Eger - hetilap, 1886

1886-03-23 / 12. szám

98

Márcz. 28. Vasárnap. Rk. Sixtus p. — Pr. Oculi. — G.-o. (mart. 16) Szabinusz.

Az egri takarékpénztár évi r. közgyűlése.

Márcz. 29. Hétfő. Rk. Cyrill. — Pr. Euszták. — G.-o. (mart. 17) Elek. — Napkel. 5 ó. 50 p. Napnyiig. 6 ó. 22 p.

időjárás. Herschel szerint: 27-ig majdnem mindig télies idő. Az orsz. időjelző állomás szerint hazánkban többnyire csöndes, derült időt várhatni.

— Sz. József napját — f. hó 19-én. — mint dr. Samassa József érsekünk ő exja névünnepét méltó fénynyel s kegyelettel üllötte meg városunk közönsége. Ez alkalomból a székesfőegy- liázban tartott istentiszteleten, — melyen, fényes papi segédlet mellett, Szele Gábor, apát kanonok, kisprépost űr ő nsga ponti- fikált, — a klérus, s a tanintézetek, tanáraikkal együtt, testületileg vőnek részt, s a kath. közönség köréből is számosán jelentek meg, hogy buzgó imát küldjenek az egek Urához, a szeretve tisztelt egyháznagy, főpásztor, egyházmegyéjének szerető atyai kormányzója s városunk kegyes jótevője hosszú, boldog életéért.

— A minister köszöneté. Mint a hiv. lapban olvassuk: A vallás és közoktatásügyi minister Pán thy Endre mostari apát,- egri főegyházmegyei kanonok úr ő nsgának. ki az általa Török- szent-Miklóson alapított leányiskola és nőnevelő intézet épületét,

10.000 frt költségen kibővítette, — köszönetét nyilvánította.

— Kitüntetés. Tóth István ur, egri érseki-lyceumi nyomdász, az egri kath. legény-egylet létrehozásának egyik legbuzgóbb tényezője, nem rég azon magas kitüntetésben részesült. hogy a jeruzsálemi pátriáiéba által, pápa ő szentsége nevében, ajeruzsalemi szent sir lovagjává neveztetett ki. A lovag úr a rendjel viselésre vonatkozó engedélyt e napokban kapta meg királyunk ő felségétől. — Városunk polgársága előtt általán ismeretes, hogy Tóth István lovag urnák nemcsak az egri kath. legény-egylet, eme nagy fontosságú valláserkölcsi s közművelődési intézetünk megalakulásában, de azon több mint egy évtized alatt, melyeket a fiatal egylet szervezése s vezetése körül, páratlan ügybuzgalommal s áldozatkészséggel eltöltött, a legényegylet mai, országosan ismert példaszerű felvirágzásában is bokros és maradandó érdemei vannak; nem is említve, hogy mint kiváló értelmes, müveit szakember, az egri érs.-lyceumi nyomda felvirágoztatása körül is nagy buzgalommal és sok érdemmel fáradott, — Azt azonban kevesen tudják, hogy Tóth István lovag úr nemcsak az egri, hanem legfőképen a budapesti, sőt egynémely külföldi legényegyletek létrehozásában is előkelő szerepet vitt, s kiváló tevékenységet fejtett ki ugyannyira. hogy a kath. legényegyletek története nevét, mint az alkotók egyikét, mindenha tisztelettel fogja említeni, s a bpesti kath. legényegylet évkönyvében, a védnökök névsorában. Liszt Ferencz és Reményi Ede mellett, mindjárt a T ó t h I s t v á n ur neve sorakozik.

Tóth István ur ugyanis külföldön, hová az 1848—49. szabad- ságharcz után, mint honvéd menekült, megismerkedvén a kath. legényegyletek alapítója, Kolping A dolf áldozárral, tényezője volt annak, hogy Kolping Budapestre jött, hol 1856. jun. havában az akkori belvárosi plébános, Szántóffy Antal elnöklete alatt megalakult az első kath. legényegylet Magyarhonban, melynek létrehozásában Tóth István ur tevékeny részt vön. Ezen első egylet elnöke volt Haas Mihály, s később midőn szathmári püspökké lön kinevezve, helyét dr. S z a b ó k y Adolf, ki eddig mint al-elnök működött, foglalta el; ez idő óta a kath. legényegyletek terjesztése, körül Szabóky oldala mellett működött Tóth is. részt vett a temesvári, ó-budai, esztergomi egyletek alakulásában ; ő hozta létre az egri kath. legény-egyletet is, midőn 1860. jan. havában az egri érseki lyc. nyomda technikai igazgatásával lön megbízva. — Tóth István ur a legényegyleti ügyet irodalmilag is előmozditá, „Katii, legényegyleti Olvasótár“ czimen két kötet olvasmányt adván ki. Szakismereteinek gyarapítása czéljából sokat utazott külföldön, s ez alkalommal részesült azon kitüntetésben is, hogy bold. em. IX. Pilis pápa által kihallgatáson fogadtatott. ^Tóth István volt az első. ki a budapesti kath. legényegylet házára „egri polgári alapítvány“ czimen, nagyobb összeget gyűjtött. Ug3ranő alapitá és szerkeszté az első magyar nyomdász-szaklapot is. — A magyar orvosok és természetvizsgálók által 1868-ban Egerben tartott nagygyűlés alkalmával mint nyomdász és a legényegyleti munkakiállitás rendezője, annyira megnyerő az elnökség és a központi ig. választmány bizalmát,, hogy érdemeit az évkönyvben feltüntetvén, felhívták a Fiúméban 1869-ben megtartott nagygyűlésen a napi-lap nyomdai kiállítására, mely meghívásnak sikerrel felelt meg. — A munkás férfin ez évben tölti be nyomdász-pályájának 40. és a legényeg}-letek terjesztése körüli fáradozásainak 30 évét, E kiváló érdemek iránt való magas elismerésének kívánt a kath. világ feje, XIII. Leó római pápa ő szentsége kifejezést adni, midőn Tóth István urat, t, barátunkat, s lapunk egyik buzgó munkatársát, az említett lovagrenddel kitüntette; melyet, mint biztos forrásból értesülünk, nem sokára még egy újabb kitüntetés is fog követni.

