Eger - hetilap, 1886

1886-06-08 / 23. szám

851 — Záró-ünnepély. Az egri érseki lyceum jog- és államtudo­mányi kara f. hó 15-én d. e. 9. órakor a lyceum kápolnájában fogja megtartani a tanévet bezáró Te Deum-ot, ez után pedig a II. emeleti „Igazgatósági teremben“ a szokásos zárünnepélyt, a mely alkalommal a Rajner, és a pályadijak kiosztatni fognak. Ez alkalomra a tanügybarátok szivesen láttatnak. — Helybeli fögymnasiumunkban az évzáró vizsgálatok f. jón. hó 10. és 11-én a vallástanulmányokkal vesznek kezdetet; a többi tantárgyakból pedig jún. 16. 17. 18. 19. és 22-én foly­nak le. Valamennyi nyilvános lévén, a t. c. szülőket s a közok­tatás iránt érdeklődőket szives tisztelettel hivja meg azokra, Egerben, jún. 7. 1886. Az igazgatóság. — Új tudor. Négyesy László főgimnáziumi tanár és nyelv­tudós f. hó 14-én Budapesten a bölcselettudori szigorlatot fényes („summa cum laude“) sikerrel állotta ki. A magas miveltségü és finom modorú tanár ur — úgy halljuk, — nem hagyja itt váro­sunkkal; miért is a tanári kart és szülőket egyiránt közel érinti e jól kiérdemelt kitüntetés. — Az egri róm. kath. hitközségi belvárosi elemi fitanodákban megtartatni szokott évi vizsgálatok sorrendje a következő: Az elemi tanoda I-ső osztályában f. hó 11-én, a 11-ik osztásban f. hó 12-én, a III-ik osztályban a hit- és erkölcstanból f. hó 17-én, 18-án a reáliákból, a IV-ik osztályban a liit-és erkölcstanból f. hó 17-én, 18-án a reáliákból, az V-ik osztályban f. hó 19-én leend a vizsgálat. A vizsgálatok kezdődnek reggel 8 órakor. Az ünnepélyes „Te Deum“ f. hó 27-én tartatik meg. Mindezen vizsgálatokra úgy a t. ez. szülők, mint a tanügybarátok ezenuel tisztelettel meglii- vatnak. Az igazgatóság. — Méhészeti előadás. Méhészettel foglalkozó egri polgártár­sainkat értesítjük, hogy Kovács Antal, méhészeti vándortani- tó, f. jun. hó 12-én délelőtt a községi iskola-helyiség (Kacsapart) egyik tantermében szakelőadást fog tartani. *** A „Kolozsvári Közlöny“ f. é. júniushó 2-án megjelent 125-ik számából városunkra vonatkozólag „Közművelődés“ czimen következőket olvassuk: „Kapáesy Dezső és Eger. Találkoz­tunk-e e hasábokon gyakrabban névvel, mióta szent munkánk foly? Kapáesy Dezső és Eger városa! Egyetlen férfiú egy kitűnő városban megtalált, kért és megnyert mindenkit, kik egy fen­séges eszmét méltányolni tudnak, s a gyűjtő bizalmas leveleiből Írhatjuk, hogy eszménk hallatára az áldozattól vonakodó nem akadt senki. Volna mindenfelé egy Kapácsynk s mind a 13 ezer községünkben egy Egerünk! — ennél jobbat ismételten sem kí­vánhatunk a mi szegény, a mi küzdő, a mi drága Erdélyünknek. Kapáesy, miután a nagyoktól beszedte a nemzeti adót, az ifjúsá­got és kicsinyeket sem akarta megfosztani a nemes előjogtól hogy testvéreikért ők is áldozhassanak. A tanintézetek vezetőinél ko­pogtatott. És itt sem vonakodott senki. Biztos tudomásunk sze­lálra. A magas születési arány, a gyermekhalálozás nagy arányait természeti szükségességgé nem teheti, azért a gyermekek ok­szerű gondozásának hiánya súlyos vádként esik vissza a társa­dalomra. A visszaijesztő gyermekhalandóság, sötét bünlajstromát rejti a közerkölcsiség hanyatlásának. Az anya elvonja emlőjét hiúság és kényelemszeretetből magzatától, melynek hervatag arcza nem indítja őt kötelességérzetének ébredésére. Alkalmatlanná válik rá nézve gyermekének beteges, siró hangja, mely hogy súlyos vád­ként ne hangozzék folyton fülébe, társaságba menekül, s szívte­len dajkájával a ház legtávolabbi szobájába rendeli őket, hogy élet örömeinek álomképeit ne zavarja. A szegény sorsú mák- héjfőzettel némitja el gyermekét, és sorvasztja el a sírnak. Ös- merte-e Lamartine ezeket az anyákat, midőn azt irta, hogy: „Istennek legfelségesebb gondolata volt, midőn az anyai szere­tet et alkotta.“ „Az anyai emlőnek elvonása ott, hol ezt a csecsemőnek nyúj­tani lehetne, erkölcsileg egy tudatos és szándékos ölési kisérlettel egyenlő.“ A bothniai öböl nehány kerületében múlt században, lábra kapott a szopóedény használata, mi rendkívüli gyermekhalálo­zást eredményezett; s a baj megszüntetése végett királyi rende­let bocsáttatott ki, hogy minden anya javítási büntetésnek veten­dő alá, ha bebizonyul, hogy emlőinek elvonása által veszélyez­teti gyermeke életét. A szegény Irlandban legkedvezőbb a gyermekhalálozási szá­zalék, mert ott ismeretlen a mesterséges táplálás. Nem füződ- nek-e a szomorú tapasztalatok tovább, ha a gyermek járni kezd ? rint, jelenleg a 891. számú, harmadik bárczakönyv szelvényeit értékesíti. Szerkesztő. A 866. számú bárczakönyv szelvényei ha­mar emlékeztetőül maradtak mi reánk a kezekben. Lelkészek, tanár és tanító urak, kérünk, olvassátok az itt következő kimu­tatást s aztán tegyetek, a mit tetszik, a mint első indulatotok engedi!“ (Következik a 866. számú bárczakönyv 500 db. 50 frt értékű szelvényét megvásárlóknak lapunk f. é. márcziushó 30-án megjelent 13-ik számában közlött névsora.) „Ez adakozásokból ki nem látja a jövőt? A nemzeti esz­mében egygyé olvadt felekezeti- és osztály különbségeket ? íme, a római katholikus gyermek egy czélra adja pénzét az izrae­lita gyermekkel, s a nőnevelő, — hol sorsunkat, a férfi sorsát alkotják, — a nőnevelő leányai, megsejtik az édes, szent szót: hazánk. Köszönet Eger közoktatása vezetőinek e jól eső képért! Mert mit akarunk mi is? Szebb jövőt, jobb jövőt!“ — Gyászhir. Id. Miticzky János, az egri polgárság Nes- tora, s egyik legtiszteletreméltóbb, patriarchális alakja, a polgári erények mintaképe, a városunk érdekei iránt folyton buzgó, köz- becsülésben álló derék Miticzkv-polgárcsalád feje, élete 81. évében, f. hó 6-án elhunyt. A bold, hült tetemei ma, f. hó 8-án, d. u. 5 órakor fognak a Kisasszonyról nevezett sirkertben örök nyugalomra tétetni. — A hevesmegyei takarékpénztár igazgatósága egyik utóbbi igazgatótanácsülése alkalmával, dr. Pácz Ferencz igazgató-ta­nácsos indítványa folytán elhatározta, hogy az egri kereskedelmi és iparhitelintézettel váltó-visszleszámitolás czéljából összekötte­tésbe lép, és egyelőre ez intézetnek 60,000 frt erejeig hitelt nyit. Midőn részünkről megyénk e legtekintélyesebb pénzintézetének eme lépéséhez gratulálunk, egyszersmind örömünknak is adunk kifeje­zést, hogy e két pénz-intézet ily módoni összeköttetése, mindket­tőre ép úgy, mint a nagy közönségre csak üdvös hatással és anyagi haszonnal lehet, és ekkép a tevékeny egri kereskedelmi bank iránt tanúsított bizodalom csak növelni fogja annak pontos és lelkiismeretes működését. A visszleszámitolás föltételei a ket­tős igazgatóság közt már megállapítottak és a visszleszámitolás tényleg meg is kezdődött. — Párbajok a Janszki ügy miatt. — A Károly kaszárnya lo­vagló iskolája — mint a bpesti lapok Írják, — pár nap óta véres párbajok színhelye. Rövid három nap alatt nem kevesebb, mint négy párbajt vívtak itt Stubenrauch ezredbeli tisztek a Janszki- iigy miatt, mely, úgy látszik, ebben az ezredben okozta a legna­gyobb elkeseredést. A dologban az a legcsudálatosabb, hogy mind a négy párbajt Menyhárdt Béla hadnagynak kellett vívnia, kit magyar érzelme miatt most sorra provokálnak az ezredbeli tisz­tek. Pár nap előtt két ellenfelével számolt le, súlyos sebet vág­ván mindakettőn, mig ő csak a hüvelykujján kapott jelentéktelen karczolást. Újabban ismét két párbaja volt, melyekben szintén ő volt a győztes. Elébb ugyanis Pflanzer főhadnagygyal verekedett Ekkor oda van dobva saját sorsának. Hitvány öltözékben, me- zitlen lábbal küzd a zord évszakok minden viszontagságával, s kivan szolgáltatva ezer veszély pusztító hatásának. Mindannyink ta­pasztalhatta, mint hordozza a szívtelen s tudatlan anya kis gyermekeit fertőzött házakba, hol a gyermekek himlőben, torok­penészben. vörhenyben s egyéb ragályos betegségekben vívják a haláltusát a kórágyon; mintha csak az anya szándékosan kí­nálni vinné gyermekét a halálnak. Ezreket lehetne megmenteni évenként, ha a hatóságnak az elkülönítésre tett intézkedései ke­resztülvitetnének, de akkor, midőn a csángók visszatelepítéséért ezreket hoz áldozatéi a hazafiság, szá zezreket vészit el gyer­mekeiből az indolens társadalom, a mely még a megbetegültek orvosi gyógyíttatását sem sürgeti erélylyel, mire a törvény köte­lezi. Nagyszabású politikák, a pártok erős tusái, önfentartásuk ingerei az uralkodó irányzatok hazánkban, s e zűrzavarban hiá­ba mutatnak az orvosok a közegészségügyi hiányokra, még mindig nem látják; a panaszos hangok nem hatnak el füleikhez; s az általános rothadásban nem érzik a bűzt, mi a gyermekek hullaszagából felver. Ám reméljünk a jobb jövőben, s nemzeti ön- becsérzetünk ébredésében. * * * Elköltözött magas szellem, nemes pályatárs és jóbarát! Le­gyen ezen összejövetelünknek legelső és legfontosabb momentu­ma emlékednek szentelve, amely közöttünk tartós és maradan­dó lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom