Eger - hetilap, 1886

1886-12-21 / 51. szám

408

— Dr. Samassa József egri érsek ö exja a Szent<István- társulatnak, czéljai előmozdítására, közelebbről 500 frtot küldött. A társulat választmánya e napokban tartott ülésében köszönetét szavazott a nemeslelkü fópásztornak áldozatkészségéért.

— Gróf Keglevich Béla, Hevesmegye főispánja ő mlga, f. bő 15-én Gyöngyösre érkezett, hol a városi tiszti, nevezetesen a polgármesteri, főjegyzői, s adószedő hivatalokat személyesen megvizsgálta. Különös figyelmet látszott fordítani, a vizsgálat folyamán, főleg a pénztárak állapotára, s a közmunkaügy kezelésére. A fővárosi sajtóban felmerült az a hir, mintha főispán ő mlga ez állásáról lemondott volna, ez idő szerint semmi alappal sem bir.

— Tisza Kálmán ministerelnököt f. hó 17-én, midőn a képviselőházba lépett, az egész ház, pártkülönbség nélkül, élénken megéljenezte, — még talán Csanády Sándor is. Az éljenzés oka az volt, hogy a .ninisterelnök az nap töltötte be élete 56- dik évét.

— Tárkányi Béla emlékezete. — Szvorényi József lovag, az egri czist. rendház főnöke, az itteni fő-gymn. érdemdús igazgatója, s a magyar tud. akadémia tiszt, tagja, tegnap, hétfőn, f. hó 20-án délut. 5 órakor olvasta fel a magyar tudományos akadémia összes ülésén, e tudományos intézetünk egyik halhatatlan emlékű tagja, a t. felolvasó egykori kebelbarátja, néli. bold, eml. Tárkányi Béla József fölött tartott nagyszabású emlékbeszédét.

— Két uj püspök. A hivatalos lap f. hó 13-iki száma két püspök kinevezését hozza, mely szerint király ő felsége, a vall. és közokt. magy. kir. minister előterjesztésére, Schuster Konstantin kassai püspököt váczi, — Ben de Imre, kalocsai székesegyházi kanonok-, czim. apát. újvidéki plébános- és ország- gyűlési képviselőt beszterezebányai püspökké nevezte ki.

— A hevesmegyei nöegylet kartonbálját, saját árvaháza javára 1887-ik évi febr. 2-ik napján fogja megtartani.

— Az „egri dalkör“ dalestélye. A koszorús egri dalkör, pártoló tagjai számára, Karácson másod ünnepén, jövő vasárnap, f. hó 26-án a törzs-kaszinó nagy termében tánczmulatsággal egybekötött dalestélyt rendez. A dalestélyen P r i e s t e r b e r g e r Károly, zongoraművész, a városunkban nem rég letelepedett kitűnő zongoramester is közre fog működni. Ez alkalommal jeles dalkörünk többeket elé fog adni ama mesteri négyesdal-szer- zeményékből, melyekkel a miskolezi, s legközelébb a pécsi országos dalversenyeken az „egri“ névnek diadalokat aratott, s igy zenekedvelő müveit közönségünk, a kedélyesnek ígérkező táncz- mulatságon kívül, valódi nemesebb műélvezetnek is néz eléje. A nagyérdekű dalestély műsora a következő: 1. „Liszt Ferencz- hez“ férfi-négyesdal Huber Károlytól. (A pécsi országos dalárün- nep versenydarabja). — 2. „Serenade“ gr. Zichy Gézától.

felelő énekhangok szerint illeszkedik annyira, hogy azok a szokottnál kissé erősebb kileheílés által, azonnal magánbeszéddé, s illetőleg dudolássá lesznek. — Viszont: beszédszervünknek valamely hang kiejtéséhez való alkalmazkodása már eleve felkölti a lélekben az illető hang képzetét, mielőtt a beszédszerv hangoztatta volna azt. Innét van. hogy élénk képzelődés közben szinte hallani véljük a képzelt hangokat. S na — miként tudjuk, — hevesebb lelki állapotok izommozgásokat hoznak létre, viszont az is bizonyos, hogy az izommozgások érzéklete a lelki hangulat erejét is módosít ja: fokozza, vagy mérsékli. A haragvó homlokának összeránczolása, kezeinek ökölre szorítása által növeli indulatát. De haragja hevét azonnal mérsékeljük, s kedélyét szelidebb érzelmekre hangoljuk, mihelyt ökölre szorított ujjait gyöngén szétnyitjuk, s homloka redőit elsimítjuk.

