Eger - hetilap, 1886

1886-08-24 / 34. szám

273

bemutassa. A hangverseny műsorán egyébkint, a versenydalokon kiviil még más újabb érdekes müdalok is fognak szerepelni, melyek a dalkör eddigi előadásaiba nem voltak még fölvéve. A ritka élvezetes hangversenyre fölhívjuk t. zenekedvelő közönségünk figyelmét.

Az „egri dalkör“ pécsi diadalának aranyérme, valamint a pécsi bevonulás alkalmával az egri dalkör zászlaját megkoszorúzó kedves bájos Hoffer Melánia kisasszony koszorúba foglalt fényképe, F ó g e 1 Ágost helybeli kereskedőnk piacztéri kirakatában közszemlére vannak kitéve, mire fölhívjuk t. olvasóink figyelmét.

— Az egri sziniigyi bizottság, tekintettel a mostoha pártolásra, melyben közönségünk a jelenleg itt időző színtársulatot részesíti, fölkérte Dr. Pásztor B., Pillér Ede, dr. Cbalaupek József, Keleti Izsó, Mészáros Kálmán, Fülöp Zoltán, Szabó Béla és Kemechey Jenő urakat a bérletgyíijtésre. A nemes czélt és a gyűjtőket ajánljuk a nagyérdemű közönség becses figyelmébe. V

— Jutalomjátékok. Follinus Aurél né szül. Csigaházy Etel,az iit működő szegedi színtársulat elsőrangú drámai színművésznőjének mai jutalom játékár a, mely alkalommal „Odette“ Sar- dou kitűnő drámájának czimszerepében fog fellépni, fölhívjuk az igaz művészetért mindenkoi lekesülő szinházlátogató közönségünk pártoló figyelmét; — úgy Egri Gyula népszinműénekesnek e hó 31-iki jutalomjátékára, „Parlagi Jancsi“ ez. népszin- művet választotta, melynek czimszerepéből force-alakitást csinál. Megemlítjük még, hogy a darabban a legjobb éslegujabb népdalok fordulnak elő.

— Színházi hirek. A szegedi színtársulat jövő heti műsora : Kedden Follinus zné jutalomjátéka, mely alkalommal a franczia szinirodalom egyik legjelesebb színmüve adatik elő: Sar- dou „Odett,e“-je. ügy a darab, mint a jutalmazandó drámai primadonna megérdemli a közönség élénk érdeklődését. — A bérletelőadások szerdán veszik kezdetüket, a spanyol klassikus vígjátékok legérdekesebbjével „Közönyt közönnyel“ czirnű elegáns kiállítású, idylli tartalmú romantikus, elbűvölő darabbal, melynél az előadást kisérő gyönyörű zene, valamint dallamok is emelik a hatást.— „A czigánybáró“ hírneves új operette csütörtökön és pénteken adatik Egerben először, egymásután két estén 50° 0 árfelemeléssel, minthogy a darab kellő kiállítása tetemes költségekbe kerül; ezen előadás iránt már is nagy az érdeklődés, vidékről is élénk tudakozódások történtek az előadás megtartására. Szombaton ismét igen érdekes előadás: „A vasgyáros“ franczia színmű. — Vasárnap újdonság : „A tunikás leányok“ új népszínmű, új dalokkal.

— A bpesti „Hungária velocipéd-klub“ két derék tagja: Kaszás István és Szabó Sándor, — még a múlt kerékpárverseny

alkalmából jó ismerőseink — múlt szombaton vasparipáikon városunkba érkeztek, hogy a megalakult egri atlétikai klub szervezkedésére nézve némi útbaigazításokat adjanak. Egyúttal néhány velocipedet is hoztak magokkal, melyek kezelésében, s illetve 1 á- balásában az oktatást atlétáink körében, tegnap az érsekkertben meg is kezdették.

— Hevesen — mint lapunknak írják — f. hó 15-én tartotta Almássy Sándor a nagyfiigedi választó kerület orsz.-gyülési képviselője beszámoló beszédét a városház udvarán százakra menő közönség előtt. Beszédét, — melyben élesen bírálta a kormány pénzügyi gazdálkodását, a közös vámterület káros voltát, s az osztrák befolyást a magyar kormányra, s a választókat a 48-as elvek mellett kitartásra buzdította, — a hallgatók gyakori éljenzésekkel kisért nagy tetszéssel fogadták.-- A „Borsodmegyei lapok“ f. aug. 20-iki száma „Hirek“ rovatában, az „egri dalkörről“ a következőket Írja: „Az első ver- senydarabból (az egri dalkör) valóságos temetési éneket csinált. „A magyar nemzetnek“ résznél nem szállt le cis-mollról c-mollra, mint ahogy kellett volna, maradt a régi hangnemben s e miatt oly magasra ment a végén, bogy tenoristái kidőltek, és csak nagy kinnal tudták a darabot befejezni. Tessék megkérdezni Szabó Ignácz tanárt ott Egerben, nem igy van-e ? Nem egy ember látta, mikor ő az egri dalkör szereplése alatt egynéhány hibánál fájdalmasan fölsziszszent.“

Amennyiben a fönebbi sorokban rám is történik hivatkozás, válaszom az, hogy bizony nem úgy van: s aki engem föl- sziszszenni látott (habár a fölsziszszenést, nézetem szerint hallani igen, de látni bajosan lehet) annak nagy mértékben káprázott a szeme.

Eger, aug. 23. 1886. Szabó Ignácz, tanár.

— Általános megdöbbenést keltett a tegnap érkezett napi lapok azon senzátiós hire, hogy Karavelov Petykó bolgár minis- terelnök, társai segélyével, Sándor bolgár fejedelmet trónjától megfosztotta, elfogta, bezárta, s Bulgária számára regensséget alakított. Úgy látszik, a keleten rég idő óta összetornyosult háborús fellegek, mielőbb viharos kitörésre készülnek.

— Középfokú kereskedelmi iskola Miskolc zon. A miskolezi kereskedelmi- és iparkamara a vallás- és közokt. miniszter engedélye alapján f. é. szept. hó 1-én a miskolezi államilag segélyezett polg. iskola kapcsán középfokú kereskedelmi iskolát nyit meg. E 3. évi tanfolyammal biró iskola 1-só osztályába a gymna- siumi- reál- vagy polgári-iskola 4-ik osztályát legalább elégséges sikerrel végzett ifjak vétetnek föl. Az iskola mindazon kedvezményeket biztosítja a végzett növendékeknek, melyekkel a középiskolák s hasonrangú intézetek felruházvák. — Részletes programmal és tájékoztatással a miskolezi polg. iskola igazgatóAz „egri Dalkör“ Sárbogárdon.

„Éljen Eger!“ . . . E felkiáltás üdvözölt bennünket, midőn a pécsi vonat berobogott a sárbogárdi pályaudvarba.

Mint mikor a kelő nap egy hosszú méhesre veti első sugá- rit, felzug minden egyes kaptár és az apró, fürge méhek egyszerre száz meg száz nyíláson repülnek ki a harmatos rétre: úgy pattant fel egyszerre a sok coupé ajtaja, ömlött ki rajta száz meg száz dalár. Bgyik a friss levegőt szívta, másik üdítő után futkosott; a harmadik rész talán megemlékezve a menet alkalmával itt történt kellemes meglepetésre, várta, vájjon fog-e ismétlődni? Sajnos, ezek csalódtak. Készült ugyan most is meglepetés az egriek számára, de ezúttal csak is ok vehettek benne részt.

Éliássy Imre barátunk, városunk egykori lakosa, jelenleg Sár- bogárd közszeretetben álló gyógyszerésze, ki ritka barátsággal az egész dalkört egy kis pihenőre meghívta, kölcsönös üdvözlések után a ránk várakozó fogatokhoz vezérelt, melyeken elhelyezkedvén, vidám hangulattal és egy kellemes kirándulás édes sejtelmeivel megindultunk a város felé, hol a vendéglő előtt szép számú közönség már zenével várt és fogadott bennünket. Itt, nrután a sok próba, verseny és utazás folytán megviselt hangszerünket egy hordó ser tarta’mával meglehetősen leporoztuk és helyrehoztuk, üdvözlőül elzengtük „jeligénket.“ Majd egy kevés pihenés után testületileg kiv múltúnk a város megtekintésére. Nem láttunk sokat, de annál többet éreztünk. Éreztük, hogy az ős Pannóniában magyar földön es magyarok közt vagyunk. Éheztük, hogy minden házból, minden szívből az igazi és régi magyar barátság és vendégszeretet melege sugárzik felénk. És ez nekünk elég volt. Sőt keblünk hálás örömre gyuladt; minek az által adtunk kifejezést, hogy szives házi gazdánk vendégszerető házához érkezvén, a kedves háziasszonynak, ki köré a hölgyek díszes koszorúja fűződött, néhány magyar dal eléneklése által szerenádét rögtönöztünk.

A város megtekintése után visszatértünk a vendéglőbe, hol már terített asztal várakozott reánk. Jó is volt; mert mi csürés- tagadás benne, nehányunkoál az éhség már hangos riadót vert. Na de tettünk is aztán olyan pusztítást a feltálalt ízletes magyar ételek közt, mint hajdan Hunyadi és Kinizsi a törökök közt! Csakhogy a mi házigazdánk legyőzhetlen hadvezérnek mutatta be magát. Újabb és újabb ütegeket, csapatokat vezetett a hareztérre : az asztalra. Úgy, hogy mi, daczára a gyújtó zenének, daczára hírneves elnökünk és vezérünk lelkesítő szavainak, melyekkel bennünket a kivívott győzelmekért megjutalmazott és a jövő har- ezokra tüzelt, mégis utoljára kénytelenek voltunk békét kötni, és már csakis a békepohár üritgetésére szorítkoztunk.

Étkezés után egy, dalárokból alakult küldöttség vezetése mellett megjelent a kedves háziasszony, környezve Sárbogárd és környékének szépei- és ama lelkes egri hölgyektől, kik jelenlétükkel pécsi sikereinkre oly lelkesitöleg hatottak, és azonnal megkezdődött a táncz folytatva többszörös ,ujrával.‘ E közben csaknem az egész terem betelt a város és vidékének intelligen- cziájával. Táncz végével sorakoztunk és „Jeligénk.“ úgyszintén egy mű négyesnek eléneklésével mutattuk be magunkat és mondtunk köszönetét a megtiszteltetésért. A darab végén kitört lelkesültség lecsillapulta után elnökünk poharat emelt és is-