Eger - hetilap, 1886

1886-12-14 / 50. szám

50-ik szám. 25 -ik ev-folyam 1886. december 14. Előfizetési díj: Egész évre . Félévre . . Négyed évre. Egy hónapra Egyes szám 5 frt ­kr 2 „ 50 1 „ 30 n — „ 45 n — . 12 Hirdetésekért minden 3 hasábozo.t petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyílt térben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle liáz.) és Szolcsányi Gyula könyv­kereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Emlékezzünk régiekről! . . Hazánk fővárosa, mely közel másfél századig — 1641 — 1686. — nyögött török járom alatt, csak nem rég zárta be azon kiál­lítást, melyet Buda visszavétele emlékére azon kor történeti em­lékű tárgyaiból rendezett. Élénk emlékezetünkben van a fényes ünnepélyes gyűlés, me­lyet apostoli királyunk személyes jelenlétével szept. 2. történeti nevezetességre emelt. Városunk is örömünnepet ült az említett napon, délelőtt hálaadó isteni tiszteletet mutatott be az ég urá­nak, este kivilágítással vett részt városunk minden szép és jó iránt lelkesülő közönsége az országos örömben — Budavár visz- szavételének 200-ik évfordulója ünnepében. De miért térünk mi a legközelebb még élénk emlékezetben levő eseményekre vissza ? Fontos okok késztetnek minket erre, persze azon reményben, hogy szavunk nem marad pusztában el­hangzó szó. 1552-ik év szept. 11-től okt. 18-ig terjedő idő s ezen idő eseménye hallatára van-e magyar, s különösen egri ember, kinek vére nem jönne gyorsabb forgásba s szive nem indulna hevesebb dobogásra? 2016 emberből álló vitéz őrség - ezek közt 60 nő — 100 ezer ember ellen győz s szerez oly hirt, melynek varázsa közel félszázadig visszatartotta a törököt Eger megtámadásától. Nem mondunk újságot, de jól esik ismételnünk, hogy a XVI. szá­zad a legfényesebb haditette Egernek s közvetetlen vidékének az érdeme; mert a 2016 emberből álló várőrség közt csak 560 em­berből állott a királyi had, mig a többi legnagyobb részt a püs­pökség birtokairól Dobó István rendeletére behívott telekkato­naságból állott. Eger védői gyors segélyt sürgetnek ugyan a Bécs- ben tartózkodó Oláh Miklós püspök utján a királytól, de amit nyertek — Tinódiként csak az, hogy a püspök és király buzgón imádkoztak Eger megmaradásáért, s Eger, a bányavárosok kulcsá' nak tartott végvár, csakugyan megmaradt Dobó erélye, az egriek vitézsége s az imádság által. Az imádkozok fohászkodásai közül pedig — mondja Salamon „Magy. orsz. a tör. hód. k.;‘ ez. m. — leginkább kiemelkedő az egri vitézeké, mert vallásosságuk egyik elemét tette vitézségöknek. Negyvennégy év múlva, 1596-ban. épen azon időben, midőn a török haderő, egyrészt a perzsa háborúk miatt, másrészt azon átalakulás miatt, melyen a jancsárság keresztül ment, nagyon meggyengült; azon időben, midőn a kereszténység feje VIII. Ke­lemen pápa oly hathatós segélyben részesité hazánkat; midőn Miksa főherczeg 40000 emberrel már Füleknél állott, hogy Eger felmen­tésére siessen: ekkor 1596-ban okt. 13. kellett elesnie Egernek, mert a Nyáry Pál vezérlete alatt levő 4500 főből álló őrség legnagyobb része cseh, német s vallon volt, ezek hadnagyai kény- szeriték a Dobó példájára elszánt vezért a vár feladására. Itt, 1596. kezdődik az Egerre s messze vidékére 91 évig tartó török uralom kora, mely Eger várában egyik legerősebb központját birva, a török hódoltság összes nyomorainak részesévé teszi a felvidéket. Eltérnénk czélunktól, ha a törökvilág ecsetelé­sébe belemélyednénk. Isten a megmondhatója, hogy fajunk a 91 év alatt mennyit szenvedett! Isten csodája, hogy el nem pusztul­tunk, meg nem semmisültünk ! A Budavár visszavételét követő évben, 1687. év decz. 12. jött el Eger szabadulás-napja. Koháry István s Dóri a János örökre emlékezetes nevek Eger visszavételénél! Igaz, nem élvez­hették teljesen az említett hősök vitézségük megérdemlett gyümöl­csét, mert Rusztem basa, az időközben Eperjesről megérkezett Caraffa kezeibe adta át Eger vár kulcsait. De ez mellékes; a fő az, hogy a jövő 1887. év decz. 12. lesz 200 éves év­fordulója annak, hogy Eger a török iga alól felsza­badult. E napot ünnepélyessé kell tenni. Felhív­juk erre Eger város nemes m agist ratusá nak figyel­mét; vegye a kezdeményezést kezébe, s kövessen el mindent,hogy az unokák hálája az ősök irántméltó kifejezésre találjon! Historicus. A városházán. Annak idején lapunkban közöltük t. olvasóinkkal, hogy He­vesmegye törvényhatósága Eger város polgármestere, s némely­közigazgatási tisztviselői ellen, a városnál elkövetett több rend­beli állítólagos sikkasztások, hivatali mulasztások és visszaélések iránt beterjesztett vádak, s ezek folytán megejtett előzetes vizs­gálatok alapján a fegyelmi eljárást elrendelte. A múlt pénteken, f. hó 10-én délelőtti 11 óra tájban Ka- szap Bertalan. Hevesmegye alispánja, megjelent a városházán, s a városi tanács tagjait a polgármesteri hivatalba tanács-ülésre liivta egybe. Az alispán ez ülésben fölmutatván gr. Keglevich, Hevesmegye főispánjának zárt rendeletét, az felbontatott s elol­vastatott. E rendelet értelmében főispán ő mlga, azon indokból, hogy Tavassy Antal polgármester hivataloskodása alatt, főleg az utóbbi időkben, a városi ügyek vezetésénél több rendbeli sikkasz­tások. hivatalos mulasztások és visszaélések követtettek el, neve­zett polgármestert a városi ügyek további sükeres vezetésére al­kalmatlannak Ítéli, öt az ellene s több tiszttársai ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat befejezteig, hivatalos hatalmánál fogva, pol­gármesteri állásától ezennel fölfüggeszti, s helyettesítését, illetve a polgármesteri ügyek ideiglenes vezetését, további intézkedésig, Grónay Sándor városi rendőrfőkapitányra ruházza, s e rendele­té azonnali végrehajtásával Hevesmegye alispánját megbízza. A főispáni rendelet felolvasása után Grónay Sándor rendőr- főkapitány Tavassy Antal polgármestertől az ügyek vezetését, az alispán jelenlétében, nyomban átvette. Megyei főispán ő mlga, f. hó 9-éröl kelt rendeletével Ta­vassy Antal Eger város polgármesterét hivatalától fölfüggesztvén,

Next

/
Oldalképek
Tartalom