A tapintó szerv működési körének ismertetéséből láttuk, mily sokoldalú alkalmazásai s mily jelentősége vagyon annak a gj7akorlati életben. Tapintás az alapja összes érzékleteinknek, sőt úgyszólván minden érzéki felfogásunk tapintásból ered. Az Ízlelésnél s a szaglásnál az illető szervek az ingert okozó testtel közvetlenül érintkeznek. A hallásnál a hanghullámot vezető test, a látásnál a fényt tovaterjesztő lebrészecskék ütköznek a megfelelő szervekbe. Tapintás által lesznek a látás tarka világképei valóságos testi világgá. Tapintó szervétől kölcsönözte az ember kezdetleges alapmértékeit: a hüvelyk-, arasz-, marok, és lábmértékeket; kézujjaink számától a számrendszer alapját: a tizet. Tapintó szervünk segélyével szerezzük meg legfontosabb életszükségleteinket: a táplálékot, öltözetet és lakást. A tapintás szerve nélkülözhetlen eszköze a tudományoknak, művészeteknek, iparnak. A tetterőnek, a testi mozgásnak a tapintás az érzéki vezére. Cse(A pécsi orsz. dalárünnepen az összes dalárdák által előadott négyesdalok egyik legszebb s leghatásosabb darabja.) Zongorán kiséri Priesterberger Károlyúr. —3.„Magyarok istene,“ férfi-négyesdal, Hu bay Jenőtől. (A pécsi orsz. dalárünnep kötött verseny darabja.) 3. „Rajnai bordal,“ Liszt Ferencztől, férfikar, zongorán kiséri P riest er b er g er K. u. — 5. „Még fáj a szív“, magyar népdal-egyveleg férfikarra Palotásytól. — A nyomtatott műsor e napokban fog a pártoló tagoknak megküldetni. Az egylet bélyegével ellátott műsor belépti jegyül szolgál. Akik az egyletnek nem pártoló tagjai, belépti dij mellett vehetnek részt az estélyen. A szép és nemes élvezetekkel kinálkozó dalestélyt melegen ajánljuk müveit közönségünk pártoló figyelmébe. — A r észtven ni szándékozó t. hölgyek egyszerű, házias öltözékben való meg jelenésre kéretnek. — Az estély 7 órakor veszi kezdetét.

— Az egri athletikai klub f. hó 27-én a megyeház termében ülést tart, melyről a tagok 4 külön meghívón értesítietnek.

A sz. Ferencz szerzetesrend szegedi társházának, városunkban is kedvezőleg ismert, három derék tagját, névszerint: Bognár Márk magyarországi rendfonüköt, Kar ke ez Alajos títkárost, és Hricsovszky Timót szegedi házfőnököt, Szeged művelt és vallásos lakosai azon polgári kitüntetésben részesítették, hogy a legutóbbi választások alkalmával mindhármukat Szeged sz. kir. város köztörvényhatósági bizottságának tagjaivá választották meg, és pedig a rendfőnököt egyhangúlag, a két rendtagot pedig szótöbbséggel.

— Az idei jogászbálra, mely fény és elegantia tekintetében egyike lesz a farsang legelső báljainak, nagyban folynak az előkészületek. Készül a rendezőség a bál minél szebb sikerére és készül úgy a helybeli, minta vidéki bál ózó közönség — hir szerint — oly nagy száma, melynek befogadására aligha kicsi nem lesz az ő kaszinó nagy terme. Fölhívjuk e helyütt t. hálózó közönségünk figyelmét a bálbizottmány amaz intézkedésére, mely szerint az esős, sáros idő kellemetlenségei kikerülése végett, és nagyobb kényelem kedvéért kieszközölte, hogy a hátsó kapu nyitva legyen, úgy, hogy az érkező fogatok a fokapu alá állva, a másik kapun át juthassanak az utczára.

— Gyászhir. Füle ki Bozik János, Hevesmegye volt főpénztárosa, f. hó 14-én, élete 75-ik, boldog házassága 51-ik évében, hosszas szeuvedés után Egerben elhunyt. A boldogultban a régi megyei élet egyik veterán bajnoka, társas életünk egyik közszeretet- s tiszteletben álló patriarchális alakja, a jóság és becsületesség példaképe, a mi általán kedvelt és becsült, arany-szivű s kedélyű „János bácsink“ szállott a sírba. — Füleki Bozik Ján os, már fiatal korában a megye szolgálatába lépett s ez időtől fogva, az absolut, s átmeneti korszakot kivéve, különféle tisztségekben folyvást hiven, s kitartással szolgálta a megyét, melylekvésünk nagy része azok tényezőjétől, a kéztől veszi általános elnevezését. („Kezelés.“) A német nyelvben a „cselekvés“ „Handlung“ (a „Hand“-tólt. Minthogy pedig tapintó szervünk működésének helyessége kiváltképen a tapintó érzék finomságától függ: szükség, hogy gyakorlás, művelés által tapintó szervünk finomi- tására törekedjünk. A tapintás finomsága, érzékenysége, sok esetben a lélek finomságára, gyöngédségére enged következtetnünk. Cams szerint a tapintás fő eszközének; a kéznek alkata: szélessége vagy keskenysége; az ujjak hosszúsága, vékonysága vagy törpe vastagsága; a kézfej és a kézujjak arányossága, vagy idom- talansága; a kézbőr lágysága vagy érdessége, rugalmassága vagy petyhűdtsége; nedvessége vagy szárazsága stb. mind megannyi psychologiai ismertető jelei a vérmérsékletneknek (temperamentum), az egyéni jellemnek, s némi tekintetben a műveltségi állapotnak is. Ebben leli magyarázatát ama tapasztalás, hogy a babonás közhit még leghajlandóbb ama jövendöléseknek. adni legtöbb hitelt, melyeket a javasasszonyok a tenyér vonásaiból szoktak olvasni. Annyi bizonyos, hogy a kéz egyik legfontosabb működésének, a „kézírásnak“ vonásaiból, tapasztalt és gyakorlott lélekbúvárok sokszor igen találó következtetéseket vonnak az illető kéziró jellemvonásaira. Kétségkívül ezért szokás nevezetes emberek arczképeit saját névaláírásuk utánzatával (fac simile) ellátni. Az „Illustrirte Zeitung“ ismert képes német folyóirat egy időben sokat foglalkozott az autographiák jellemzésével. A kéziratok gyűjtése tehát, mint látjuk, történeti érdekén kívül, psychologiai jelentőséggel is bir.

Már maga a bőr természetes finomsága, lágysága, ideggazdagsága nagy mértékben elémozditja a tapintó érzék fogékonyságát. Innét van, hogy a gyermekek és nők közönségesen érzéke-