Eger - hetilap, 1886
1886-10-12 / 41. szám
41-ik szám. 25-ik ev-folyam 1886. október 12. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr Félévre . . 2 ti 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — ti 45 „ Egyes szám — r 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábozoit petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy pelit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Felhívás előfizetésre. Tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek előfizetésük f. é. szept. hó végével lejárt, megrendeléseik idejekorán való megnjitására, nehogy a lap elküldése akadályozva legyen. Előfizetési dij: Egész évre Félévre Évnegyedre Egy hóra 5 frt. 9 1 „ 50 30 45 kr. r) n HÄT“ Közs. jegyzők és néptanítók lapunkra fél-áron fizethetnek elő. T. gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. Az „Eger“ kiadóhivatala. Méhészeti előadás. F. é. szept. hó 22-én a lyceum I. emeletén elhelyezett tanitókép- zőintézet termeiben Kovács Antal központi kerületi méhészeti vándortanár úr igen sikerült előadást tartott az okszerű méhészet köréből. Az előadáson jelen voltak a képző-intézet növendékei, az elemi iskolák tanítói és városunk méhészei. Nevezett vándortanár úr igen alapos bevezetést tartott a méhészet hasznos voltáról. Majd áttért a kezdő méhészeknek szükséges ismeretekre. Nevezetesen: Hány méhcsaláddal fogjon a kezdő a méhészkedéshez ? Azok beszerzésénél, szállításánál és elhelyezésénél mire ügyeljen'? Ismertette a Dzierzon-féle kaptár rendszerét, előnyeit és ezen rendszernek báró Berlepsch által eszközölt javítását. Bemutatott kis alakban egy ily kaptárt. Ismertette részletesen annak beosztását. Majd áttért az okszerű méhészkedésnél használt segéd-eszközök ismertetésére és azok használatára, eredetiben mutatván be azokat, névszerinti az arczvédő készüléket, keret-fogót, kaptár-tisztitót, vágány-tisztitót, rajseprő ládát, ku- poló-kést, műlépet, mülép-ragasztó és vágó készüléket, a Rie- sche-féle mülép-készítő prést, s ezzel kapcsolatban a műlépek készítését és használatát ismertette. Az anyaszoktató készülék ismertetésénél kiterjeszkedett az anyátlan családok meganyásitá- sának többféle módjára. Az etető vályúk ismertetésénél a méhek szükségből és spekulativ etetésére és az etető anyagokra tért át. Bemutatta kis alakban a mézpergető gépet s ezzel kapcsolatban a pergetés módját és előnyeit ismertette. A léptartó bakot szintén kis alakban bemutatva, beszélt annak használatáról. Bemutatta még: a keret-kihúzó kést, a röplyuk szűkítő készülékeket, az egyesítéseknél használt permetezőt, a Cziebolcz-féle új itató készüléket stb. S mindezek alkalmazását és hasznát is megismertette. Ezek után áttért a méhészkedés évi teendőire, kezdve a tavaszi tisztúló kiröpülésnél, különösen a műrajkészitést, anya- nevelők benépesítését, az anyátlan családokkal való bánásmódot, a nyári gondozást, mézszüretelést, őszi szemlét, az öreg auyák kicserélését, gyenge családok egyesítését, betelelést, téli gondozást, a kiszedett, telt és üres lépek osztályozását, és gondozását; szóval az öszszes évi teendőket szakszerűen ismertette. Délután pedig a betelelést és a családok egyesitését gyakorlatilag mutatta be, oly szépen s ügyesen bánván a méhekkel, mintha azok fullánk nélküli szelid állatok volnának. Lehetetlen, hogy ily szakszerű elméleti és ügyes gyakorlati előadást hallva és látva, kedvet ne kapjon az ember a méhészkedéshez. Azért csak sajnálattal emlékezhetünk meg azon téves felfogás- és közönyről, melyet városunk lakói ez ügy iránt tanúsítanak. Vidékünk oly viránydús, hegy, völgy, rét, erdő, szőlő és szántófölek- kel változó, hogy a méhek az egész nyár folyamán dúsan ellát- vák táplálékkal. S a méhészet igen csekély tőkebefektetést igényel, mely után oly magas évi kamatot ad, mint egyetlen iparág sem. De emellett nem is sok időt kell reá fordítani. Elég, ha hetenként 1 - 2-szer megvizsgáljuk családainkat, s ez történhetik vasár- és ünnepnapokon is, amidőn kellemes és hasznos szórakozásul szolgál. Mondhatom, hogy aki egyszer a méhészetet megkezdi, megismeri és megszereti, sohasem fogja azt többé abban hagyni; sót valóságos szenvedélylyé fokozódik az idővel az emberben. S ha figyelembe veszszük: mennyi rosztól tarthatná vissza a méhészkedés a fiatalságot, nyújtván neki munkaszünetekben kellemes és hasznos szórakozást a dorbézolás, kártyázás és egyéb illetlen és veszélyes mulatságok helyett : valóban fájlalhatjuk az ügy lassú terjedését. De vigasztal bennünket a közoktatási és földmivelési minisztériumok fáradhatlan s minden áldozatra kész buzgalma, melylyel az ügy terjesztését országszerte megkezdették. Hiszszük, hogy az okszerű méhészet, mely különösen hazánk alvidékének német községeiben van eddig legszélesebb körben elterjedve, s azon községek lakossága általán ismert jólétének létrehozásában nem utolsó helyet foglal el, vidékünk lakossága által is megismerve s megkedvelve, mihamar széles körben elterjedni, s úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben népünk jólétét előmozdítani fogja. Azért kívánatos, hogy minél gyakrabban szerencséltessenek bennünket az ügynek oly lekes harczosai, mint az előző évben Grand Miklós orsz. méhészeti felügyelő úr, és ez évben már másodszor Kovács Antal közp. kér. méhészeti vándor-tanár úr, kik az e téren szerzett bokros érdemeik által már is hálára kötelezték az utókort, és megörökítették nevöket. Éljenek sokáig ! Egy hallgató.
