Eger - hetilap, 1886

1886-12-21 / 51. szám

51-ik szám. 25-ik ev-folyam 1886. december 21. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábozoit petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 80, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. tizetendö. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyv­kereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Felhívás előfizetésre. Az időszaki sajtó Egerben. Lapunk, az „Eger“ e hó végén fejezi be 25 éves pályafutását, s a jövő 1887-ik évvel fönállása második ne­gyedszázadába lép. Ez is egyik fényes bizonysága annak, bogy a lap iigyekezett, a vidéki lapok nagy sorában, he­lyét becsülettel betölteni, s a t. olvasó közönség igényei­nek megfelelni. Ez lesz fő törekvése s feladata a jövőre nézve is. Miért t. olvasóinkat ezennel tisztelettel fölhívjuk előfizetéseik idejekorán való megújítására, hogy lapunkat pontosan kézhez vehessék. Egész évre Félévre Évnegyedre Egy hóra Előfizetési dij: 5 frt. 2 „ 50 kr. 1 „ 30 „ HOT Közs. jegyzők és néptanítók lapunkra fél-áron fizethetnek elő. T. gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. Az „Eger“ kiadóhivatala. v. Mielőtt a városunkban fölmerült, s eddigi czikksorozatom- ban nem említett, különféle irányú sajtó-mozgalmak történetének vázlatos ismertetését folytatnám, néhány sorban vissza kell tér­nem az eddig előadottakra, s azoknak némi pótlásául még elmon­danom egyet-mást, melyeknek azóta jutottam tudomására. Nem lévén rendelkezésemre az illető lapok teljes évfolya­mai, nem lehet csudáink ha az „Eger“ munkatársainak elsorolása nagyon is hézagos volt, s olyanok is ki lőnek feledve belőle, mint pl. Kürthy (Bakó) Jenő, és dr. Ma ez ki Valér, kik pedig nem­csak szép tehetségűk, de kitartó ügybuzgalmuk által is jelenté­kenyen kiváltak e lapok munkatársainak derék seregében. E munkatársak közé tartozott a szép tehetségű, s már első költeményei állal mindjárt kellő figyelmet s méltatást keltett, de fájdalom, korán sírba szállt ifjú földink: Andrássy Béla is. T. olvasóink közt bizonyára lesznek még. akik minden szépért lángoló szive nemes hevéből fakadt, s nemes szivekhez szóló ver­seire,' s még inkább azok szelíd lelkületű, kedves szerzőjének nemes vonásaira emlékezni fognak. Andrássy Bélánál a szép reményekre jogosító írói tehetség, s a rajongó szeretet és ragaszkodás nemzeti irodalmunk iránt, már serdülő éveiben föltűnt. Mint az egri cist. r. fő-gymnásium Az „EGER“ tárczája. Egy tűnődőhöz. Szólt a zene, köröskörül vidám arezok, S te kérdezel — el-elcsuklott rezgő hangod — Mi lesz akkor, ha majd ifjú szivünk lehűl, S hő vérünknek gyors futása megszelídül; A Léleknek magas röptű álmaiból Reményei s édes-titkos vágyaiból? S szivünk hő érzelme majd hova lesz, Ha a kor felhője egét beborítja S lenyugszik örökre a szerelem napja? Megsemmisül ! — te azt hiszed. S e Ilit oly borzasztó neked. Szép enyhe nyári holdas éjszakán, Ha balzsamot lehel az éji lég, S az ég kékes sötét arezulatán Ha csillagtábor lopva feltünék, S elhallgatott a földi zaj, Nincsen sirás, nincsen kaczaj, Ezüsthomályba vész a táj — Helyét képzelt világ foglalja el. Más lényivei s érzelmivel: Hallasz nem hallott hangokat. Nézesz nem látott arezokat. Feledve a való alakjait Ábrándod néked újat alakit, S az a csapongva szálló képzelet Magát meglopja érte az eget. S te im uj érzést kezdesz érzem, Melynek andalító gyönyörei Oly édesek . . . oly kéjesek. . . Szived gyönyörbe fűi velek. Felébredve ábránd-képeidből, Bár nem valók — fájlod eltűntüket, Hisz oly szépek, gyönyörük valának, S ez a való nem ad oly élveket. Látod: igy lesz egykor is, akkor is, Ha majd szived, mely most forró, lehűl S vérednek gyors futása szelídül. Álmaiból fenjáró telkednek Újra álmok, édes álmok lesznek. De nem ábránd s képzelet a világ, A hol lelked ily szép álmokat lát: Saját múltad, szived kincstára az, A honnan jő teledre e tavasz ; Múlt rózsákkal, múlt gyönyöreivel, Alakjai s ábránd-érzelmivel. S mennyivel a való az álomnál, Annyival több ez ábránd a múltnál: Ifjú korod hold-ábrándjainál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom