Főt. lovag Szvorényi József perjel s fögymn. igazgató urnák a régi tanítványok küldöttsége d. e. 11 órakor nyújtja át a diszalbumot. Márcz. 20. Szombat. Rk. Joákim. — Pr. Hubert. — G.-o. (mart. 8) Teofilakt. — Holdtölte 5 ó. 52 p.-kor reggel. — Tavaszi napéjegyen 5 ó. 37 p.-kor délután. Tavasz kezdete. Márcz. 21. Vasárnap. Rk. Benedek. — Pr. Reminisc. — G.- o. (mart. 9) Szeb. 40 vért. A „Piros bugyelláris“ népszínmű előadása az egri műkedvelők társulata által a törzskaszinó termében. Marcz. 22. Hétfő. Rk. Oktavián. — Pr. Kázmér. — G.-o. (marcz. 10.) Kodrát. — Napkel. 6. ó. 4. p. Napnyug. 6. ó. 12 p. Időjárás. Herschel szerint: folyvást hideg, szeles, téli idő ; — az orsz. időjelző állomás szerint: növekvő hőmérséklet mellett, változó felhőzetű, közben napos időket várhatni, helyenkint csapadékkal. — Az egri mélt. fökáptalan kebelében történt közelebbi kitüntetésekre vonatkozólag a hiv. lapban a következő királyi kéziratot olvassuk: „Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére az egri székes főkáptalanban Kovacsóczy István pankotai főesperesnek a székesegyházi főesperességre, és Porubszky József id. mesterkanonoknak a pankotai főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ekként megüresedett utolsó mesterkanonoki javadalmat Szmrecsányi Pál czim- zetes kanonok, zsinati vizsgáló, s érseki irodai igazgatónak adományozom. Kelt Bécsben, 1886. márcz. hó 5-én. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k.“ — Szmrecsányi Pál, az uj kanonok őnsga széles körben ismert magas műveltsége, tudományos készültsége, egyházférfiui, s hazafiui nemes jelleme, s áldott és áldozatkész jó szive által minden kiváló hivatottságot egyesit magában arra, hogy, — amelynek tagjává lön, — a jeles egyházi testületnek sok százados fényét és diszét mindenha emelje. S ép ezért meg vagyunk győződve, hogy az örömérzetes közhangulatnak adunk kifejezést, midőn az uj kanonok ő nsgát, e magas kitüntetés alkalmából szívből üdvözöljük. — Marczius 15-ét, dicső szabadságharczunk ez örökké emlékezetes nagy napját, tegnap, az esti órákban, szokott kegyele- tes ünnepséggel üllötte meg városunk hazafias közönsége. Gyülekezés a lyceurn terén esti 6 órakor volt. Innét indult a több száz főre menő impozáns közönség, nemzeti zászlók elővitele, a hevesmegyei 48-as honvédegylet tagjainak vezetése, élénk zeneszó s dal mellett, a megyeház felé, a német-utczán keresztül a városház térre, hol a városház ajtaja fölött ez alkalomra zászlók és koszorúkkal földiszitett, s fényesen kivilágított lionvéd-em- 1 ék-tábla előtt megállapodott. Itt Farkas Gyula III. é. jogakad. polgár tartott, harsány éljenektől gyakran félbeszakított hazafias beszédet. Utána Nánássy Ödön II. é. joghallgató szavalta el lelkesen, s közlelkesedést keltve Petőfi: „Talpra magyar!“ költeményét. Ennek végeztével a menet az érsek-utczán át a törzskaszinó elé vonult, hol élénk ovácziok után, egy része szét oszlott, mig más részök a casinó nagy termébe vonult az ez alkalomból rendezett bankettre, mely az egri dalkör hazafias danái, Ízletes estebéd, s szebbnél szebb pohárköszöntők között élénk kedélyességgel s egyre növekvő széles jó kedvvel az éj késő óráiba nyúlt be. — Kodolányi Antal-, gazdászati irodalmunk első rangú tekintélyének, t. barátunk s munkatársunknak, egyenest lapunk szácsoportra osztva fel, minden csoportot csak minden harmadnap öntöztetni meg, de ekkor azután oly áthatólag, hogy az öntözés egész a gyökerek alá hasson, semmint mindennap csak felületesen locsolni meg gyökerük körül a földet. A többször virágzó (Re- montans) rózsáknak