Eger - hetilap, 1886

1886-12-21 / 51. szám

407 Irodalmi újdonságok. — „Lelkipásztori elméletek és gyakorlatok, melyekkel Györgyé- ni/i Ignácz, egri kanonok, mint plébános, üres óráiban foglalkozott stb. Saját élvezetére összeszedte, s kiadta a szerző. — Ára nincs. Eger, érs.-lycz. nyomda 1887. — E czim alatt hagyta el az utóbbi napokban az egri sajtót egy 221 lapra terjedő érdekes mű. Tartalmát vallási, egyházpolitikai, lelkipász­tori, paedagogiai, katli. hit és erkölcséleti, társadalmi, népéleti, történelmi, nemzetgazdászati stb. elmélkedések, irányczikkek, ér­tekezések, s katechetikai dolgozatok képezik, melyek, — mint a czimlap is mondja, — 1845-től fogva különböző folyóiratokban szórványosan megjelentek. — A czikkek, változatosságuknál fogva is, érdekesek, tanulságosak, s egyszerűn természetes, s — mint Ka­zinczy mondja — bajszos magyarságé irályuk, valamint egye­nes, átlátszó, s az igaz felé törekvő gondolatmenetök, és ismeret- gazdagságuk által szerzőjükben egy sokat olvasott, s olvasmá­nyait saját tapasztalatainak, s az igazság egyszerű utján való természetes bölcselkedése contemplátióinak széles körű tárházá­val alaposan egybevető, gonkolkozó főre vallanak. — Miután a mű — a czimlap szerint, -- csupán szerző saját élveze­tére látott napvilágot, s ára nincs, — sajnos, hogy — mint méltán megérdemelné, — tágasabb körben való elterjesztésre nincs szánva, - s igy csupán a „választottak“ részesülhetnek, szerző különös szívességéből, annak élvezetében. — „Kisebb útirajzok. I. II. harmadik és negyedik kötet, má­sodik bővített kiadás. Irta Maszlaghy Ferencz.“ Ily czim alatt jelent meg e napokban Bazárovits Gusztáv könyv­kiadónál Esztergomban, szerzőnek ugyanott megjelent s előnyösen ismert „Kisebb útirajzok,“ I. és II. kötetének folytatása, mely újabb két kötettel a szerző újólag tanúságot teszen ismert irói előnyeiről. Keresetlen szép előadás, élénk képzelem, széles ismeretkör és a mi a szerző jellemző sajátsága, naiv humor üd­vözli müveiben az olvasót. E két kötetnek a szellemi élvezeten és hasznos tanulságon felül, amelyet az olvasónak nyújt, még az az előnye is van. hogy a legtöbb olvasóban a legszebb és leg­újabb reminiscentiákat ébreszti föl ama helyek iránt, amelyeken már megfordult, vagy amelyeket még látni óhajt. Ritka iró képes egyes országok, városok, vidékek iránt a kíváncsiságot, érdeklő­dést oly fokban felébreszteni, mint szerző, aki közvetlenségével mindig hat, költészetének melegével mindig hódítani képes. A ki a szerző müvének két első kötetét már bírja, el ne mulaszsza e folytatólagos újabb két kötetet megszerezni, — amely különben teljesen önálló és magában is független egészet képez. — A csinos kiállítású 21 ívre terjedő két kötet ára 1 fit 20 kr, diszes vászonkötésben 1 frt 80 kr. — Singer és Wolfner, ismert nevű bpesti könyvárusok kiadá­sában közelebbről mogjelent a „Hasznos mulatságok“ ez. Korábban csupán merino-juhokat szállítottak, amely birka­faj kisebb, mint a többi fajok, s mely az angol piaczra, daczára finomabb husállományának, nem bizonyult eléggé alkalmasnak. A mostani kiviteli juhok az úgynevezett „Crossbred“-fajból valók, melyeknek darabja 75 —80 fontot nyom. — Előfordult az eset, hogy a hús útközben porhanyóssá lett, minek következtében a londoni huspiaczon vizsgálat folytán az egészségügyi piacz- bizottság által nagy mennyiségeknek kellett megsemmisittet- niök. Ez által a társulat tetemes veszteségeket szenvedett. E baj oka abban rejlett, hogy a hús nem volt jól megüle­pedve, s megkeményedve, s kelleténél korában szállíttatott a jégkamrákba. A másik, még ennél is nagyobb baj, mely még jelentékenyebb károkat okozott, s melyen csak hosszabb idő múl­va tudtak segíteni, egy veszedelmes élődi növény volt, az úgy­nevezett „Mildew,“ mely sötét pinezékben. nedves üregekben keletkezik, s fához, zöldséghez, sőt állati részekhez is tapad. Ez élődi gombák oly parányiak, hogy szabad szemmel nem láthatók. Szakadatlan vizsgálódásoknak s kísérleteknek azonban végre síi­kéről e parasitákat. melyek ezer meg ezer birkát elpusztítottak, kipusztitani, s további fejlődésüket meggátolni az által, hogy a jégkamrák falainak faburkolatát vasburkolattal helyettesítették, így készítették már a melbournei gyártelep jégkamráit is, miáltal a veszedelmes baj eléggé elhárult. A „Keleti gőzhajó-társulat“ is elismerte ez uj kiviteli üzlet nagy fontosságát s e szállítási üzlet czéljának megfelelőleg már több gőzösét szerelte föl óriási hűtő-gépekkel s kamrákkal. E jégkamrák a közép hajórekeszben vannak elhelyezve, s nyílá­saik a hajó oldalán oly gyakorlatiasan alkalmazva, hogy a kikö­tésnél Londonban, a fris fagyott hústömeg mindjárt a rakodó vállalat I. füzete, mely Or bók Mór által egybeállitott „Tréfás számtani feladványok gy üj t e m é ny é“-t foglalja magá­ban. A 80 lapra terjedő füzetke 114 többé kevésbbé érdekes, is­mert és ismeretlen számtani rejtvényt tartalmaz, megfejtéseikkel együtt, s nemcsak a nagy közönségnek nyújt szórakozást, de kü­lönösen számvetéstanitók is sükerrel használhatják, amennyiben az abban foglalt számos tréfás feladatok igen alkalmasok a tanu­ló ifjúság lankadó figyelmének fölelevenitésére. A füzet ára 50 kr. — Táborszky és Parsch nemzeti zeneműkereskedésében Bu­dapesten váczi-utcza 30. sz. megjelent: „Az eleven ördög-négyes.“ Konti József hasonnevű operettejének dallamai után zongorára Klepsch Károly-tól. Ára 1 frt. — Meaner Sándor zeneműkereskedésében Szegeden megje­lent : a „Zsöllér-leány“ legújabb népszínműnek összes eredeti dalai. 1. Szeged „felett ... 2. Piros hajnal ... 3. Nem zörög a falevél ... 4. Őszi szellő ... 5. Hol vagy, hol vagy ... 6. Kis pacsirta ... 7. Páros csillag ... 8. Nem jó mindig . . . 9. Lányok, lányok ... 10. Húzzad czigány ... 11. Csak azért se ... 12. Tiszaparti malomcsárda ... 13. Daru madár ... 14. Ha meghalok, elhervadok ... 15. Zöld erdőben vadgalambok ... 16. Friss csárdás . . . Szövegét irta Pósa Lajos, a népszínmű­vet Molnár György, zenéjét pedig Dankó Pista, kinek eddig megjelent dalai a legnépszerűbbekké váltak. Melegen ajánl­juk e diszes kiállítású dalgyűjteményt, a zenélő közönség figyel­mébe, mely karácsonyi ajándéknak különösen beválik. Ára a 16 dalnak 2 frt. Különfélék. — Heti naptár. Kedd, decz. 31. — Rk. Tamás apóst. — Prot. Tamás. — G-.-o. (decz. 9.) Bold. Assz. fogant. — Napkel. 7 ó. 47 p. — Napnyug. 4 ó. 9 p. — 10 óra 39 perezkor este a nap a Bak jegybe lép. Az északi féJfóldön a legrövidebb nap. A csillagászati tél kezdete. Szerda, decz. 22. — Rk. Zené. — Prot. Beáta. — G.-o. (decz. 10.) Meuas. Csütörtök, decz. 23. — Rk. Viktória vtrt. — Prot. Dagobert. — G.-o. (decz. 11.) S. Dániel. , , Péntek, decz. 24. — Rk. Adám és Éva. — Prot. Adám és Éva. — G.-o. (decz. 12.) Spiridion. Szombat, decz. 25. — Rk. Nagy-karácson. — Prot. Nagy-Karácson. — G.-o. (decz. 13.) Eusztrát. Ujhold, 11 ó. 10 perezkor délelőtt. Vasárnap, decz. 26. — Rk. István vért. — Prot. István vért. — G.-o. (decz. 14.) Tirzus. Az „egri dalkör“ tánczezal egybekötött dalestélye a törzskaszinó nagyter­mében 7 órakor. Hétfii, decz. 27. — Rk. János ev. — Prot. János ev. — G.-o. (decz 15) Eleute1'. Időjárás Hersehel szerint: a hét elején szeles, esős idő: 25 étől végig hideg, derült napok. — Az egész, lefolyt héten borult, ködös, esős idők jártak vidékünkön. partról, és pedig a hajó jégkamráiból közvetlenül s a leggyor­sabban szállítható, mint kész árú, a huspiaczokra. Említésre méltók Ausztrália rendkívül serény s ügyes mé­szárosai, kik a társaság részére kötelezvék óránkint 15 darab juhot vágni, megnyuzni, beleiktől megtisztítani, fejőket lemetszeni, s az igy elkészített húst a szárító kamrákban kiakasztani. Bá­mulatos a gyorsaság és ügyesség, melyet e munkánál ki­fejtenek. E rövid rajzból látható, mily rendkívüli jövő vár még ez uj export-üzletre. Ki képzelte volna, hogy Ausztrália, ez uj vi­lágrész, egykor ‘arra legyen hivatva, hogy a büszke, gazdag Ang­liát fris birkahússal táplálja? A kéz. (Psycho-physiognomiai tanulmány ) Arnóthitól. (Folytatás.) Minthogy az élet folytonossága a testi mozgást, s az izom­erők használását szakadatlanéi követeli, ez okból minden érzé­keink fölött az izomérzék áll a lélekkel a leggyakoribb össze­köttetésben. Kétségkívül innét származik ama bensőbb összefüg­gés, és kölcsönös egymásra való hatás, mely a lelki tehetségek s az izomerő működései között tapasztalható. Ha élénken gondol­kozunk, nemcsak taglejtésekkel, arczjátékkal kisérjük gondolatain­kat. hanem beszédszervünk is folyvást a gondolatokat kifejező szavak, vagy ha például magunkban valami dalt éneklünk, a meg­*

Next

/
Oldalképek
Tartalom