Eger - hetilap, 1886

1886-12-14 / 50. szám

398 miután az 1886. XXII. t. ez. 84. §-a élteimében a polgármester helyettesítéséről való gondoskodás a városi képviselő-testület feladatát képezi: Kaszap Bertalan, Hevesmegye alispánja, a most idézett törvény értelmében Eger város képviselő-testületét f. decz. hó 13-ára a város székházának tanácstermébe közgyűlésre hívta meg, melynek tárgyát kizárólag a polgármesteri helyettesí­tés képezte. A képviseleti ülés, tegnap, f. hó 13-án délelőtti 11 órakor, nagyszámú képviselők részvéte mellett tartatott meg, Kaszap Bertalan, Hevesmegye alispánjának elnöklete alatt. Miután a mai közgyűlés egybeh vására vonatkozó iratok felolvastalak, Babócsay Sándor, Eger város tiszti főügyésze szólalt föl, s indítványozta, hogy miután Hevesmegye főispánja az által, hogy a fölfüggesztett polgármester helyettesítését önlia- talmilag teljesítette, s ez által a városi képviselet törvénybizto- sitotta jogaiba ütköző törvényellenességet követett el: hogy a jövőre nézve hasonló törvénytelenségeknek eleje vétessék, az idézett föispáni helytelen eljárás fölött a képviselő-testület óvása a jegyzőkönyvben is kifejezést nyerjen. Az indítvány fölött pro et contra, hosszabb vita fejlődött ki, melyben egyebek közt Csiky Sándor s Vavrik Béla képvise­lők is résztvettek. Végre elnöklő alispán azon kijelentése, hogy a mai közgyűlésnek, a kitűzött tárgyon kívül, más tárgya nem le­het, a vitának véget szakasztott, s a közgyűlés, Vavrik Béla in­dítványára, közfelkiáltással Grónay Sándor, Eger város rendőr főkapitány átválasztotta meg helyettespol­gármesternek. Az egri szöllöszeti s kertészeti iskola. Két nagyfontosságú intézménye van ez idő szerint Eger vá­rosának, melyek egymással karöltve, egymást támogatva, s ki­egészítve, szerény csöndben, minden országra szóló zaj és fitog- tatás nélkül, de annál nagyobb buzgalommal, sükerrel, s már is szembetűnő, sőt közönségünk részéről is komolyabb megfigyelésre méltó eredménynyel haladnak fokozatosan, kitűzött czéljok felé. Ezek egyike az egri szöllöszeti s borászati egylet, mely pár évi fönállása után is még mindig erősen kénytelen küz­deni közönségünk megfoghatlanul vak, sőt megbotránkoztató in- dolentiája ellen; mindennek daczára mégis sok derék, hasznos in­tézményt, a bennünket immár nemcsak fenyegető, de naponkint mélyebben sújtó végzetes veszélylyel szemben pedig már is sok üdvös, óvó, s a jövő szomorú esélyeinek enyhítésére ezélzó intéz­kedéseket léptetett életbe. Ez egyletünk buzgó fáradozásainak köszönhetjük ama másik nagyfontosságú intézményünk, t. i. az egri szöllöszeti s kertészeti iskola létrejöttét is, mely Az „EGER“ tárczája. Egy chinai színház. Reichel Imrétől. Ha az utazó Cantonban (Luang Tung) a Siu Shi-Tai-Kai utczán (a név kiejtése egy kissé erős próbára teszi a nyelviz­mokat) sétára indul, minden európaira nézve tanácsos, hogy ke­zében erős, vastag bot legyen ; enélkiil bajos előre hatolnia. A kocsi-utakat és gyalogjárókat a bámészok százai tartják elfog­lalva, kik mindnyájan olvasni törekesznek az óriási szinlapokat, melyek minden lépten-nyomon ki vannak függesztve. A haladónak erősen kell hadonáznia. olykor közbevágnia, ha, mint egy uj Winkelried, utat akar magának köztök csinálni. A chinaiak ugyanis mintegy odaszögezve bámulják a lepedőnyi színi plaká­tokat, melyek a színház illető esti előadásán soha nem látott és hallott művészi produkeziókat s élvezeteket ígérnek. — A chinai színházakban mindent adnak elő; szomorujátékot, néző s víg­játékokat, rendszerint történelmi háttérrel. E drámák már annyi­szor le voltak Írva, hogy én ezúttal kevésbbé ezekkel, mint in­kább a színházlátogató chinai közönséggel óhajtók kissé tüze­tesebben foglalkozni. A ki az említett utczán előhalad, csakhamar eléri Canton leg­nagyobb színházát. A bejárattól balra vannak elhelyezve a pénz­tárak, holott mintegy 40 pénztáros foglalkozik, kik vasrácsozat mögött ülnek, s többnyire oly kinézésüek, mikép az ember gyak­hasznos munkásságát e napokban vala megkezdendő, s amelyet ezúttal tüzetesebben kívánunk t. olvasó közönségünkkel megis­mertetni, s annak működését szives figyelmébe s hathatós támo­gatásába ajánlani. Ismeretes dolog, hogy a magy. kir. földmüv. ipar és keresk. ministerium, az egri szőlőszeti s borászati egylet kezdeményezésé­re s Eger város kérelme folytán, Egerben egy szőlőszeti s ker­tészeti iskola fölállítását elhatározta, s oktatóul Ferk Miklós szaktanárt kinevezte. Ugyancsak nevezett minister f. é. okt. hó 16-áról kelt leiratában az egri szőlőszeti s kertészeti iskola fel­ügyelő bizottsága tagjaiul, a város előterjesztésére, dr. Vavrik Béla kir. tszéki elnök elnöklete alatt, Csiky Sándort, Eötvös Józsefet, dr. Fekete Károlyt. Glósz Károlyt, Grónay Sándort, dr. Hubert Jánost, Kövér Gyulát, Ötömösy Já­nost, dr. Pác z Ferenczet, Pánthy Endrét, Polereczky Gyu­lát. Simonyí Károlyt, és Szederkényi Nándort, Tavasy Antalt, és Zsendovics Józsefet nevezte ki. Az egri szőlőszeti és kertészeti tanfolyam felügyelő bizottsága, f. é. nov. hó 4-én tartotta első, s egyszersmind alakuló gyűlését, melyen fölolvastat­ván a földm. ministeriumnak a felügyelő bizottság kinevezését, és több rendbeli intézkedését tárgyazó leirata: elnök sajnálattal hozza tudomásra, hogy a kinevezett bizottsági tagok közöl egy, Ötömösy János, időközben elhalálozott. Elnök indítványozza, hogy a város közönsége a bizottság kiegészítése tekintetéből a minis- téri un) hoz való fölterjesztés iránt hivassék fői. A bizottság a ma­ga részéről kiegészítő tagul Mednyánszky Sándor birtokos ügy­védet hozza javaslatba. — Tárgyalás alá vétetvén a pozsonyi szőlőszeti s kertészeti iskola felügyelő bizottságának a minist, ál­tal megküldött működési alapszabályzata: a bizottság, tüzetes vita után Szederkényi Nándort bízza meg, hogy Ferk Miklós szaktanárral egyetértoleg, a vita folyamán fölmerült észrevételek s a helyi viszonyok tekintetbe vételével, az egri szöllöszeti s ker­tészeti tanfolyam felügyelő bizottsága működési körének alapsza­bálytervezetét dolgozza ki, s alkalmilag mutassa be. — A földm. ministerium abbeli fölhívása folytán, hogy az egri szőlőszeti s kertészeti tanfolyam gazdasági s üzemterve az orsz. borászati kormánybiztossal egyetértoleg kidolgoztassék, s fölterjesztessék: Ferk Miklós szaktanár megbizatott, hogy az e czélra szánt tele­pek végleges átvétele s fölmérése után, s a borászati kormány- biztos úrtól nyerendő utasítások alapján, az üzemtervet a lehető legrövidebb idő alatt készítse el s terjeszsze be. Hasonlólag Ferk Miklós szaktanár bízatott meg azzal is, hogy Kövér Gyula kir. tanfelügyelő bizotts. tag hozzájárulásával az eddig tárgyalt elvek alapján a tanítás alapszabálytervezetét mielébb kidolgozza s a bizottságnak bemutassa. — Ez alakuló ülésben alelnökül Tavasy Antal biz. tag, pénztárosul Eötvös József b. tag egyhangúlag megválasztattak. A bizottság f. é. nov. hó 8. és 9-én tartott második ülésén ran kisértetbe jő azt képzelnie, hogy — állatseregletben van. Minden pánztáros előtt egy nagy kosár áll; ebbe hányja az apró pénzt, melyet belépti jegyül fizetnek. A belépő dij százötven „Casch.“ A „Casch“ rézpénz, melyből 1200 darab tesz egy dol­lárt (a mi pénzünk szerint, mintegy két forint;) e rézpénzek kö­zepükön ki vannak lyukasztva, melyeket madzagra fűzve, mint egy olvasót, hordják a chinaiak nyakukban. Ha sükerült belépti jegyet váltanunk, a többiekkel együtt fölhaladunk a főlépcsőn, s csakhamar a roppant terjedelmű néző téren találjuk magunkat, a tulajdonképeni „földszinten“, mely legkevesebb 3000 főnyi közönséget képes befogadni. A helyek nincsenek számozva, s miután itt is uralkodik az a derék szokás, hogy sokkal több jegyet adnak el, mint amennyi hely van: a későbben jövőknek valóságos harezot kell folytatniok, ha hely­hez akarnak jutni. A helyek egyébkint eléggé kényelmesek, s minden ülés alatt van egy kis fiók a — c z i p ő k számára, — miután Chinában az az üdvös szokás divatozik, hogy a színház­ban a közönség lehúzza a csizmáit. (Old le saruidat, mert szent a hely, hová lépsz.) A chinai különben a színházban egészen otthonosnak érzi magát. Kényelembe helyezkedik, s csaknem az egész előadás alatt con amore — alszik és horkol. A karzat a gyermekek nézőhelye, kik jókora lármát csapnak, s gyakran orditozásukkal az előadást is megakasztják. A színházban a közönség dohány­zik, s az eléggé jó szellőztetés daczára a néző térben utálatos bűz és fullasztó légkör uralkodik. A színpad roppant nagy, s ezen van a zenekar is elhelyez­ve. A nézők magok is, illetve a publikum azon része, mely a

Next

/
Oldalképek
Tartalom