— Kempelen Rudolf ur, nyug. magy. kir. pénzügyi tanácsos ő nsga, a természettudományok nagy késziiltségű, szakavatott művelője, ki pár év óta városunkban, buzgó hivatalkodása egykori kedvelt helyén, számos tisztelő s szerető barátainak körében tölti nyugalmi napjait, — cist. r. fő-gymnásiumunk, s ezzel kapcsolatban városunk közművelődési ügyei iránti meleg érdeklődésének, valamint a . nevezett intézet igazgatója, ft. Szvorényi József lovag ur iránt évek óta táplált benső baráti érzelmének egy újabb, nagy becsű bizonyságát adta az által, hogy évek óta páratlan buzgalom- s fáradsággal gyűjtött, s nagy tudományos készültséggel s alapossággal rendezett, s meghatározott 1000 fajból álló lepke- s 1800 fajból álló rovar-gyűjteményét, egy, az intézeti

zsét is valami módon a fagyok ellen oltalmazni, ami falun legegyszerűbben úgy történik, hogy az egész rózsatelepet berakatjuk könyeden szalmával, mivel a szalmával való bekötés csak akkor biztos, ba a szalma bekötés előtt a rózsafák törzsét gyapottal göngyöltetjük körül. A rózsafák koronájának szalmával való elfedése is sok esetben biztosítja azokat az elfagyás ellen, ha emez elővigyázat ezeknél is alkalmaztatik, ami minden esetre sok pepecseléssel jár, de ha rózsafáinkat földdel elfedni azok elhelyezésénél fogva nem lehet, mégis az egyedüli mentő eszközt képezi.

Ha sok száraz haraszt fölött rendelkezünk, az is alkalmas a rózsák elfedésére, de ez esetben a rózsák koronája fölé, miután azokat lehajtottuk, előbb, mintsem elfedve lesznek, fűzkosarakat kell borítani, vagy néhány szál fűzvesszőből egy sátort feszítve ki fölöttök, erre galyakat rakni és csak akkor huzni föléjök a száraz harasztot, hogy az a rózsafák hajtásait ne érintse, mivel az ily száraz haraszt, ha egy kissé átnedvesül, könnyen penészt kap, vagy erjedésbe indul, ami a rózsafák hajtásait okvetlenül tönkre teszi.

Hogy a rózsáknak tavasszal a földtakaró alól való kibontásánál a legnagyobb ügyelettel kell eljárni, nehogy a koronának egyik-másik ága, hajtása, letörjék, az magától értetődik, épen azért nem szabad a rózsák koronájáról a földet sem kapával, sem gereblyével lehúzni, hanem szép lassan és vigyázva kézzel kell megszabadítani egyen- kint az ágakat s a hajtásokat a földtakarótól. A kibontás ufön hagyjuk a rózsafákat egy két napig szabadon, hogy a reájuk tapadt földet a levegő megszikkasztván, — mielőtt azok újra a karókhoz köttetnének. — ezt azok koronájának hajtásairól le lehessen rázni. Mihelyt pedig ily módon az egész rózsa-telep rendbe lett hozva, az egész telep földjét tel kell ásatni, s a mint a hajtás kissé előre haladt, minden rózsafa és rózsabokor környékét tiszta marhatrágyával megbont tatni.

A rózsának a levéltetvek és mészhar- matban (levélpenész) két igen veszedelmes ellensége van. melyeknek mindketteje ellen, amint csak észre vesszük, azonnal teljes erélylyel fel kell lépni, ha rózsatelepünket nagyobb bajtól megmenteni akarjuk.

A levéltetvek ellen a legjobb sikerrel a kénmáj (Hepar sulphuris) oldattal való locsolást lehet használni, 1.7 decagramm

kénmájat oldva fel 7 liter vízben, mely oldattal egy kézi fecskendő segélyével (Gumilabda fecskendő) lesznek a levéltetvek által meglepett fiatal rózsahajtások meglocsolva. Mivel a kénmáj a vizben igen nehezen olvad fel, ily oldat készítéséről tavasszal kell gondoskodni, hogy midőn szükség van reá. azonnal kéznél legyen.

A mész harmat ellen meg legbiztosabb szer a kénvirágpor, melylyel a mészharmat által meglepett rózsafák levelei behintet- nek. beporoztatnak, ami legkönnyebben egy kis kézi fújtató segélyével történik, melynek végére egy czitromnagyságú és alakú felnyitható bádog szelenczét készíttetünk, mely két szemben lévő végén a fújtató csövének megfelelő gömbölyű nyílással bir, mely nyílásoknak egyikéhez, hová a fújtató csöve lesz erősítve, csak mintegy 5—6 centiméter cső lesz forrasztva, másik végéhez ellenben, melyen át a bádogszelenczébe tett kénvirágpornak ki kell lövettetni, mintegy 15—20 centiméter hosszú cső, mely a másiknál vékonyabb lehet, és vége felé el lesz lapítva, förrasztatik. Ugyancsak a kénvirágporral való behintést kell alkalmazni a rózsalevelek fodorbetegsége ellen is. Amint egyikmásik rózsafának a levelét a mészharmat