ezenkívül igen czélsze- rü minden két hétben egy kevés trágyázást adni, oly formán, hogy egy kádba néhány kosár tiszta marhatrágyát téve, arra vizet öntünk, s miután e trágyafolyadék áter- jedt, abból minden öntöző kanna vízre 1—2 liternyit keverünk minden két hétben az öntözésre használt vizhez. Amint ezekből látszik, a rózsafák vidor tenyészetéről való gondoskodás ha fáradsággal van összekötve, de azután azok gazdagon meg is jutalmazzák a fáradságot. Hogy a talajt a rózsafák töve körül folyvást porhanyón és minden gyomtól tisztán kell tartani, azt talán említeni sem szükséges. A rózsafák beszerzésere nézve mi részünkről minden rózsakedvelőnek azt ajánljuk, hogy csakis két éves rózsafákat rendeljen, vagyis olyanokat, melyek a be- szemzés vagy beoltás után még egy nyáron át a rózsafa-iskolában állottak, s ennélfogva midőn kiültetésre kerülnek, már rendes koronával bírnak. Igaz, hogy az ily rózsafák drágábbak az újonnan szemzett vagy oltott rózsafáknál, de mi tapasztalásból mégis azt mondhatjuk, hogy ezúton mind amellett olcsóbban jutunk egy szép rózsatelephez, mert mig a két éves rózsafákból, ha azok rendesen elültettetnek, 20—30 darabból alig marad ki egy-kettő, addig újonnan szemzett vagy oltott rózsákkal beállított telepnek, két év alatt, fele, sőt néha kétharmada is ki- pusztúl. Aki pedig maga akar rózsafa-tenyésztéssel foglalkozni, fogadjon szót és ne az erdőből szedesse a beszemzéshez vagy oltáshoz az alanyokat, hanem vagy maga nevelje azokat magról, vagy oly kertészetből szerezze be, hol azok magról neveltettek, mert csakis az ily alanyok birnak elég dús gyökérzettel, mig az erdőből szedett vadrózsa alanyok legnagyobb részének gyökérzete annyira silány, hogy azok közül erősebb fát, — ami pedig főfeltétele a dúsvirágzatnak, — csak igen kevés nevel. E mellett a magról nevelt alanyoknak törzse sokkal hajlékonyabb is lévén, azoknak télire való lehajlitása is kevesebb bajjal s kevesebb veszélylyel jár. A legszebb rózsafák, melyeket eddigelé láttam, ily magról nevelt alanyra 2 és 3 fás szemmel szemzett, Lyonból hozatott franczia rózsafák voltak, miért is az ily magról nevelt alanyra s két és három fásszemmel való szemzést, minden rózsatenyésztőnek a legmelegebben ajánlom. A rózsafák ültetésénél egyik betartandó fő szabály az, hogy minden rózsafát kissé rézsut, arra az oldalra hajlítva ültessünk, amerre azok télire lefektetve lesznek, ami egyáltalában nem akadályozza azoknak a karóhoz egyenesre való kötését. S a második, amit figyelembe kell az ültetésnél ajánlanunk, az, hogy habár a rózsatelep talaja át lett is forgatva, s a forgatáshoz elegendő korhadt marhatrágyával elkeverve, mind amellett a rózsafák gyökereinek elhelyezésére szolgáló gödröcskébe, s a gyökereinek befedésére használandó földhöz nehány összemarék portrágyát s minden rózsafára egy összemarék porrá tört faszenet bekeverni el ne mulaszszuk, miután a faszén a gyökérpenésznek, ami a rózsafák gyökerét gyakran meg szokta lepni, leghatalmasabb ellenszere. Az elültetés után a rózsafákat azonnal a karóhoz kell kötni, s annyira beönteni, hogy a gyökereikre húzott föld teljesen átázzék, vagy is jól a gyökerek közé iszapolódjék. A leirt eljárás az ültetésnél akkor van helyén, ha a megrendelt rózsafák teljesen ép állapotban érkeztek meg, vagy helyben szereztettek be. Ha ellenben a rózsafák messzebbről érkezve, azokat a tavaszi száraz időjárás az utón megviselte, amit azok kérgének meg- ránczosodása mutat, azon esetben azokat az ültetés előtt 1—2 napra vízbe kell fektetni, mire azok, onnét kivéve, még vagy nyolcz
