Eger - hetilap, 1886

1886-06-08 / 23. szám

F el világosító nyilatkozat.

A f. é. máj. hó 30-án tartott képv.-ülésben, a Szalay László-féle közmunkaügyben tett elnöki jelentésem alkalmával, Petravieh Antal városi képviselő' úr által elnöki székem elhagyása után, tehát hátam mögött, nagy páthoszszal elmondott vádnyilatkozatát ezennel tételről-tételre megczáfolom, annyival inkább, mert mindazon vádak Nagy Bernát városi képviselő által már a megyei alispán úrhoz is beterjesztettek, és ezen körülmény, valamint hogy azokra nézve már kihallgatásom is elrendeltetett, általam még távozásom előtt fel is emlittetett.

Mindennek daczára, Petravioh Antal úr, kinek tollából került ki N. B. vádpanasza is, mi onnan gyanítható, mert az eredeti panaszkérvényben még két pontból álló, Petravich Antal saját kezű Írásával, a kérvény szélzetére vezetett vád, az ő fogalmazványára enged következtetni s igy a közönség félrevezetését ezélzó s az én meghurczoltatásomra irányzott rosszakaratú vád, egyedül ellenem intéztetett.

Sorba veszem tehát a vádpontokat, melyek már eddig is különböző álnevek alatt, az „Eger és Vidéke“ helyi lap több számaiban közöltettek.

I. vád: A polgármester 7 év óta périztárvizsgá- latot, vagyis rovancsolást nem tartott, mi miatt mulasztás terheli. Úgy a közmunkakezelésnél ellenőrzési hiány miatt sikkasztás követtetett el, ezért fegyelmi vizsgálat alá vonandó.

Válasz: Az 18(i9-ik évben, általam, a városi házi pénztárnál fölfedezett sikkasztás azon rendszervezetésre tanított, hogy a házi pénztárnok, hetenkint a napló lezárása után nekem napló-kimutatást terjesz- szen be, a heti maradványok rendesen átvezettetvén; ezen rendszer részemre a legjobb ellenőrzést nyújtja, mert igy a pénztárnok csak egy heti bevételét sikkaszthatná el; melynek ezé!szerűségét a f. é. máj. hó 26. és 27-én tartott általános pénztárvizsgálat, midőn kitűnt, hogy minden pénzkezelő hivatalnál egy krajezár hiány sincs, jónak bizonyította; hogy a vizsgálatot rovancsolással kell teljesíteni, törvény sem rendeli, szabályrendeletünk pedig csak azt tartalmazza, hogy a polgármester, belátása szerint, a pénztárakat, a midőn szükségét látja, megvizsgálja; a gyámi pénztárnál a vizsgálat a törvény és ügyrend szabályai szerint mindig a főügyész és számvevő közbejöttével teljesittetik.

A közmunka-kezelés és váltságdíj befolyása iránt, a megyei szabályrendelet első sorban az építészeti hivatal nyilvántartási ellenjegyzésével, a megyei számvevő és alispán folyton őrködésével intézkedvén; városunk szabályrendelete a mezei r. kapitánynak utasításul csak annyit mond, hogy kezeli a közmunkát.

A polgármester felügyeleti jogát, ekként határozza meg: „A pénztárakat és egyéb pénzkezelő hivatalokat saját belátása szerint, vagy a tanács kivánatára megvizsgálja“ ; ezért nem kívánt a polgármester a megyei vizsgálat előjogába vágni, ezen ügyet megyei útalapnak tekintvén.

II. Vád: Hogy a pótadópénztárnál pénzhiány nincs, maga vádló elismeri, de visszaélés van, mert a pénztárnok a tisztviselőknek és Írnokoknak előleget ád.

Válasz: Tőlem a pénztárnok soha ideiglenes utalványt, hogy valakinek előleget adjon, nem nyert, ha pár forintot a havi fizetés előtt megszorúlt tisztviselőnek vagy írnokoknak adott, tette saját felelősségére és saját pénzéből, mert a pénztárban pénzhiány nem volt, vagy hogy ily előlegezéstől a pénztárnokot eltiltottam volna, valótlan, mert azt soha meg sem engedtem.

3IT. vád: Hogy Zsuffa városi kiadóra önhatal- milag pénzkezelést bíztam, mi miatt alkalma volt öngyilkos kiadónak a sikkasztásra, és hogy az általa elsikkasztott bizonyos összeg a városi pénztárból kétszer utalványoztatott ki.

V á 1 a s z : Zsuffa Ernő v. kiadóra semmiféle pénzkezelés nem Hibáztatott, ő csak a pénz-elküldéssel lett megbízva, mi eddig folytonos gyakorlatban volt, és hiány nem merült fel, a 23 frtot tevő kétszeres ki- utalványozás onnan eredt, mert az előadó tanácsnok Kádas Rózái ápolási dij czimén múlt évi julius havában Bpest város tanácsához 23 frtot Zsuffa Ernő kezéhez elküldés végett kiutalványozott, ezt azonban nevezett kiadó rendeltetési helyére el nem küldte, ugyanez évben Bpest tanácsa által, Kádas Juliánná néven ismét 23 frt követelte!ett, előadó tanácsnok a név után két különböző személyt értvén, ez összeget újból kiutalványozta, mit városi számvevő Cs. A. az ellenjegyzés végett kezéhez került végzésből észrevett, azonban sem az előadónak, sem a tanács elnökének a tévedést tudtál nem adta, hanem a pénztáritoknak, az ellenjegyzés rávezetésével kifizetés végett a végzést átadta. Ezen ügy, mielőtt a tanács előtt felfedeztetett volna, már az „Eger és Vidéke“ lapban szándékosan előre közöltetett. Különben is ezen 23 frt megtérítésére nézve a vizsgálat majd kimondja a vétkest.

IV. vád: Juhász Szilárd volt adószedő még 1873-ban sikkasztást követett el, s habár a hiányzó összeg megtéríttetett, mégis az állam által 600—700 frt követeltetik, s a város vagyonára foglalás vezettetni szándékoltatok.

Válasz: Juhász Szilárd törvényszékileg megítélt 2470 frt 56 krban marasz tál tatott, ezen összeg a küldőttségileg megállapított fedezetből 1878-ik febr. havában teljesen kifizettetett, a fedezethez a városi pénztár 75!) frt 45 kr előleggel járúlt, melynek megtérítéséül Juhász Szilárd életbiztosítási ezer forintról szóló kötvénye a városnak átadatott. Az e kötvény után járó évnegyedes részletdijak nevezett Juhász Szilárdnak, — ki, Ítéleti büntetésének kiállása után, a városnál irnoki minőségben van alkalmazva, — irnoki fizetéséből teljesítetnek; halála után pedig a város összes követelése teljesen megtérül.

V. vád: Id. Murányváry János volt városi rendőrfőkapitány bírságpénzek be nem szolgáltatása miatt