Eger - hetilap, 1886

1886-06-08 / 23. szám

184

Maga a mulatság oly rendkívül kedélyesen és fesztelenül folyt mindvégig, hogy az ember önkénytelenül is egy nagy családi körben képzelte magát. Oly annyira családias volt e mulatság, bogy még a nők is (pardonnez mes dames!) lemondtak azon velük született kedves tulajdonságról, hogy szemle alá vegyék egymás öltözékét. De nem is volt mit vizsgálni, Írsz otthon senki sem piperézi magát, itt pedig lionn volt mindenki.

A négyeseket 38—40 pár tánczol ta. Hogy kik vettek részt a tánczban? és mennyien? álljon itt a névsor: Beökönyi Margit, (Detk), Brösztlné, Czettler Etelka, Diviaczky Irma (P.-Szikszó), Dobos Ilona, Erlach Anna, Fülöp Berta és Piroska, Farkas Szeréna, Dr. Fekete Ferenczné, Fekete Jánosné, Galambos Margit és Jossika, Gröber Anna és Berta, Horváth Ilonka, Hubert ..una, Jekkelfalusy Etelka és Ilona, Kolossy Margit, (Homok-Terenne) Kovács Domonkosné, Lipovniczky Irénke (Heves), Mannsbarth Margit és Emma, Nékám Erzsiké, Petheő Irénke (Jász-Ladány), Póka Margit, Posgay Margit, Práf Margit, Sajósy Margit, Sis- kovicli Etelka, Szabó Imréné, Dr. Szolcsánvi Hugóné, Széchényi Jolánka, Szuhányi, Anna, Vancsó Tériké, Weidlné, Zeley Ilona, stb. úrhölgyek. Az egyforma jó kedvvel járt tánczok 4 órakor egy hosszú, az elválás miatt, rám nézve keserves csárdásban múltak ki. Don Pedrö.

— Heti naptár. — Kedd jun. 8. Rk. Medárd. — Pr. Medárd. — G. o. (máj. 27.) Hellád. — Napkel. 4 ó. 4 p. Napnyug. 7 ó. 54. p.

Ferencz Józs. apóst. kir. 8 felsége koronázási évfo.dulója.

Szerda jun. 9. Rk. Primusz és Felix. — Pr. Felicián. — G.-o. (máj. 28.) Eutik. — Első negyed, 8 ó. 42 p.-kor reggel.

Csütörtök, jun. 10. — Rk. Margit királynő. — Pr. Onufer. — G. o. (máj. 29.) Theodozia.

Péntek, jun. 11. — Rk. Barnabás. — Pr. Barnabás. — G.-o. (máj. 30.) Isác. Szombat, jun. 12. — Rk. Basilides. — Pr. Basilides. — G.-o. (máj. 31.) Herma nt.

Vasárnap, jun. 13. — Rk. Pünkösd vas. — Pr. Pünkösd vas. — G.-o. (jun. 1.) Pünk. vas.

Hétfő, jun. 14. — Pünkösd hétfő. — Pr. Pünkösd hétf. — G.-o. (jun. 2.) Pünk. hétfő.

Kedd. jun. 15. — Rk. Vid és Mod. vt. — Pr. Kreszczenez. — G.-o. (jun- 3.) Lucilián. Napkel. 4 ó. 3 p. Napnyug. 7 ó. 58 p.

Időjárás Herschel szerint: f. hó 9-től 16-ig szeles, borult és esős napok.

jJp^T” Lapunk közelebbi száma, a pünkösdi iinne- p e k miatt, jövő s ze r d á n jun. hó 16-án fog megjelenni.

Lapunk mai számának mellékletéül veszik t. olvasóink Tavassy Antal Eger város polgármesterének Nyilat konak köszönheti, — jegyzi meg emelkedett hangon a törvényszék előtt az üzlet első segédje, mint tanú. — Egy czukros hordó rágurult az ember karjára, tekintetes törvényszék, a kórházban már azt mondták, le kell vágni, nincs más mentség. Akkor — folytatta az első segéd mindegyre fokozódó lelkesedéssel, - Izsépy úr befogat, s azt mondja nekem: „Menjen ön doktor Balassa úrhoz.“

Az első segéd hangja elérte az ünnepélyes lelkesiiltség legnagyobb fokát:

— Igenis, tekintetes törvényszék, a hírneves műtőhöz, dr. Balassához. És azt mondja nekem Izsépy úr: „Mondja meg ön a doktor úrnak, hogy egy ember szerencsétlenül járt üzletemben, nem akarom, hogy karját elveszítse, s ha segíthetni rajta, hálás leszek, és nem sajnálom a költséget.“ Én elmondom ő nagyságának dr. Balassa úrnak: „Izsépy úr hálás lesz érte“ s meg lett mentve ez ember karja.

— Tudta ezt? — kérdezi az egyik biró a vádlottól.

— Igenis tudtam.

— Talán mámoros állapotban cselekedte, a mit cselekedett, — adják szájába a szót.

— Nem. Meg akartam ölni azt a csábitót, s meg is ölöm, ha még valaha kiszabadulok.

Mindez megfordul most Hombár András zűrzavaros fejében: a törvényszék, a börtön, a bírák, a rabok. Úgy rémlik neki, mintha minden arczot újra látna, minden szót újra hallana.

