Eger - hetilap, 1886
1886-07-06 / 27. szám
27-ik szám. 25-ik év-folyam 1886. július 6. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ EGERHirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyílt térben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Fölhívás előfizetésre. T. olvasóinkat, kiknek előfizetésük f. jun. hó végével lejárt, tisztelettel kérjük előfizetéseik idejekorán való megújítására, nehogy a lap elküldése, a késedelem folytán, fön- akadást szenvedjen. Előfizetési föltételek: Egész évre Félévre Negyedévre Egy hóra . Községi jegyzők, nek elő. 5 frt. 2 frt. 50 kr. 1 frt. 30 kr. 45 kr. elemi és néptanitók fél-áron fizethetA nemzetiségi kérdésről. Werner Gyulától. II. Ha a franczia forradalom eszméi valahol, úgy azok Oroszországban találtak határozott ellenzésre. Ha minden uralkodó engedhet az idők követelményének: a fehér czár azt nem teheti. Világuralmi politikáját az egyeduralkodás formája -érvényesítheti csak. Ez az uj Borna, mely annyi népet hódított meg, s oly roppant területeken uralkodik, s mely császársággal kezdte, amivel végezte Róma, s köztársasággal fogja végzeni, amivel Róma kezdte. Államokban, a kormányformák változásait, értelmi forradalom előzte meg s készítette elő. Az amerikai gyarmatokról nem is szólok, mert azok kezdettől fogva oly fejlődésnek indultak; történelmi hagyományok s kiváltságos osztályok hijjával, annyira democratikusak voltak, hogy íigy mondjam, már bölcsejiikben; a munka, kereskedés, fejlődő ipar, a forradalmak távolabbi okai, annyira nem találtak magukkal szemközt kényelmetlen, ellenszegülő gátokat, ellenséges elemeket, hogy az egész amerikai sza- badságharcz tulajdonképen egy csapat kapzsi, rosszül kormányzó» lelkiismeretlen hivatalnok ellen irányúit, kiket egy önzéséről hires anyaország szuronyai védelmeztek. Osztály-harcz nem előzte meg Wasington győzelmeit, s nem követte. E harczban az egész nemzet csak nyerhete. Nem voltak menekültjeik, kiket az ellen, ség podgyász-szekerei hoztak vissza. Nem volt vendégük. Fran- czia-országban jól tudjuk, az előjogok birtokosai mellett egy tevékeny, gazdag, művelt nagy osztály képződött, mely harmadik rendnek nevezte magát. Mindaz, ami Francziaországot külföldön kedvessé tette: a pipere és diszműtárgyak, gobelinek, fayence edények, selymek ; mindaz, amit Marseille kereskedői szállítottak ; a kecses forma-szépségük, s gondolat-bőségük miatt híressé vált irodalmi-termékek; a bölcsészeti fejtegetések, melyekre Nagy Frigyes s Il-ik Katalin a világért sem vetettek volna vámot, mindaz szóval, mely jólétet, dicsőséget észt, munkát jelente, e harmadik rendből eredt. Tizennegyedik Lajos katonai fénye, s a politikai befolyás, mely a francziák nyelvét világnyelvvé tette — régen elenyészett. Colbert rendszere és hajóhada képtelen volt megakadályozni, hogy a tengeren ne Albion színei legyenek uralkodók. Roppant területek vesztek el az Angliával vívott esztelen hadakozás miatt. Annak az udvarnak etiquettje, melynek termeiben mámor, kicsapongás, aljasság dőzsölének, nem csábithaták utánzásra többé Európa többi fejedelmi-háztartásait. A termek, melyekben Dubarry mosolya s Pompaodur márkinő kaczér vállai ragyogtak: nem képezhetők ama helyeket, hol Európa ügyeit intézik s államok sorsa felett döntenek. Az elszegényült nemesség nem ragadhatta ii'igy bámulatra idegen metropolisok lakosait. Hogy a franczia szellem mégis érezhető maradt, hogy nyelvén mégis legszívesebben társalogtak, hogy egyáltalán hódoltak neki, azt mind a polgári rend munkássága tévé. Az erő ezen érzése, elnyomással párosulva: ez volt a forradalom oka. Egy rend, mely mindazt, ami ép, mindazt, ami romlatlan, mindazt, ami jövő képviselte: jogokat követelt, mert érezte, hogy a reá ruházandó jogokat gyakorolni képes; uj kormányformát követelt, mert tudta hogy annak sikeréért a felelősséget elvállalhatja. Oroszország helyzete más. Hátában egy darab Ázsiával, igen egyenlőtlen s igy izgató benyomást gyakorol reá a nyugati művelődés gyors benyomulása határai közzé. Absolutizmusa nem elő- jogos urirendekre támaszkodik, melyeknek kiváltságait a korszellem ostromolja; s területének csak elenyésző csekély részén van meg a polgári elem, mely elvénhedt nemesi-rendek politikai súlyának örök őre, s demokratikus alkotmányos átalakulások talpköve szokott lenni. Sőtinkább. Hatalmának oszlopait a katonai rendszerben s mérhetlen paraszt-tömegekben bírja. Aristokratiája fiatal; háborúk és valamely ügyesen vitt politikai szereplés napról-napra növeli számukat. Ez az aristokratia, mely fejlődésben van, melynek még ereje érintetlen, melyet intel- ligentiája annyira fölé emel az államkormányzás durva, de a meghódított területek műveletlensége és különleges viszonyaihoz mért eszközei fölé; ez az aristokratia — mint ezt a nihilizmus tüneménye bizonyítja — tartatik hullámzásban az átváltozás gondolatától. S a végső czél — a történelem tanítja — ezen irányú törekvésekben csakis az oligarchikus köztársaság lehet. Tehát nem oly neme a köztársaságnak, mely Rómát tette nagygyá; de mégis — köztársaság. Hasonlatom csak ennyiben állhat meg. . .. E futó megjegyzés után visszatérek szorosan vett tárgyamhoz. Oroszország tehát leghatározottabban szegült ellene az uj áramlatnak, mégis érezni kényszerült, hogy a franczia szellem, mely úgyis annyira rokonszenves volt a nemzet felsőbb rétegeiben, s mely dajkája volt civilisátiójának: naponkint tért nyer. Nem ugyan széles körökben, mert a népesség zöme éretlen és alkalmatlan volt ily eszmék befogadására; de elég erővel arra, hogy számolni kelljen vele. De Oroszország ravasz és élelmes volt. Gazdag és nem gazdag orosz földbirtokosok gyermekei