— És mégsem öltem meg! — mormogja szemrehányáskép, mintha még hátra volna a fogadás, melyet teljesitnie kell.

zatát ama vádakra, melyek ellene a legutóbbi városi képviseleti ülésben fölhozattak.

— Dr. Samassa József érsekünk ö exja, f. hó 3-án, Áldozó csütörtökön, osztotta ki a bérmálás szentségét az egri ájtatos híveknek a főszékesegyházban, mely alkalommal 1283 hívet részesített a bérmálás szentségében. A bérmálás szertartása, regg. 10 órakor vette kezdetét, a szokott 9 órai főszékes-káptalani ünnepi nagy mise után, melyen, a fópásztori stallumban, érsek ő exja is részt vön. Mise közben, a székes-fó-egyházi zene és énekkar zenés miséje helyett, ez úttal, az egri kath. fő-elemi iskolák s a kath. fitanitó-képző növendékeiből alakult, mintegy 60—80 tagú énekkar, részint unisono Gregoriánus-féle chorálokat, részint vegyes karban, ó-stylü mise-részeket adott elő, különböző régibb egyházi zeneszerzőktől, ezek közt az utolérhetetlen, s fólülmulha- tatlan egyházi zeneköltő: Palaestrinától. Külföldön, különösen Franczia- és Németországban, a magasztos egyházi eh or ál-ének régebb idő óta kiszorította már a sípval, dobval trombitával harsogó,. intrádás, muzsikás misét a kath. templomokból. Nálunk azonban, a főszékesegyházat ez alkalomból teljesen betöltő, vegyes műveltségi fokú ájtatos népnél, mely a régit már nagyon mg szokta, egyelőre szokatlannak, s idegenszerünek tűnt felez a templomi újság. A figyelem után Ítélve azonban, melylyel a hívek, kivált a gyönyörű orgona-kiséretű Gregorián-ch orálokat hallgatták, nincs kétségünk benne, hogy, — főleg sükerültebb kísérletek után, — ez a nemesebb, hivatottabb, s igazi áhitat-gerjesz- tő neme az egyházi éneknek nálunk is csakhamar meghonosul, s joggal elfoglalja illetékes helyét kath. templomi kórusainkon.

— Miklós Gyula kir. tanácsos, orsz. borászati kormánybiztos ő nsga a múlt hét utóbbi napjaiban hivatalosan városunkban tartózkodott s Zsendovics kanonok ur ő nga vendége volt.

— Érdekes vendégünk lesz, talán még e héten, mint magánúton értesültünk. A rokon finn nemzet egyik jeles Írója: Ja lava (A lm berg) Antal készül meglátogatni hazánkat. Néhány nap múlva Budapestre érkezik s onnan Egerbe is elrándul,hogy itteni ismerőseit, jelesül gymnasiumunk tudós igazgatóját s a tanártestület több tagját viszontláthassa.— Jalava ugyanis több évvel ezelőtt már megfordult Magyarországon s épen Egerben is, — most tulajdonkép csak kedves emlékei hozzák őt vissza. Hazájában mint ünnepelt iró, sokat tett a magyar szellem ismertetése érdekében. Több jeles magyar művet fordított finnre,; így Jókaitól a „Kedves atyafiak“ (Rakkaita sukulaisia) s az „Új földesül'“ (Uusi tilanhaltia) ez. regényeket, Tóth Edétől a „Falu rosszát“ (Kyläu heittiö). Magyarországi emlékeit pedig Unkarin maa ja kansa. Neljäkymmentä matsakivjettä (Magyarország és népe. Negyven útilevél, ez. munkában irta meg. Az egyetlen müveit rokon népnek, a finn nemzetnek e jeles fiát és képviselőjét hozza isten mielőbb vendégszerető fedeleink alá!

Vállai megrándulnak, melle zihál, szemei sötétségbe merednek, mintha ott messze, nagyon messze valakit keresne.

Az, a kit keres, országokon, tengereken túl jár, utazik.

— De egyszer vissza fog jönni, — mormogja Hombár András. — Vissza fog jönni!

Hanem mialatt csak arra az egyre akar gondolni, a ki majd visszatér, eszébe jut az a másik is, ki talált szintén visszatér.

Vele együtt ? ... Az apa reszket.

E pillanatban mintha halk, csoszogó lépteket hallana künn az ajtó előtt a lépcsőn. Mintha egy kéz tapogatóznék a falon.

Hombár András még jobban reszket. Föláll, az ajtóhoz megy, de nem meri kinyitni azt, csak hallgatózik. Künn minden csendes, nem hallatszik semmi hang. A boldogtalan ember visszatántorog a sötétben az asztalhoz.

— Nem, nem, — hörög tompán, — az most kocsin jár, selyemben, bársonyban, kipirositja orczáját és arany karpereczeit mutogatja.

(Vége követk.)

Dr. Francz Alajos emlékezete.

(Felolvasta a hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egyletnek Gyöngyösön 1886. évi máj. 27-én tartott évi rend. közgyűlésén) dr. Danilovich Pál, egyl. elnök.

(Vége.)

Köztudomású, hogy a törvénytelen szülöttek nagy száma, a gondozás hiánya s a mesterséges táplálkozás, egészségüknek szándékos megrontása miatt, menynyire predestinálva vannak a ha-